Nagy Ferót pontosan ugyanazok utálják ma is, mint 1981-ben

„Feró őszintén el meri mondani, hogy szereti Vikort, drukkol neki. Sőt, Feró már a rendszerváltoztatás környékén is ugyanígy gondolkozott. Mi több, a MIÉP-pel is kokettált, hogy még inkább meglássuk, miért is nem volt soha mainstream. Mert ez nem csak megbocsáthatatlan egy réteg – mondjuk a művészeti Központi Bizottság – szerint, de végletesen underground is.

És akkor hol vagyunk megint? Csak nem ott, hogy a konzervativizmus megvallása napjaink legnagyobb lázadása?

Mindehhez az sem árt hozzátennünk, hogy Ferót pontosan ugyanazok és ugyanazok utálják, akik negyven éve is így tettek. Most komolyan, nem teljesen nyilvánvaló, hogy Vásárhelyi Mária ki nem állhatja? Akinek a faterja a Szabad Nép csahos propagandistája volt? Avagy nem egyértelmű, hogy mindenki gyűlöli a vörös akolból? 1981-ben pontosan ugyanez volt az alapállásuk, csak akkor még el is tudták lehetetleníteni valamelyest a karrierjét. Ma már nem nagyon van erre sanszuk, és ezért is ennyire mérgesek.

Szegény, csalódott bolsik.

A baloldalnak az az udvari zenész, aki nekik nem tesz hűségesküt

Udvari zenészeznek, miközben amikor Bródy, Lovasi vagy Koncz kapta meg a Kossuth-díjat, akkor megveszekedett sebességgel hajlongtak fejük búbjával a porig, hogy kifejezhessék hódolatukat. Sok egyéb mellett a különbség Feró és Koncz között az, hogy utóbbi negyven éve is nyugodtan megkaphatta volna a Kossuth-díjat, senki nem lepődött volna meg. (Feró arcát viszont elnéztem volna, ha ugyanezt akkor megemlítik neki. Ilyenkor azért csak rájövünk, hogy igenis sok értelme volt az elmúlt harminc évnek.)

Egyebekben én nem tudok olyan bolsi, vonalas módon gondolkozni, mint a komcsik. Csak azért, mert nem értek egyet velük bizonyos kérdésekben, nem gondolom, hogy Bródy vagy Lovasi ne folytattak volna magas művészeti munkát karrierjük bizonyos szakaszaiban. (Konczot okkal hagytam ki.) Ezért amikor a komcsik kárhoztatják Ferót vagy mondjuk Ákost, akkor csak röhögni tudok rajtuk, annyira kiütközik, hogy mi utálkozásuk valódi oka.

Nyilván az is nevetséges, hogy azok beszélnek a díjak hátterének kiüresítéséről, akiknek csodálatos Pulitzer-emlékdíjasainkat és egyebeket köszönhetünk.

Nagy Feró Kossuth-díja is teljes mértékben megérdemelt volt, le a kalappal az életmű előtt, amiben ott van több album is a magyar rock legmagasabb regisztereiből. Az nagyon kellemes, ha ez sok balosnak nem tetszik. Nota bene, ahogy mondtam már, Ferót ugyanazok, ugyanazért utálják, mint negyven éve. A vörösök nem változnak.

Feró úgy lett mainstream, ahogy nagyon kellemes, és úgy maradt underground, ahogy nagyon tiszteletre méltó.”

Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner