Négyen egy szavazatért: hova tűnt Vona Gábor?

2010. március 9. 21:06

Kire szavazzanak a liberálisok? – tette fel a kérdést keddi rendezvényén a Republikon Intézet. Lendvai Ildikó, Navracsics Tibor, Bokros Lajos és Schiffer András keresték erre a választ, és nem meglepő módon mindegyik politikus saját pártjában találta azt meg. A Mandiner riportja a helyszínről.

Bokros Lajos pontban háromkor felment a Millenáris Fogadó pódiumára, és várt. A plakáton az áll, hogy a rendezvény 15 órakor kezdődik, én itt vagyok, jelezte. Schiffer András fel-alá sétál és beszélget, Baló György az emeleten készül, Lendvai Ildikó egyelőre sehol. Hova tűnt Vona Gábor? – kérdezi a mellettem ülő, kikérve magának a feltételezést, hogy egy liberális szavazó fejében nem fordul meg, hogy protestből a Jobbikra szavazzon. A világoszöld pártszínes nyakkendőjét viselő Bokros közben MDF-programmal pózol a fotósoknak, bajuszt villant, mosolyog. Egy idősebb úr bekiabál: kezdjék már el!
 
Lendvai késése nem zavarja Baló Györgyöt,

a rendezvény moderátorát, és rögtön nekiszegezi a kérdést a három politikusnak: milyen a liberális szavazó? Schiffer András szerint a 21. században már nem létezik vegytiszta konzervatív, szociáldemokrata, és liberális szavazó sem, így erről beszélni felesleges: olyan választók vannak, akiknek a liberális értékek is fontosak, számukat három-ötszázezerre teszi. Bokros Lajosnak a liberális szavazókról a gazdasági liberalizmus jut eszébe, majd miután Lendvai megérkezik, hozzáteszi: a liberális szavazók épp elegen vannak ahhoz, hogy elférjenek az MDF-SZDSZ pártszövetségben. 
 
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője nem kívánta definiálni a liberális szavazók milyenségét, azt azonban fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy azok a liberálisok, akik 1998-ban a Fidesz Polgári Magyarország-programját választották, mind a mai napig a Fideszre szavaznak. Azonban azokból az SZDSZ-szavazókból, akik Gergényi Péter miatt húzták az ikszet a liberális párt mellé, semmi esetben sem kérnek. A politikusok mondataira érkező tapsok mennyiségéből és hangerejéből arra lehetett következtetni, hogy mindenki hozta magával szimpatizánsait – a legtöbben az LMP-szavazók és az MDF-esek voltak, Lendvait és Navracsicsot alig tapsolták meg.

 
Lendvai precízen négy érték köré építi fel a liberális szavazó definícióját. Beszél a demokratikus szerkezet védelméről, modernizációról és progresszióról, a társadalmi igazságtalanság csökkentéséről és az őszinte, felnőtt beszéd szükségességéről. Szerinte ez a négy alapérték jellemzi a liberális szavazókat – és saját bevallása szerint ez a négy érték benne is megvan. Bokros szerint nem fér bele a liberális minimumba, hogy a két nagypárt 2002-ben megszavazta Medgyessy száznapos programját, ahogyan az sem, hogy 2006-ban mind az MSZP, mind a Fidesz tizennegyedik havi nyugdíjjal kampányolt. Navracsics szerint a liberális szavazóknak két dolog fontos: a szabadság és a jólét.

A kérdés itt szerinte az, melyik párt mennyit tett kormányon e két dolog megvalósulásáért. Az elmúlt négy évben a magyar demokráciát súlyos incidensek érték, és voltak liberális politikusok, akiknél felülírta a politikai érdek a meggyőződésüket, üzente a frakcióvezető a többek közt fiatalokból, közéleti polcelebekből és idősebbek alkotta közönségnek. Ott volt Vágó István, Vásárhelyi Mária, Heller Ágnes, Eörsi Mátyás, Gulyás József, Schmidt Mária, Pettkó András és Horn Gábor is.
 
Lendvai Ildikó a felelősségről is

beszélt. Szerinte az MSZP odaadta fele népszerűségét és szavazótáborát, vezekelt a válságkezelés során. Észre kell venni azt is, hogy a demokrácia veszélyben van, annak meggyengüléséért pedig az erőszak és a radikalizmus megjelenése felelős. Nem volt helyes szerinte a Fidesz ellenzéki politikája, az helyesen ugyanis úgy nézett volna ki, hogy „pukkadj meg kormány, de éljen Magyarország!” Fontos kérdés szerinte, mit akar kezdeni a Fidesz a parlamenti többséggel, neadjisten a kétharmaddal. Van-e köztünk, aki nem ért egyet a nyugdíjreform eddigi lépéseivel? Vissza kéne-e államosítani a magánnyugdíjpénztárakat? Van-e olyan terv, hogy a közvetlen polgármesterválasztás közvetett legyen? Van-e olyan terve bárkinek, hogy az ügyészséget a kormány irányítása alá rendeli? Van-e olyan terve bárkinek is, hogy megváltoztatja a demokratikus berendezkedést? – kérdezte Lendvai, vitát kezdeményezve a témákról, azzal a céllal, hogy a pártok közös pontokat találjanak. 
 
Nem, nem, nem, nem, nem, nem, lehet, nem, nem, nem – válaszolt Navracsics Lendvai kérdéseire, majd kijózanította a szocialista pártelnököt: az MSZP nem odaadta, hanem elvesztette népszerűségét. A cél szerinte az, hogy kifizetődő legyen Magyarországon becsületesen élni, és azt sem tartotta lehetetlennek, hogy tíz év alatt létrejöjjön egymillió munkahely. A demokratikus rendszer sérüléseit szerinte kétharmaddal ki lehet javítani. Elhiszem, hogy a Fidesz nem akar tekintélyuralmi rendszert, de a pártnak nyílt lapokkal kellene játszania, hogy mit akar kezdeni a kétharmaddal – mondta Schiffer. 

 
Baló György futott egy kört külön Bokrossal és Schifferrel is, mondván, a mai vita nekik a legfontosabb: azt kérdezte tőlük, miért az ő pártjukra szavazzanak a liberális szavazók. Bokros Lajos az MDF konzervatív-liberális gazdaságpolitikáját ajánlotta a választók figyelmébe: az állam csak arra költsön, amire feltétlenül muszáj. Nem tragédia szerinte másfélmillió munkahely megszűnése, az azonban igen, hogy ennek a másfélmillió embernek nem találnak munkát. Ezért van szükség a reformok kritikus tömegére, húzta alá a közgazdászprofesszor. Schiffer Bokros neoliberális gazdaságpolitikájával az ökoszociális piacgazdaságot állítja szemben, szerinte az LMP azok pártja, akiknek elegük van a korrupcióból, az oligarchák és bűnözők uralta politikából, a párt- és kampányfinanszírozás eddigi gyakorlatából, és átláthatóságot, összetartó társadalmat, zöld fordulatot akarnak. 
 
A kérdés már csak az, vajon összejön-e

bármelyikőjüknek is az országos lista állításához szükséges ajánlócédula-mennyiség. Schiffer András nagyon optimistán nyilatkozott erről a Mandinernek. „A budapesti lista állításához szükséges cédulaszám már megvan, tizenkét olyan jelöltünk volt tegnap este, aki már összegyűjtötte a szükséges mennyiséget.” De nemcsak Budapest, hanem Borsod, Bács-Kiskun és Tolna megye is készen áll már, de a többi megyéből is biztató hírek jönnek, mondta Schiffer.
 
„A vita tétje az volt, hogy a liberális szavazó tud-e választani a vitát követően. Én nem érzem azt, hogy bármelyik jelölt sokat nyert volna ezen a vitán” – értékelte a rendezvényt a Mandinernek Gulyás József volt SZDSZ-es parlamenti képviselő. „A magyar társadalom legégetőbb problémáját kicsit sem karcolta Schiffer András, kerülte, hogy kimondja azt a szót, amit senki nem mondott ki a teremben, a cigányságot. A romaproblémáról, a mélyszegénység problémájáról és annak kezeléséről nem esett szó. Odavetett programelemek elhangzottak, de konkrétumok nem nagyon” – így Gulyás, aki egyelőre nem döntötte el, kire szavazna. Eddig a „Szavazz József Attilára!” Facebook-csoportot tartja a legszimpatikusabbnak. Pettkó András, az MDF-ből kizárt képviselő sem hirdetett győztest. Fájlalta, hogy nem esett szó az internetről. Hogy kire szavaz, azt még ő sem tudja, az azonban már biztos, hogy jobboldali párt mellé teszi majd az ikszet. 

 
Több volt SZDSZ-es politikus is úgy nyilatkozott: az LMP-re semmi esetre nem fog voksolni, az MDF-et még fontolgatják. Kíváncsiak lettünk volna a Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter társaságában beszélgető Vágó István véleményére is, ő azonban nem kívánt a Mandinernek nyilatkozni. Szerinte ugyanis lapunk szerzői többször is méltánytalanul jártak el vele. 

A fényképeket Németh Hanna készítette.
A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/5344

Ajánljuk még a témában