Halálra marta a Zsolna melletti magánállatkert tulajdonosát etetés közben az egyik oroszlán. Mint kiderült, a budapesti állatkertben is volt már halálos baleset, de utoljára 54 éve.
A szlovákiai tragikus és sajnálatos oroszlántámadás kapcsán a Mandiner megkérdezte Hanga Zoltánt, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivőjét, hogy az 1866 óta létező pesti állatkertben hány halálos baleset történt az idők során. Mint Hanga Zoltán elmondta, mindössze három esetről tudnak az intézmény 157 éves történetében. Az első tragédia 1881-ben történt, akkor egy medve ölte meg a gondozóját, nevezetesen Major Istvánt. A férfi, aki 15 éve dolgozott az állatkertben,
A hatalmas termetű medve ezek után rárontott és halálos sebeket ejtett rajta. A férfit omnibuszon szállították a Rókus kórházba, ám az életét már nem lehetett megmenteni.
1908-ban elefánt okozta egy férfi halálát. Szokola István már nyolc éve gondozta a Sziám névre hallgató elefántot. Egyszer már megtörtént a baj, az állat ugyanis az agyarával átdöfte a férfi lábát. Miután felgyógyult, visszament az elefántházba dolgozni, és sokáig nem volt semmi gond Sziámmal. 1908 szeptemberében azonban, miközben a férfi az elefánt bőrét tisztogatta egy drótkefével, az állat megvadult, az ormányával földhöz vágta a gondozót, majd keresztüldöfte az agyarával. Nem volt esélye a túlélésre…
1969 decemberében volt a harmadik halálos baleset. Ekkor az 50 éves Keresztúri Ferenc, az állatkert gondozója az Ahmed névre keresztelt tevét vezette kantárszáron. Az amúgy jámbor állat valamitől megrémült, a gondozó pedig a botjával ráütött a teve lábára. A következő pillanatban,
A fogai olyan súlyos sérüléseket okoztak, hogy a gondozó a helyszínen elhunyt. Hanga Zoltán hangsúlyozta, minden haláleset fájdalmas, ám balesetek, ha ritkán is, de előfordulhatnak, annak ellenére is, hogy az állatgondozók szigorúan betartják az előírásokat. Azt viszont örömmel nyugtázta, hogy 54 éve nem történt halálos állattámadás az állatkertben.
Szerencsére még egy látogató sem vesztette életét a budapesti állatkertben állattámadás miatt 1866 óta. Hanga 33 éve dolgozik ott, és csupán két súlyosabb balesetre emlékszik. Még a kilencvenes években egy fiatal lány átmászott a védőkorláton és a medve ketrecéhez lépett, hogy megetesse pereccel. Benyújtotta a kezét a rácsokon át, a medve pedig átharapta a kézfejét. A lány szerencsére felépült a sérüléséből. A másik eset kacifántosabb volt. Még a kilencvenes években nyitás előtt ment be egy férfi az állatkert területére. Mivel a Pálmaháznál építkeztek, bemászott az építési területen. Mit utóbb kiderült, úgy gondolta, bemegy az egyik oroszlán ketrecéhez és megsimogatja. Rosszul járt, az oroszlán ugyanis olyan csúnya sebet ejtett rajta, hogy a kezét könyékig amputálni kellett. Hanga Zoltán hangsúlyozta: évente egymillió látogatója van a Fővárosi Állat- és Növénykertnek, ehhez képest ez a két baleset szörnyű, de elenyészőnek számít, persze minden biztonsági intézkedést meg is tesznek azért, hogy ne legyen következő eset.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán/illusztráció
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A Jókai 200 emlékév keretében megjelent a Jókai Mór harmincháromszor című, gazdagon illusztrált kötet, amely nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy kihozza az írót a vitrinből, megmutatva a nagy történetek mögött álló sokszínű embert.
Az Állatkertnek komoly tervei lennének a rekonstrukcióra.
Trianon után megpróbálták eltörölni a múltat az anyaországon túl, s 1945 után Magyarországon is.
Húsvét közeledtével sok családban felmerülhet, hogy egy nyuszival lepjék meg a legkisebbeket. De mikor állunk valóban készen arra, hogy felelős gazdikká váljunk?
Helyszíni tudósításunk!
Székesfehérvár polgármestere a közösségi oldalán fordult a város lakóihoz.
Nem bír leállni a Radnai Márk által csak „első tiszásnak” nevezett politológus.
