Ugyanúgy megbánja majd elköteleződését az Egyesült Államok, mint ötven éve – jósolja elemzésében a SkyNews ausztrál szakkommentátora, a Curtin University dékánja. Joseph M. Siracusa professzor a vietnami kivonulással vont párhuzamot az ukrajnai háború kapcsán.
Joseph M. Siracusa a Perth-i Curtin University dékánja elemzést írt a SkyNews felületére, amelyben amerikai szempontok szerint vázolta fel az orosz-ukrán háború Egyesült Államokra gyakorolt hatásait.
A professzor emlékeztetett: ötven évvel ezelőtt a párizsi békekonferencia szellemében az Egyesült Államok kivonta az összes csapatát és katonai tanácsadóit Vietnamból, ami azóta is a legnagyobb amerikai kudarcként él az emberek emlékeiben.
1961 és 1975 között 141 milliárd dollárt égettek el a délkelet-ázsiai országban, amerikai emberéletben pedig 58 ezres volt a veszteség, nem beszélve a 241 ezer dél-vietnámiról, a túloldalon pedig az egymillió fölötti veszteségről.
Siracusa professzor idézi a Quincy Institute for Responsible Statecraft nevű agytröszt elemzését, miszerint a vietnami háborús kivonulás a jelenben is releváns: méghozzá egy szövetséges „elárulásának” kérdésében, „ami nem csak az Egyesült Államok afganisztáni kivonulására vonatkozik, hanem az Egyesült Államok ukrajnai szerepvállalására és az implicit elkötelezettségre a kitartás mellett.”
A szerző úgy véli, a vietnami háború jelentése és tanulságai nagyjából bemutatják,
„hogyan fog Washington felhagyni az Oroszországgal folytatott proxyháborújával Ukrajnában, majd hogyan adja el azt az amerikai népnek”.
A szerző szerint abban teljes a konszenzus, hogy az Egyesült Államok nem nyerhette meg a vietnami háborút, csak az okok keresése folyt, hogy egy tízszer akkora lakosságú, csúcstechnológiát használó nemzet nem tudta ráerőltetni akaratát egy kisebb és fejletlenebb országra. Szerinte az ellenálló vietkong parasztkatonái halálmegvetése miatt (Walter Lippmann újságíró megfejtése), a helyzetről alkotott hamis elképzelés és „nemzeti abberáció” miatt (Louis J. HaIIe történész véleménye), illetve „bármilyen szorgalmas is a miniszterelnök, bármilyen vonzók az emberek”, Washingtonnak körültekintőbbnek kellett volna lennie és ragaszkodnia a hatékonyság bizonyos minimumkövetelményeihez, mielőtt ekkora forrásokat fordítanak Dél-Vietnam megsegítésére (Chester L. Cooper elemző).
Vagy ahogy Henry Kissinger akkori külügyminiszter fogalmazott: „túl könnyen léptünk be, túl későn léptünk ki” a háborúból, tanulságként pedig annyit vont le:
„legyünk nagyon óvatosak kötelezettségek vállalása során, de szigorúan tartsuk be a vállalt kötelezettségeinket”.
Siracusa professzor szerint „valójában az Egyesült Államok kivonulása a legyőzhetetlen ukrajnai konfliktusból nagyjából ugyanígy fog lezajlani”.
Nyitófotó: amerikai katonák a vietnami háborúban (fotó: Wikipedia)
Az orosz biztonsági szolgálat szerint az SZBU egy orosz állampolgárt bérelt fel, hogy bombát helyezzen el az orosz védelmi minisztérium egyik vezetőjének szolgálati gépkocsija alá.
Keith Kellogg bírálta Oroszországot, mert karácsony napján indított nagyszabású rakéta- és dróntámadásokat Ukrajna energiaellátására és infrastruktúrájára.
Az orosz regionális kormányzó szerint a tüzet egy az orosz légvédelem által lelőtt ukrán drónból származó lezuhanó törmelék okozta.
A kontinens nagy részén pedig hidegebb tél várható, ami növeli a gáz iránti keresletet, miközben a készletek az eddigieknél gyorsabban fogynak.
Nő a feszültség a két ázsiai ország között.
A nemrég nagykorú fiatal a háború során került egy ukrán gyermekotthonból az országba.
Az orosz biztonsági szolgálat szerint az SZBU egy orosz állampolgárt bérelt fel, hogy bombát helyezzen el az orosz védelmi minisztérium egyik vezetőjének szolgálati gépkocsija alá.
Az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint a helyszínen olyan magas szén-monoxid-koncentráció volt, amelytől a mérőműszer is kiakadt.
