Friss adatok: így reagált a munkaerőpiac a háborús válságra
2023. február 26. 14:37
Vajon sikerült fenntartani a teljes foglalkoztatottságot? Munkaerőpiaci elemzésünk!
2023. február 26. 14:37
p
2
0
4
Mentés
Szalai Piroska írása
A magyar munkaerőpiac januárban is tovább bővült, nem érzékelhető a szokásos karácsony utáni szezonális csökkenés sem. 2022. november – 2023. január időszakban 29 ezer fővel dolgoztunk többen, mint az előző év azonos időszakában, a növekedésből 19 ezer főt a nők munkaerőpiaci helyzetének javulása adta, az érettségizett vagy diplomás 45 év feletti szellemi foglalkozásúak létszáma emelkedett legjobban.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Von der Leyennek ez nagyon fájhat: mintha Orbán írta volna az amerikai mestertervet
4 millió 706 ezren dolgoztak, amelyből több, mint 2,2 millió nő és majdnem 2,5 millió férfi.
A magyar munkaerőpiacon 20-40 ezer fővel kevesebben szoktak dolgozni november-januárban, mint előtte október-decemberben. Az év első időszakában mindig tapasztalható szezonális csökkenés. 2010 óta ez alól mostanáig a 2014-es év volt az egyetlen kivétel, akkor vezettük be a GYED extrát, s azonnal megjelentek a legális munkaerőpiacon a korábban feketén foglalkoztatott GYED-en vagy GYES-en levő kisgyermekes anyák.
Az idei a második olyan év, amikor hazánkban januárban nem volt szezonális visszaesés.
A munkaerőpiaci változások elemzésekor azért, hogy a szezonális hatások ne tévesszenek meg bennünket, a vizsgált időszakot az előző év azonos időszakához szoktuk hasonlítani, a különböző időszakok számait nem javallott összevetni kiigazítás nélkül.
A legfrissebb adatok szerint a foglalkoztatottak létszáma 29 ezer fővel bővült, közülük 19 ezer volt nő. Mindez úgy történt, hogy 24 ezerrel nőtt a belföldi elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma, 14 ezerrel a külföldre ingázóké s 9 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatottaké. Tehát nem igaz az az állítás, amit számos, a baloldalhoz köthető cikk sugallt, miszerint a bővülés a külföldön dolgozók növekedéséből származott volna. Az eredményeink a magyar gazdaság fejlődéséből fakadtak.
A növekedés továbbra is a legalább érettségizetteknél, a szellemi foglalkozásúaknál látható, fizikai területen már a tavalyi évben is stagnálást tapasztaltunk. Hazánkban mind az érettségivel rendelkező középfokú, mind a felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak között több a nő, mint a férfi. A bővülés kisebb részét a 30-35 évesek, többségét a 45 év felettiek adták. Már a nyugdíj előtt álló korcsoportokban is nagyon alacsony, az unió átlagánál jóval kisebb a legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya. Az érettségizett vagy felsőfokú végzettségűek nagyobb arányban tartják meg a nyugdíjkorhatár eléréséig a foglalkoztatási kompetenciáikat, mint a képzetlenek, vagy csak alapfokú végzettséggel rendelkezők.
Nemzetközi összehasonlításban is jól látható a folyamatos javulás. Az Eurostat adatbázisában még a tavalyi harmadik negyedév adatai a legfrissebbek. A foglalkoztatási rátánk a hetedik legmagasabb a 20-64 évesek szegmensében. Tavaly nyáron mindössze 9 tagállam tudott 80% feletti rátát produkálni, mi benne vagyunk ebben az illusztris klubban. Mint emlékezetes, 2010-ben még a sereghajtók között kellett keresni Magyarországot.
A férfiak az ötödik, a nők a kilencedik helyen álltak, mindkét nem jóval az uniós átlag felett teljesít már. Illetve a két nem foglalkoztatási rátája közti különbség is alacsonyabb, mint az uniós átlag.
A foglalkoztatás bővülése mellett nőtt ugyan 13 ezer fővel a munkanélküliek létszáma is, de még mindig 196 ezren vannak a KSH adatai szerint, s a munkanélküliségi rátánk is mindössze 4%-os. A szakirodalom az 5% alatti munkanélküliségi rátájú területeket szokta teljes foglalkoztatottsággal rendelkező területnek nevezni. A munkanélküliségünk mértéke is a legjobbak egyike az Európai Unióban.
E tények ismeretében is kimondhatjuk, hogy
a gazdaságunkat érő komoly kihívásokkal a magyar munkaerőpiac még mindig kiválóan megküzd
úgy, hogy a járvány idején felgyorsuló belső strukturális változások folytatódnak.
Legyen ez így a későbbiekben is!
A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdasági és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
A fél világ menekül ettől az adótól: Dánia, Finnország, Izland és Luxemburg is rég eltörölte, mert rájöttek, hogy tönkreteszi a gazdaságot. Ma már csak három országban létezik, de Magyar Péterék rálicitálnának mindenkire. Szalai Piroska elemzése.