Seymour Hersh, Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró friss információkkal szolgált a gázvezeték felrobbantásával kapcsolatban: a fő kérdés nem az volt, hogy hogyan hajtsák végre, hanem, hogy hogyan lehet úgy kivitelezni, hogy ne maradjon nyoma.
Seymour Hersh, többszörösen díjazott – köztük Pulitzer-díjjal is kitüntetett – amerikai oknyomozó újságíró friss cikkében leírta kormányzati forrásokra hivatkozva, hogy
A cikkben részletesen leírja, hogy az Egyesült Államok kormánya a CIA-vel karöltve hogyan tervezte meg a vezetékek felrobbantását, hogyan robbantották fel azokat, valamint hogyan próbálták meg kezelni a robbantás utóhatását. Egészen konkrétan az Egyesült Államok búvárai a Baltops 2022 nemzetközi hadgyakorlat leple alatt C4-tölteteket helyeztek el a gázvezetékek körül, amiket később felrobbantottak.
„Biden döntése, hogy szabotálja a csővezetékeket, több mint kilenc hónapig tartó, szigorúan titkos vitát követően született meg. A washingtoni nemzetbiztonsági közösségen belül azt vitatták meg, hogy hogyan lehetne a legjobban elérni ezt a célt. Ez idő alatt a kérdés nem az volt, hogy végrehajtsák-e a küldetést, hanem az, hogy hogyan hajtsák végre anélkül, hogy nyíltan tudná a nemzetközi közösség, hogy ki a felelős érte” – fejtette ki Hersh.
Az újságíró kifejtette, hogy az Északi Áramlat vezetékekre Biden úgy tekintett, mint Putyin egy lehetséges módszerére, hogy a földgázt politikai és területi ambíciói érdekében fegyverként használja fel. Mint írta, direkt megkerülték Bidenék a tervezésben a kongresszust és a szenátust: „A [tervben résztvevő] búvárok kizárólag a haditengerészethez tartoztak, nem pedig az amerikai Különleges Műveleti Parancsnoksághoz, amelynek titkos műveleteiről jelentést kell tenni a Kongresszusnak, és előzetesen tájékoztatni kell a szenátus és a képviselőház vezetését – az úgynevezett Nyolcak csoportját.
A Biden-kormányzat mindent megtett, hogy elkerülje a kiszivárogtatásokat, mivel a tervezés 2021 végén és 2022 első hónapjaiban zajlott.”
Mint írta, „2021 decemberében, két hónappal azelőtt, hogy az első orosz tankok begördültek Ukrajnába, Jake Sullivan összehívta az újonnan létrehozott munkacsoportot – a vezérkari főnökök, a CIA, a külügyminisztérium és a pénzügyminisztérium embereit –, és ajánlásokat kért arra vonatkozóan, hogyan reagáljanak Putyin közelgő inváziójára”.
A CIA 2022 elején bejelentette, hogy megtalálták a megfelelő módszert az Északi Áramlat felrobbantására. „Ami ezután következett, az megdöbbentő volt. Február 7-én, kevesebb mint három héttel az Ukrajna elleni elkerülhetetlennek tűnő orosz invázió előtt Biden találkozott a Fehér Ház irodájában Olaf Scholz német kancellárral, aki némi megingás után most már határozottan az amerikai csapat mellett állt. Az ezt követő sajtótájékoztatón Biden dacosan kijelentette: »Ha Oroszország betör... nem lesz többé Északi Áramlat 2. Véget fogunk vetni neki«.” – írta.
Kifejtette, hogy Norvégia volt a tökéletes terület a vezeték felrobbantására: „Washingtonban a szervezők tudták, hogy Norvégiába kell menniük. »Gyűlölték az oroszokat, a norvég haditengerészet pedig tele volt kiváló tengerészekkel és búvárokkal, akiknek több generációnyi tapasztalatuk volt a rendkívül jövedelmező mélytengeri olaj- és gázfeltárásban« – mondta a forrás. Megbízhattak bennük abban is, hogy titokban tartják a küldetést. (A norvégoknak más érdekeik is lehettek. Az Északi Áramlat megsemmisítése – ha az amerikaiaknak sikerülne véghezvinniük – lehetővé tenné Norvégia számára, hogy sokkal több saját földgázt adjon el Európának).”
Hersh leszögezte, hogy
„Norvégia a NATO-szerződés egyik eredeti aláírója volt 1949-ben, a hidegháború kezdeti időszakában – írta Hersh – Ma a NATO főparancsnoka Jens Stoltenberg, egy elkötelezett antikommunista, aki nyolc éven át volt Norvégia miniszterelnöke, mielőtt 2014-ben amerikai támogatással a NATO főparancsnoki posztjára került. Putyin és Oroszország kapcsán keményvonalas volt, a vietnami háború óta pedig együttműködött az amerikai hírszerzéssel. Azóta teljesen megbíztak benne. »Ő az a kesztyű, ami az amerikai kézre illik« – mondta a forrás.”
Az újságíró kifejtette, hogy „az elmúlt 21 évben minden júniusban az amerikai hatodik flotta, amelynek zászlóshajója a Rómától délre fekvő olaszországi Gaetában állomásozik, nagyszabású NATO-gyakorlatot szervez a Balti-tengeren, amelyen több szövetséges hajó részt vesz a térségben. A mostani, júniusban megrendezésre kerülő gyakorlat a Baltic Operations 22, azaz BALTOPS 22 elnevezést kapta. A norvégok azt javasolták, hogy ez lenne az ideális fedezék az aknák elhelyezésére.”
Az amerikaiak erre kitalálták az újságíró szerint, hogy a C4-tölteteket helyeznének a gázvezetékekre, amiken lenne egy 48 órás időzítő, így az első robbanás előtt már az összes amerikai és norvég rég elment volna. Kicsit később az újságíró szerint Washington visszakozott, mint írta:
de a Fehér Ház aggódott, hogy a kétnapos robbantási idő túl közel lenne a gyakorlat végéhez, és nyilvánvalóvá válna, hogy Amerika is részt vett benne”.
Végül azt találták ki az újságíró szerint, hogy a robbanótölteteket szonárokkal robbantanák fel. Mint ahogy azt Hersh írta, végül „2022. szeptember 26-án a norvég haditengerészet P8-as felderítő repülőgépe látszólag rutinrepülést végzett, és ledobott egy szonárbóját. A jel a víz alatt terjedt, először az Északi Áramlat 2, majd az Északi Áramlat 1 felé. Néhány órával később a nagy erejű C4-es robbanószerkezetek működésbe léptek, és a négy csővezetékből három üzemképtelenné vált. Néhány percen belül a lezárt csővezetékekben maradt metángáz a víz felszínén bugyborékolni kezdett, és a világ megtudta, hogy valami visszafordíthatatlan történt.”
Az újságíró megemlítette, hogy a robbantás után az egész eseményt próbálta az amerikai média úgy kezelni, mint egy „megoldatlan rejtélyt”. „Oroszországot többször említették valószínűsíthető bűnösként, amit a Fehér Házból előre megtervelten kiszivárgott információk csak tovább ösztönöztek, de anélkül, hogy valaha is egyértelmű indítékot találtak volna egy ilyen önszabotázsra, az egyszerű megtorláson túl. Néhány hónappal később, amikor kiderült, hogy
az orosz hatóságok csendben becsléseket készítettek a csővezetékek helyreállításának költségeiről, a New York Times úgy jellemezte a hírt, mint ami »bonyolítja az elméleteket arról, hogy ki is áll a támadás mögött«.
Egyetlen nagyobb amerikai újság sem ásott bele a Biden és Nuland külügyminiszter-helyettes által a csővezetékekkel kapcsolatban korábban megfogalmazott fenyegetésekbe.”
Az újságíró forrása így nyilatkozott az ügyről: „nos, el kell ismernem, hogy a fickó [Joe Biden – a szerk.] tökös. Azt mondta, hogy megteszi, és meg is tette”. Arra a kérdésre, hogy szerinte miért nem reagáltak az oroszok, cinikusan így felelt: „Talán azt akarják, hogy képesek legyenek ugyanazt tenni, amit az USA tett. [...] Ez egy gyönyörű fedősztori volt” – folytatta – „ami mögött egy titkos művelet állt, amely szakértőket vitt a terepre, és olyan berendezéseket, amelyek titkos jellel működtek.”
„Az egyetlen hiba a döntés maga volt, hogy megtegyék.”
Seymour Hersh amerikai oknyomozó újságíró, politikai író.
Hersh először 1969-ben szerzett elismerést a vietnami háború alatti My Lai-i mészárlás és annak eltussolásának feltárása miatt, amiért 1970-ben megkapta a nemzetközi tudósításért járó Pulitzer-díjat. Az 1970-es években Hersh a The New York Times számára tudósított a Watergate-botrányról, és feltárta Kambodzsa titkos bombázását. 2004-ben beszámolt az amerikai hadsereg Abu Ghraib börtönben fogvatartottakkal szembeni rossz bánásmódjáról. Két National Magazine Awardot és öt George Polk-díjat is nyert. 2004-ben megkapta a George Orwell-díjat.
Hersh azzal vádolta az Obama-kormányzatot, hogy hazudik az Oszama bin Laden halála körüli eseményekről, és vitatta azt az állítást, hogy az Aszad-rezsim vegyi fegyvereket vetett be civilek ellen a szíriai polgárháborúban.
Kiegészítés:
A Fehér Ház szerdán „teljesen hamisnak és teljes kitalációnak” minősítette Hersh cikkét.
Nyitókép: Danish Defence / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Az amerikai elnök újságírók kérdéseire válaszolva ismét barátjának nevezte Orbán Viktort, akivel jövő héten személyesen is egyeztetnek majd a Fehér Házban.
Tévesen gondolják sokan, hogy a magyar vállalkozásokat megroppantották az elmúlt évek nehézségei. Nem igaz, hogy gazdasági teljesítményük gyenge, nem igaz, hogy technológiailag elmaradottak, hogy fejlődésre képtelenek. Hamis a magyar ugar mocsarában megrekedt szekér képe. Viharban, de jó irányba halad a magyar gazdaság.
Jelentések szerint Franciaországban és Németországban is fokozódnak háborús aggodalmak.
„A tét nem kevés” – fogalmazott a miniszterelnök.
Másfél évnyi ostrom után a muszlim terrorista csoport elfoglalta a szudáni Dárfúr városát, egy kórházban több száz embert mészároltak le.
Ledobta a bombát a Torontói Egyetem professzora.
Az M1 legendás riporterét jelölték az év újságírója díjra.
Pokrovszknál csaknem teljesen bekerítették őket, és már a drónjaik sem segítenek, ha elfogynak az embereik.
