„Nem sikerült a mozgósítás több kulcsfontosságú vármegyében” – szakértők vesézték ki, min mehetett el a vasárnapi választás

Az országgyűlési választásokat követően a Republikon Intézet szakértők és közvélemény-kutatók bevonásával próbálta kideríteni, mi állhat a Tisza Párt meglepetésszerű győzelme mögött, ki hogyan értékeli a kampányt, valamint a választások kimenetelét. Cikkünk írásakor a szavazatok feldolgozottsága 98,84 százalékon áll, a Tisza Párt 137, a Fidesz 56, míg a Mi Hazánk 7 parlamenti hellyel kalkulálhat. Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke, Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója, Somogyi Zoltán, a Political Capital társalapítója, Szabó Andrea társadalomtudós, a választói magatartás kutatója és Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója arra keresték a választ, mi történt a közelmúltban és milyen jövő várhat hazánkra. 

Horn Gábor bevezetőjében arról értekezett, nem számított arra, hogy ilyen magas lesz a részvételi arány, emögött szerinte az áll, hogy a fiatalok elkezdtek újra hinni abban, hogy van értelme részt venni a közéletben és van értelme politizálni. „Az lehetett, hogy a magyar fiatalok a rendszerváltás óta először megjelentek a szavazófülkékben” – fogalmazott Horn, aki szerint nagy kérdés, mit tud ezzel Magyar Péter kezdeni, szavai alapján ez hatalmas felelősség. Kiszelly Zoltán szerint Magyar Péter jól meg tudta szólítani a fiatalokat, Puzsér koncertje is sokakat tudott mozgósítani. 

Természetesen szóba került a közvélemény-kutatók szerepe is, ugyanis a vállalatok előrejelzései között komoly szórás volt, Kiszelly Zoltán ezt azzal magyarázta, hogy más módszertant használnak a kutatók. „Mi a legjobb tudásunk szerint kutattunk” – tette hozzá. A Századvég politikai elemzési igazgatója elárulta, úgy kalkuláltak, hogy a 2,1 millió törzsszavazó mellé megérkeznek majd a határon túlról a Fideszre leadott voksok, ezen felül a korábbi kormánypártok kampánya alkalmas a bizonytalanok jelentős részének meggyőzésére, ezért gondolták, hogy hárommillió szavazóval számolhat a Fidesz-KDNP.

– vágott vissza Horn Gábor, míg Szabó Andrea azt mondta, nincs másfajta módszertan, a közvélemény-kutatásoknak van egy adott technológiája. 

Somogyi Zoltán szerint ha jóslásként tekintünk a Nézőpont kutatásaira, akkor már érthetőbb, miért voltak a számaik messze a valóságtól, kiemelte, azért nem lehet összehasonlítani az amerikai választásokkal, mert a 0,3 százalék Philadelphiában például át tudta fordítani az egész végeredményt, itthon ez nem működik.

Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója úgy látja, előzetesen sejthető volt, hogy ha Orbánnak sikerül végigvinni a kampányt a külpolitikai témák mentén, akkor meg is nyerheti választást, ugyanis a Tisza Párt a belpolitikában mozgolódott csak és ott volt erős. Szerinte a korábbi kormánypártok a kampányban azzal hibáztak, hogy az EU-politikáját külpolitikaként kezelték, ám a magyar fiatalokban nincs szembenállás magyar és európai identitás szintjén.

Horn Gábor úgy látja, a választást megelőző két hétben mindkét párt kezéből kicsúszott a kampány, mert a közélet narratíváját a kitálaló hivatalnokok vették át. „A Tisza volt az ellenfél, nem Ukrajna” – véli a Republikon első embere, aki hibának tartja, hogy Zelenszkijjel volt kiplakátolva az ország. 

– folytatta Somogyi Zoltán, aki szerint bő fél év múlva kell megnézni, hogy áll a Fidesz a törzsszavazók tekintetében, kik maradnak meg a jobboldal mellett.

Mi lesz a kisebb pártokkal?

Komoly vita alakult ki a kerekasztal-beszélgetésen arról is, mi a helyzet a parlamentből kiszorult kispártokkal. Szabó Andrea például úgy látja, hogy a kutyapárt minden erkölcsi tőkéjét elvesztette, súlyos hibákat követtek el, ráadásul mivel nem érték el az 1 százalékot, a támogatásokat vissza kell fizetniük. Véleménye szerint az emberek megbüntették a kutyákat, hiszen kérték, hogy lépjenek vissza, mégsem tették meg. 

– emelte ki, majd úgy folytatta, hogy a Demokratikus Koalíció vezetési válságban van, miközben a Mi Hazánk a Fidesz ellenfele lett, még ártani is tudtak nekik bizonyos régiókban. 

Horn Gábor ezzel nem teljesen ért egyet, hiszen véleménye szerint nincs hová bővülnie a nemzeti radikális pártnak, a szélsőjobboldali szubkultúrának megvannak a határai. A Republikon Alapítvány elnöke szerint a kispártok eltűnnek, helyükre új, nullkilométeres pártok térhetnek vissza, hiszen a baloldali és liberális pártok hiányoznak a térképről jelenleg. 

A Fidesz jövőjét érintő témával kapcsolatban Virág Andrea elmondta, a nagy kérdés, hogy tud-e reflektálni a jobboldal, mi ment félre és tudnak-e ezen változtatni. Kiszelly Zoltán szerint a Tisza jobban eltalálta azokat a témákat, amelyek az emberek „problématérképének” tetején helyezkednek el, mint például az egészségügy, az oktatás vagy a közlekedés, ezt a Fidesz nem tudta megtenni és talán nem is voltak ezekre jó válaszai. 

– mondta a Századvég kutatója, aki azt gondolta, hogy hozzájuk a háborún keresztül tudnak eljutni. Kiszelly Zoltán megemlítette, április 28-án tart a Fidesz választmányi ülést, ahol majd érkeznek válaszok. A szakember szerint az új kormány bizonyítási kényszerben van, hogy például haza tudja-e hozni az uniós pénzeket. 

– jelentette ki. 

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos