A biztonságpolitikai elemző szkeptikus az „Alibaba” kapcsán, Kínára való nyomásgyakorlásként is értelmezhető, hogy most jöttek elő a lelőtt drónnal a CNN-nél.
Emlékezetes, a CNN arról értesült, hogy Ukrajnában lelőttek egy kínai (fejlesztésű), Alibabának becézett Mugin-5-ös pilótanélküli járművet, méghozzá AK-47-es gépfegyverekkel. A portál szerint ezt a típust nem katonai célokra fejlesztették, de átalakítható és meg volt pakolva robbanószerrel, mielőtt leszedték, illetve lehetett ukrán és orosz is az eszköz.
Lapunk megkeresésére Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő elmondta, hogy egy ilyen típusú eszközből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Ez a bárki számára megvásárolható eszköz 9 499 dollárért gyakorlatilag bárki számára hozzáférhető úgy a gyártó Mugin, mind több másik honlapon is. Az öt méter szárnyfesztávolságú eszköz (innen a neve is) hasznos terhelhetősége 25 kilogramm és akár 7 óráig is a levegőben maradhat 150 kilométer/órás maximális sebesség mellett. Fentiek miatt a 3,5 méter hosszú 80 kilós felszálló tömeggel rendelkező eszközt akár a cikkben említett gépkarabéllyal is le lehet lőni, bár a nagyobb kaliberű 7,62×39-es lőszert tüzelő AK-47-est már egyik harcoló fél sem nagyon használja. A mindkét oldal katonáinak kezében általában feltűnő AK-47-es és utódai 5,45 milliméteres lövedékévével szemben valószínűbb, hogy a látható sérüléseket egy PKM géppuskával okozták, így a cím valóban igaz, hiszen az is (Pulemjot Kalasnyikova Modernizirovannij) a híres tervező műve – tette hozzá a szakértő
Mint kifejtette, ez a drón egy relatíve lassan repülő, nagyméretű eszköz. Amelynek gyártója ugyanakkor némi álszentséggel megtiltja katonai felhasználását; viszont tudni kell róla, hogy nem egy kamikaze drón, már csak magas – 3,5 millió forint körüli – ára miatt sem. A kisebb kvadrokopter kialakítású drónok egy-egy kézigránátjához képest a Mugin-5-re akár 8 darab 3 kilogramm körüli súlyú 82 milliméteres aknavető gránát is felszerelhető, így
A cikk szerint egy 20 kilós robbanótöltet volt ráfüggesztve, amely azonban nem robbant fel, így gépet lelövő területvédelmiseknek kellett megsemmisíteniük azt. Mivel a gyártó hivatalosan a tavaly március óta nem szállít egyik háborús félnek sem termékeiből, igazából nem nagyon lehet mire vélni, a CNN miért hozta most le ezt az információt. Nehéz másra gondolni, mint arra, hogy a Kína ellen irányuló nyomásgyakorlás egy újabb elemét látjuk, fejtegette Somkuti.
Fotó: CNN
Az Unió vezetése továbbra is a háború folytatása, és az orosz-EU viszony leépítésére tett javaslatot. Magyarország miniszterelnöke viszont ezúttal nem lesz egyedül.
A Le Point szerint a francia agrárium válságát valójában a kormány és Ukrajna okozza.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Mire való eredetileg az Európai Unió működéséről szóló szerződés cikkelye, és miért tiltakozik Orbán Viktor az ezzel való visszaélés ellen?
Ehhez képest a következő hétéves költségvetés és egy új EU-tagállam ügyének megtárgyalása már laza csuklógyakorlatnak tűnik.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
A változásról a kedden megjelent Magyar Közlöny számolt be.
Összekevertek két magyar játékost…
