„Ha Székelyföld nem létezik, akkor Moldva sem” – érkeznek a reakciók a magyar nagykövet bukaresti berendelésére

„Más területei is vannak az országnak, amelyeknek regionális zászlót használnak, például Bukovina. Ez egy régi kívánság. Ezt a problémáját az évek során nem sikerült megoldani. Nem hiszem, hogy az embereknek ez a vágya a románok ellen lenne, vagy ártana Romániának, ha ezt a zászlót használják” – idézte Csoma Botondot, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét a Transtelex, aki a Szabad Európa Rádió portálnak nyilatkozott annak kapcsán, hogy 

miután Németh Zsolt egy hétfői Facebook-bejegyzésében azt írta: „a székely zászló addig lobog a magyar közintézmények homlokzatán, amíg a román állam engedélyezi korlátozástól mentes szabad használatát Románia egész területén!  Hajrá székelyek! Hajrá Erdély!”

„Hiszek egy régi elvben: a szabadság addig terjed, amíg nem befolyásolja mások szabadságát. Ezért nem hiszem, hogy a székely zászlónak a használata befolyásolná a románok szabadságát, vagy ártana a román államnak” – magyarázta Csoma, aki amellett érvelt, hogy racionálisan kellene megközelíteni a kérdést, és úgy találni megoldást rá. Csoma érvelése szerint a székelyek esetében is

„A probléma aktuális. Azt javasolnám, ha egy közösség szintjén regionális közösség alakul ki, akkor ez az identitás nyilvánosan kifejezhető” – mondta a képviselő, aki szerint a probléma megoldásához szükséges technikai részleteket is meg lehet találni.

Kettős mérce

Ha a nem létező közigazgatási területekkel példálózunk, érdemes lenne azt is figyelembe venni, hogy nemcsak Székelyföld, de Moldva sem létezik Románia területén, mégis, akadálytalanul loboghatnak Moldva zászlói, például a németvásári (Târgu Neamț) várfalon. Mindez azt igazolja, hogy a román hatóságok kettős mércét alkalmaznak – reagált Árus Zsolt, a Székely Figyelő Alapítvány elnöke is.

„Németh Zsolt a székely zászlóról írt, egy olyan közösségnek a jelképéről, amely Románia területén, Székelyföldön él. Ilyen körülmények között a minisztérium úgynevezett Székelyföldről beszél, ami egyrészt eltér a témától, másrészt ezzel egy 500 ezer főt számláló, román állampolgárokból álló közösséget sért meg, akik ebben a régióban élnek, ha tetszik, ha nem” – áll az alapítvány álláspotjában.

Árus szerint az igaz, hogy a romániai jogrend szerint a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek használhatják jelképeiket magánjellegűen, valamint kulturális és vallási eseményeiken, de

– ahogy a külügy a keddi reakciójában állította.

„Románia megsértette azt az emberi jogokat rögzítő európai egyezményt”

„Sem az alkotmány és egyetlen törvény sem szab meg ilyen számszerű korlátozást, tehát minden kisebbség számára érvényesek a fent leírtak, úgy a székelyek esetében is” – hangsúlyozza az alapítvány elnöke. Hozzátette: a törvény létezik, de úgy Hargita, mint Kovászna megyében a prefektusok számtalan bírságot szabtak ki magyar szimbólumok használata miatt,

„Végezetül arra is emlékeztetni szeretnénk a külügyminiszter urat, hogy a székely zászlót Tőkés László volt európai parlamenti képviselő székházáról is levetették a hatóságok. Az ügyet az Emberi Jogok Európai Bíróságára terjesztette, ahol egyértelműen kimondták: Románia megsértette azt az emberi jogokat rögzítő európai egyezményt” – írta Árus Zsolt a közleményében.

Nyitókép: MTI / Henning János