Miközben az amerikai politikai elit egyre inkább Kína ellen fordul, addig Peking fenntartaná az amerikai vállalatokkal a kölcsönösen előnyös együttműködést.
Elon Musk, a Twitter tulajdonosa és a Tesla vezérigazgatója a napokban Kínában tett látogatást. A milliárdosnak ez volt 2019 óta az első kínai útja. Musk találkozott Csin Gang kínai külügyminiszterrel, majd később Ding Hszüehsziang miniszterelnök-helyettessel is. E találkozók során megvitatta a legújabb sanghaji Tesla-gyár beruházását, valamint a lítiumakkumulátorok ellátási láncát érintő kérdéseket.
Bár hivatalosan minden az üzletről szólt,
Ráadásul Musk több olyan kijelentést is tett, amely szöges ellentétben áll a Biden-adminisztráció kommunikációjával és céljaival. Nyíltan elítélte az amerikai kormány azon erőfeszítéseit, amelyek az amerikai és a kínai gazdaság „szétválasztására” irányulnak.
Musk azonban már korábban is tett olyan megjegyzéseket, amelyek megdöbbentették az amerikaiakat. Tavaly például arról beszélt a Financial Times-nak (FT), hogy azért lesznek sikeresek a kínai elektromos autógyártók, mert a kínaiaknak erős a munkamorálja. „Egyszerűen rengeteg szupertehetséges, szorgalmas ember van Kínában, akik erősen hisznek a gyártásban” – fogalmazott. Ezzel szemben szerinte
„az amerikaiak már azt is megpróbálják elkerülni, hogy egyáltalán be kelljen menniük dolgozni”.
Később a milliárdos szintén az FT-nek beszélt arról, szerinte hogyan lehetne csökkenteni a feszültséget Kína és Tajvan között. „Az én ajánlatom (...) az lenne, hogy találjunk ki egy különleges közigazgatási övezetet Tajvan számára, ami elfogadható, de valószínűleg nem fog mindenkit boldoggá tenni – mondta Musk.
Peking különösen nagy médiafigyelmet szentelt az amerikai milliárdos mostani látogatásának, minden platformon igyekezett felerősíteni a látogatás jelentőségét. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy bemutassa
Ez különösen akkor szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy mikor járt olyan amerikai politikus az elmúlt időszakban Kínában, aki ilyen fogadtatásban részesült. Még az a kevés amerikai tisztviselő – Antony Blinken, Wendy Sherman –, aki tárgyalásokat folytatott Kínában, sem kapott ilyen meleg fogadtatást.
Az elmúlt hónapokban Peking teljes mértékben jegelte az Egyesült Államok vezetőivel fenntartott kapcsolatát. Legutóbb például elutasították azt az amerikai kezdeményezést, hogy a kínai védelmi miniszter találkozzon amerikai kollégájával, Lloyd Austinnal a szingapúri Shangri-La konferencia során.
Nem is véletlenül alakult ki a jelenlegi helyzet: Kínáról az amerikai kül- és belpolitikai viták is meglehetősen mérgező hangulatban folynak. Az amerikai politikum egyre inkább Kína ellen hangolja a közvéleményt.
Az utóbbi időben Elon Musk is bőven kapott is kritikát Kínával kapcsolatos véleménye miatt. Már akkor elfogultsággal vádolták Kína irányába, amikor bejelentette, hogy megvásárolná a Twittert. Többek között az űriparban egyik legnagyobb versenytársa, Jeff Bezos vádolta azzal, hogy Kína érdekeit fogja képviselni a közösségi oldalon annak megvásárlását követően.
Valamint amiatt is kritizálták, hogy
– azon az autonóm területen, ahol a vádak szerint a kínai állam emberi jogi jogsértéseket követ el az ottani muszlim ujgur kisebbséggel szemben.
Nagyon úgy tűnik viszont, hogy a piacot nem aggasztja a milliárdos és Kína kapcsolata. A Tesla részvényárfolyama négyhónapos csúcsot ért el múlt pénteken, a Tesla Model Y pedig a világ legkelendőbb autója lett az idei első negyedévben, amelyből Kínában vették a legtöbbet. Musk vagyona pedig újra megközelített a 200 milliárd dollárt.
Musk sem csinál olyat, amit egyébként az amerikai pénzügyi világ nem tenne meg.
és továbbra is lehetőséget látnak az országban. Talán ezek a vállalatok maradtak az utolsó következetes szereplők az Egyesült Államokban, amelyek igyekeznek egyensúlyozni a politikai kockázatok és a saját jól felfogott érdekük között.
Úgy tűnik, a jelenlegi helyzetben a kínai vezetés és az amerikai nagyvállalatok érdekei egybevágnak. Peking abban is bízhat, hogy a Muskhoz hasonló üzletemberek stabilabb irányba vihetik el az amerikai-kínai kapcsolatokat, azt is hirdetve, hogy Kína a politikai ellentétek ellenére hosszú távon továbbra is megbízható gazdasági partner a világban.
***
Nyitókép: Handout / Ministry of Foreign Affairs of the People's Republic of China / AFP
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A techmilliárdos az X-en posztolta újra a bizonyító erejű posztot.
Óriási ováció fogadta a tervet, még a kisebb államok küldöttei is boldogok voltak, csordultig telt a zsebkendőjük az örömkönnyektől. Nizalowski Attila írása.
Dehogy az évek alatt kiépített kínai és amerikai kapcsolatok fordultak termőre, dehogy.
A párizsi hatóságok szerint ők konstruktívan állnak hozzá a jobboldali milliárdos vállalkozásához.
A szakértők csak ámulnak: ha ez elkészül, Kína bárhová lecsaphat a világűr széléről, védtelen lesz mindenki.
A beruházás kulcsszereplővé teszi a régióban.
Egy kanadai cég ritkaföldfémeket, uránt és aranyat is talált. Grönland után felkészül Arad megye?
Egy globális atomháborút nem lehet megnyerni, ezért együttműködésre ítéltetnek a nagyhatalmak. Pátzay György írása.
