Látható előrelépés

„Mindenekelőtt lássuk a hírt, teljes egészében, a Mandiner összefoglalásában:»Vérfagyasztó késelés történt csütörtök délután a svédországi Göteborgban. A helyi sajtó beszámolója szerint egy 35 éves muszlim migráns 'Allah akbar!'-t ismételgetett, miután egy mindössze tízéves kislányt hasba szúrt, és a torkánál is megsebesítette. Megtámadta a gyermek nagymamáját, aki unokáját próbálta védeni. A rendőrség emberei hamar őrizetbe vették a támadót, a kislányt pedig azonnal kórházba szállították; közleményük szerint állapota kritikus. Nem tudni, hogy a migráns miért támadott, a rendőrök szerint semmilyen kapcsolat nincs közte és az áldozat között. A hatóságok emberölési kísérletként kezelik az ügyet. A helyi lapok azt írják: tavaly már követett el bűncselekményt a férfi, de akkor elengedték, mert »látható előrelépést« láttak az életvitelében.«

A normális emberek mindenekelőtt – a gyilkos indulatokat is előpiszkáló felháborodás és a részvét hullámai után – azt dadogják: Miért? Hogyan juthattunk idáig? S persze ezt eldadoghatjuk ma már mindennap.

A normális emberek nem értik. Nem is érthetik, hiszen érthetetlen. Felfoghatatlan. A törökök annak idején még összefogdosták a gyerekeket, elhurcolták őket, s neveltek belőlük janicsárt: »Gergő sivalkodik. – Csitt! – mondja a török, előkapva a dákosát. Gergő azonban tovább kiabál: – Vicuska! Vicuska!« Az »csak« iszonyatos volt. De nem felfoghatatlan. Ma minden másképpen van. Ma a muszlim hasba szúrja a tízéves gyermeket, a tízéves kislányt, s közben istenének nevét suttogja vagy üvölti, attól függően, milyen a hangulata vagy mekkora érdeklődésre tart igényt.”

Nyitókép:Képernyőfotó