„Azon morfondírozok, mikor van jobban ellátva a beteg? Ha a háziorvos meggyógyítja, vagy akkor, ha nem gyógyítja meg? Mert például a kamara sztrájkra szólította föl az orvosokat, Karácsony pedig kéri, hogy maradjanak tagjai a kamarának. Vagyis kéri, hogy a háziorvosok ne lássák el továbbra sem a betegeket. A kérdés természetesen költői.
»Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb«, olvashatjuk Szophoklésznál. Karácsony Gergely lépten-nyomon bebizonyítja, hogy ez a bölcsesség negatív irányban is igaz. Nem akarom sorolni a főpolgármester budapestiek ellenében hozott, az életüket megkeserítő döntéseit, sajnos van belőlük nagy számban. Ám a Magyar Orvosi Kamara (MOK) politikailag motivált álláspontjával való egyetértése azt mutatja, hogy Karácsony nemcsak budapestiek ellensége, de úgy véli, országos kompetenciával is rendelkezik, és rosszat akarhat a főváros határain túl élő millióknak is. Egy szó, mint száz, a minősített embertelenség is lehet csodálatos. Hogy képes arra egy politikus, egy majd kétmilliós világváros vezetője, hogy ilyen gyalázatos, emberellenes kijelentést tegyen magyar választói rovására?