A megszálló Szovjetunió támogatását élvező Magyar Kommunista Párt (MKP) 1945-től lépésről lépésre sajátította ki az ország irányítását – a sajtóban is. Módszeresen véghez vitt szalámitaktikájukkal leszámoltak az egyházi és paraszti vezetőkkel is.
Írta: Gali Máté, az MCC Társadalom- és Történelemtudományi iskolájának kutatótanára
A második világháború végével a megszálló Szovjetunió támogatását élvező Magyar Kommunista Párt (MKP) lépésről lépésre sajátította ki az ország irányítását. 1945-től az 1948–49-es nyílt hatalomátvételig kulcspozíciókra tett szert a politikai és gazdasági életben, pártújságja, a Szabad Nép pedig fokozatosan a legbefolyásosabb lapok egyikévé vált.
A sajtóorgánum hasábjain hol tervezetten, hol pedig esetlegesen folytatott propagandáról az előző év decemberében Vidéki ellenségképek a Szabad Népben címmel jelentetett meg könyvet Németh László, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa, a Szabad Föld hetilap szerkesztő-újságírója.
Témája feldolgozásához a történész szerző a napilapban közölt cikkek alapos elemzésén túl a kommunista pártiratokat – pártbizottságok, szervezetek és osztályok anyagait –, elméleti munkákat és pártoktatási dokumentumokat, illetve kortárs történelmi személyiségek visszaemlékezéseit is felhasználta.
Művében a Szabad Népet „mint hatalmi eszközt és harci fegyvert” határozta meg a radikális változásokat sürgető MKP kezében, melynek legfőbb feladata a vidék vonatkozásában az iskolák államosítására, az egyházak ellehetetlenítésére, valamint a termelőszövetkezetek szervezésére irányuló kommunista törekvések támogatása volt a nyilvánosságban.
Németh ismertetése szerint a Szabad Népben az 1947 és 1949 közötti időszak első felében jellemzően az egyházzal, a másodikban már a jómódú parasztsággal, azaz a kuláksággal szembeni fellépés volt erőteljes. A sajtó jelentős támogatást és meggyőzőerőt adott a kommunistáknak, hogy az ellenségeik megosztását, meggyengítését és részenkénti megsemmisítését előirányzó, módszeresen véghez vitt szalámitaktikájukkal
A „klerikális reakciónak” hadat üzenő MKP egyházellenes agitációját eszmei- ideológiai síkon támogatta a pártlap, többek között antidemokratikusnak állítva be az egyházakat, elmaradottnak a felekezeti tanintézményeket, melyek sokrétű problémáira az államosítás a megoldás.
A parasztság kapcsán célként jelent meg a kuláknak minősített gazdák lejáratása, szemben az úgynevezett dolgozó parasztok dicséretével. Folyamatosan közöltek olyan cikkeket, amelyek a gazdag parasztságra egyenlőtlenül súlyosabb terheket rovó beszolgáltatást méltatták, a Rákosi Mátyás pártfőtitkár és államminiszter által 1947-ben meghirdetett „Fizessenek a gazdagok!” jelszó jegyében.
A kommunisták az ellenségnek tekintett csoportokkal szemben a propaganda minden eszközét bevetették.
Az érvek helyett a határozott állítások jóval nagyobb súllyal estek a latba, s nem hiányzott az eszköztárból az érzelmek felszítása, a hazugságok és álhírek terjesztése, mindez állandóan sulykolva.
Ahogyan Németh László e hiánypótló monográfiájában összefoglalóan megállapította: a Szabad Nép és a sajtó nem egyszerűen csak pártirányítás alatt állt, hanem maga is a hatalmi szerkezet szerves részét képezte, és túl azon, hogy követte, alakította is a kommunista politikát.
Németh László: Vidéki ellenségképek a Szabad Népben, Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, 2022
Nyitóképen: korabeli kommunista propaganda (forrás: Múlt-kor)
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
Amíg mi, magyarok kényszeresen méricskéljük az országunkat a külföldhöz, sok külföldi úgy szeret minket, ahogy vagyunk. Rajcsányi Gellért írása.
Októberben érkezik a kommunizmus által eltörölni szándékozott polgári irodalom egyik nagyjának kiadatlan első világháborús írásait bemutató könyv.
Szenzációsan házasodott többször is, kitartott a Habsburgok mellett, mégsem feküdt le idegen érdekeknek. Nagy kortársának, Bethlen Gábornak méltó ellenfele, Pázmány Péternek méltó bajtársa volt.
Úgy tűnik, a kőolajból származó bevételek miatt a norvégoknak végül is mindegy, ki kormányoz.
A haladás eredeti koncepciója a szabadságról szólt, a mai változat a mások feletti hatalomgyakorlásról. A liberálisoknak, szociáldemokratáknak, konzervatívoknak ideje visszatérniük a gyökerekhez – írja Ben Cobley.
Szlovákiában aligha lesz politikai következménye a döntésnek.
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
