A civilek elleni súlyos bűncselekmények hágai börtöncellához vezethetnek – üzente a Human Rights Watch. A büntetőtörvényszék döntését lelkesen fogadta az Open Society Foundations is, ám szakértők szerint a lépésnek leginkább szimbolikus üzenetértéke lehet. Hiszen sem Oroszország, sem például az Egyesült Államok nem ismeri el az ICC joghatóságát.
Megírtuk: a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.
Csakhogy mivel Oroszország – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – nem ismeri el az ICC joghatóságát, a külügy azonnal rögzítette,
Olaf Scholz német kancellár és más állami vezetők, így Joe Biden amerikai elnök is üdvözölte ennek ellenére az ICC lépését, mondván, az elfogatóparancs kiadása azt üzeni: „Senki sem áll a törvények fölött.” Az ICC szerint megalapozott a gyanú, hogy Putyin személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.
Akadtak azonban, akik kettős mércét emlegettek a büntetőbíróság eljárása kapcsán. Például Mick Wallace írországi baloldali EP-képviselő azt sérelmezte, hogy a testület nem vonja felelőségre az Irakban, Afganisztánban vagy éppen Líbiában „elkövetett háborús bűnöket”, amelyeket szerinte a Nyugat és kiváltképp az Egyesült Államok követett el.
A parancs jogi hatása is felettébb kétséges. A letartóztatási kötelezettség ugyanis csak az ICC-tagállamokat kötelezi, így Putyin elhagyhatja ugyan Oroszországot, de ha olyan országba megy, ami kvázi tagja a büntetőbíróságnak, a letartóztatás réme fenyegeti – mondta a Mandinernek Varga Réka nemzetközi jogász, a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem dékánja. Mindebből az következik, hogy
Aligha meglepő, hogy miután Biden kijelentette, indokoltnak tartja a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését, kénytelen volt rögtön tisztázni, az Egyesült Államok amúgy nem tagja a bíróságnak. A Pentagon ugyanis attól tart, hogy a testület az amerikai katonák ellen is fellépne. Hát így.
Mindenesetre bejelentésre megérkeztek a Biden-adminisztrációval amúgy inkább szimpatizáló, Soros Györgyhöz köthető NGO-k reakciója is, amiben erre a „körülményre” nem tettek utalást. Az Open Society Foundations, avagy a Nyílt Társadalom Alapítványok munkatársa, James A. Goldston szerint az elfogatóparancs bátorító jele annak, hogy még a leghatalmasabb háborús bűnösök is elszámoltathatóak tetteikért. Putyin „letartóztatása most a nemzetközi közösség erőfeszítésein múlik, aminek folytatnia kell az együttműködést annak érdekében, hogy az orosz vezetésnek a legkirívóbb bűncselekményért, illetve az ukrajnai illegális invázióért való felelősségre vonásáig”.
A Soros-szervezet ugyanakkor
Akárcsak a szintén Soros által támogatott nem-kormányzati szervezet, a Human Rights Watch (HRW). Közölték: „Nagy nap ez oroszok által elkövetett bűncselekmények áldozatai számára.”
Az NGO szerint a parancs kiadásával az ICC Putyint „keresett emberré” tette, illetve megtette az első lépést a büntetlenség megszüntetése érdekében, ami túl régóta felbátorította az elkövetőket az Ukrajna elleni háborúban. Az elfogatóparancsok „egyértelmű üzenetet közvetítenek: a civilek elleni súlyos bűncselekmények elkövetésére vonatkozó parancsok kiadása vagy eltűrése hágai börtöncellához vezethet”.
A HRW részéről annak dacára fogalmaztak így, hogy jogi értelemben az ICC döntésének akkor sem lenne következménye, ha netalántán Joe Biden ellen adnák ki, legalábbis az USA és Oroszország területén bizonyosan nem. Mégis, a HRW szerint ezek a végzések azoknak is üzennek, akik Putyinhoz hasonló erőszakot követnek el, hogy
Hoffmann Tamás nemzetközi jogász aligha osztja ezt az optimizmust. A szakértő legalábbis a Magyar Hangnak arról beszélt, nem hiszi, hogy „Vlagyimir Putyint valaha Hágában láthatjuk a vádlottak padján. Azt gondolom, ő vagy élete végéig hatalmon marad, vagy ha megbukik, azt nem éli túl.”
A helyzetet bonyolítja, hogy eközben felvetődött egy speciális, kifejezetten az orosz atrocitásokat kivizsgáló testület felállítása is. Mégpedig a Council on Foreign Relations, azaz a Külkapcsolatok Tanácsa közreműködésével – amely szervezet egyébként szintén nincs mérföldekre Soros Györgytől. Ugyanakkor ahogy a Népszava tudósítása szerint a témában rendezett pódiumbeszélgetésen Oona Hathaway, az amerikai Yale Egyetem jogászprofesszora részéről elhangzott, a tervezett „bíróság célja nem csupán az, hogy felelősségre vonjon orosz vezetőket, hanem az is, hogy igazán erőteljes üzenetet küldjön, miszerint ez valójában egy törvénytelen és bűnös háború”.
Nyitókép: MTI/EPA /Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Bobiljov
Az amerikai elnök újságírók kérdéseire válaszolva ismét barátjának nevezte Orbán Viktort, akivel jövő héten személyesen is egyeztetnek majd a Fehér Házban.
Már tényleg csak az amerikai elnök döntésén múlik, hogy megkapja-e Ukrajna a nagy hatótávolságú rakétákat.
Lukasenka szerint az ukránok tehetnek arról, hogy jelenleg háborús hangulat uralkodik mindkét országban.
A sofőr autójával elsodort egy határőrt, akit kórházba szállítottak.
Ez volt az első alkalom, hogy az ukrán vezetés hivatalosan megerősítette, az oroszok 9M729-es rakétája találatot ért el az országban.
A háború kitörése óta már hetven felett van a magyar származású áldozatok száma.
Az M1 legendás riporterét jelölték az év újságírója díjra.
Pokrovszknál csaknem teljesen bekerítették őket, és már a drónjaik sem segítenek, ha elfogynak az embereik.
