Emlékművek exhumálva

„Bakhmut nemcsak vérszivattyú hanem tüzérségi lövedékszivattyú es lövegszivattyú is.

A probléma jóval összetettebb, mint ahogy azt a cikk szerzői felvázolták:

1. A megnövekedett lőszerfelhasználás és a felgyorsult műveleti tempó nem csak a lőszertartalékokat »koptatja el« hanem a tüzérségi eszközöket is. Meghozzá meglepően gyorsan. A nyugati 155 mm-es csövek eseteben általában 1500 lövés után kell méréseket elvégezni es döntést hoznia csőcserével kapcsolatban. Hosszú távon a szűk keresztmetszett már nem az exszovjet tüzérségi lőszer lesz, hanem az exszovjet lövegcsövek.

2. A mennyiségbeli igényt némileg ellensúlyozni lehet minőségi innovációval. A konvencionális »buta« tüzérségi lőszerek egy részét fel lehet váltani olyan irányított lőszerekkel mint az Excalibur vagy a Krasznopol Egy ilyen váltás csökkentené a tüzérségi eszközök amortizációját is, a logisztikai terhet nem is említve. Ugyanakkor ne áltassuk magunkat, a precíziós tűz mellett mindig szükség lesz a hagyományos »statisztikai« tüzekre is.

Akár igy, akár úgy a világháborús emlékmű-ágyúk a kelet-európai falvak főterein es a kaszárnyák bejáratánál nemsokára meg fognak válni a könyörületes rozsdabevonatuktól és újra a harcmezőn találják majd magukat.”

Nyitókép: Mustafa Ciftci / ANADOLU AGENCY / AFP