A megszálló Szovjetunió támogatását élvező Magyar Kommunista Párt (MKP) 1945-től lépésről lépésre sajátította ki az ország irányítását – a sajtóban is. Módszeresen véghez vitt szalámitaktikájukkal leszámoltak az egyházi és paraszti vezetőkkel is.
Írta: Gali Máté, az MCC Társadalom- és Történelemtudományi iskolájának kutatótanára
A második világháború végével a megszálló Szovjetunió támogatását élvező Magyar Kommunista Párt (MKP) lépésről lépésre sajátította ki az ország irányítását. 1945-től az 1948–49-es nyílt hatalomátvételig kulcspozíciókra tett szert a politikai és gazdasági életben, pártújságja, a Szabad Nép pedig fokozatosan a legbefolyásosabb lapok egyikévé vált.
A sajtóorgánum hasábjain hol tervezetten, hol pedig esetlegesen folytatott propagandáról az előző év decemberében Vidéki ellenségképek a Szabad Népben címmel jelentetett meg könyvet Németh László, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa, a Szabad Föld hetilap szerkesztő-újságírója.
Témája feldolgozásához a történész szerző a napilapban közölt cikkek alapos elemzésén túl a kommunista pártiratokat – pártbizottságok, szervezetek és osztályok anyagait –, elméleti munkákat és pártoktatási dokumentumokat, illetve kortárs történelmi személyiségek visszaemlékezéseit is felhasználta.
Művében a Szabad Népet „mint hatalmi eszközt és harci fegyvert” határozta meg a radikális változásokat sürgető MKP kezében, melynek legfőbb feladata a vidék vonatkozásában az iskolák államosítására, az egyházak ellehetetlenítésére, valamint a termelőszövetkezetek szervezésére irányuló kommunista törekvések támogatása volt a nyilvánosságban.
Németh ismertetése szerint a Szabad Népben az 1947 és 1949 közötti időszak első felében jellemzően az egyházzal, a másodikban már a jómódú parasztsággal, azaz a kuláksággal szembeni fellépés volt erőteljes. A sajtó jelentős támogatást és meggyőzőerőt adott a kommunistáknak, hogy az ellenségeik megosztását, meggyengítését és részenkénti megsemmisítését előirányzó, módszeresen véghez vitt szalámitaktikájukkal
A „klerikális reakciónak” hadat üzenő MKP egyházellenes agitációját eszmei- ideológiai síkon támogatta a pártlap, többek között antidemokratikusnak állítva be az egyházakat, elmaradottnak a felekezeti tanintézményeket, melyek sokrétű problémáira az államosítás a megoldás.
A parasztság kapcsán célként jelent meg a kuláknak minősített gazdák lejáratása, szemben az úgynevezett dolgozó parasztok dicséretével. Folyamatosan közöltek olyan cikkeket, amelyek a gazdag parasztságra egyenlőtlenül súlyosabb terheket rovó beszolgáltatást méltatták, a Rákosi Mátyás pártfőtitkár és államminiszter által 1947-ben meghirdetett „Fizessenek a gazdagok!” jelszó jegyében.
A kommunisták az ellenségnek tekintett csoportokkal szemben a propaganda minden eszközét bevetették.
Az érvek helyett a határozott állítások jóval nagyobb súllyal estek a latba, s nem hiányzott az eszköztárból az érzelmek felszítása, a hazugságok és álhírek terjesztése, mindez állandóan sulykolva.
Ahogyan Németh László e hiánypótló monográfiájában összefoglalóan megállapította: a Szabad Nép és a sajtó nem egyszerűen csak pártirányítás alatt állt, hanem maga is a hatalmi szerkezet szerves részét képezte, és túl azon, hogy követte, alakította is a kommunista politikát.
Németh László: Vidéki ellenségképek a Szabad Népben, Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, 2022
Nyitóképen: korabeli kommunista propaganda (forrás: Múlt-kor)
A Kossuth-díjjal frissen kitüntetett író-költőt a diktatúráról és a szabadságról, a tengerészetig is elvezető kalandos életéről és a szemléletét formáló sorsfordulókról kérdeztük. Interjúnk.
Legújabb lapszámunkban a Kossuth-díjjal frissen kitüntetett Döbrentei Kornél író-költő is beszél a Tanácsköztársaságról emlékezetéről.
Olyan időket élünk, amikor sokan küzdenek az identitásukkal. Férfi vagy nő? Belga vagy európai? Egyén vagy közösség, valami nagyobb része?
Kubtov Gábor szerint „a baloldal akciója egy nettó nemzetellenes cselekmény, merénylet”.
Tiszta fantasy, sőt: történelemhamisítás! Ja, nem. Hanem regény. Történelmi regény. Bán Mór, a Hunyadi-regények szerzőjének írása.
A magyar állampolgársággal is rendelkező szövetségi kapitány is tisztelgett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt.
A rendőrök a közlekedés biztonsága érdekében elterelték a forgalmat.
A Deutsche Welle interjúja jelentősen eltér a dokumentált tényektől – állapította meg a Faktum.
