Karácsony Gergely Brüsszelben értekezett a magyarországi jogállamiságról
A demokrácia, a jogállamiság, az egyenlőség és az alapvető jogok képezik az Európai Unió alapját, ezért is olyan fontos a védelmezésük minden szereplő részéről a kormányzattól a civil társadalomig – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Brüsszelben kedden.
Didier Reynders a Budapest és Brüsszel önkormányzata által szervezett, Városok a jogállamiságért címmel tartott konferencián hangoztatta: amennyiben a tagállamok és a közösség jogi alapját jelentő jogállamiság megszűnik, az Európai Unió szűnik meg.
Kijelentette: a jogállamiság és közös értékek mentén működő igazságszolgáltatás szavatolása a tagállamok közötti bizalom alapja.
– mondta.
Emlékeztetett: az Európai Bizottságnak eszközök állnak rendelkezésére a jogállamiság védelmére. Egyik ilyen eszköz az évente közreadott jogállamisági jelentés, melyben a testület ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok ösztönzésére. A jelentés eszköz az általános problémák orvoslására, a jogállamiság helyzete romlásának megállítására - mondta.
A jelentés a párbeszéd alapját képezi a jogállamiság helyzetéről az egyes országokkal arról, hogyan lehet javítani a helyzetet az önkormányzatok és a civil társadalom részvételével - tette hozzá. Idei jelentését az uniós bizottság július folyamán tervezi közreadni – közölte.
„Mindig a párbeszéd az első, noha önmagában azonban nem elég.
– fogalmazott.
Szavai szerint biztosítani kell, hogy a jogállamiságot mindenütt tiszteletben tartsák, hiánya esetén az uniós bizottság eljárásokat indíthat az értinett tagállam ellen. A testület minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál a jogállamiság védelmében. Ilyen egyebek mellett az unió pénzügyi érdekeinek védelmére létrehozott feltételességi mechanizmus, amely Magyarország esetében a kohéziós programokat érintő kifizetések felfüggesztéséhez vezetett - emlékeztetett.
Az Európai Bizottság az eljárásokat és források kifizetésének felfüggesztését úgy irányítja, hogy a végső kedvezményezettek érdekei ne sérüljenek - tette hozzá az uniós biztos.
„Budapest jobban megfelel a jogállamiág elvárásainak, mint a központi kormányzatok”
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere beszédében hangsúlyozta:
Közölte, Magyarország nagyon messze áll azon elvárások megvalósításától, amelyeket az Európai Unió a csatlakozni váró országoktól is elvár. Aláhúzta: a demokrácia, vagy a jogállamiság fenntartása nem egyirányú, lehetőség van a visszafordulásra, ami a sorolt értékek gyengülését eredményezi. Véleménye szerint a jogállamiság védelmében létrehozott eszközök gyengék, alkalmazásuk lassú. Szavai szerint egyebek mellett ez tette lehetővé, hogy "hibrid rezsim" jöhessen létre az Európai Unión belül.
Úgy vélte, Budapest, valamint az európai városok legtöbbje jobban megfelel a jogállamiág és a demokrácia elvárásainak, mint a központi kormányzatok. Azokban az országokban, ahol a jogállamiság és a demokrácia hiányokkal küzd, a fővárosok a jogállamiság szigetét jelentik – mondta. A városok támadásoknak vannak kitéve egyebek mellett az uniós források kiutalásának visszatartása által – fejtette ki. Mivel ezek a városok működésük határaihoz értek, a jogállamiság helyreállításának nemcsak elméleti, hanem gyakorlati jelentősége van. Ezért is szükséges az európai fővárosok együttműködése az uniós források helyi szintű elosztása érdekében - tette hozzá Budapest főpolgármestere.
„Az EU-nak meg kell tanulnia megvédeni magát a belülről érkező támadásokkal szemben”
Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő beszédében azt mondta, Magyarország és Lengyelország szisztematikus problémákkal küzd a jogállamiság terén. Szavai szerint a jogállamiság helyzete Magyarországon olyan mértékben romlott, hogy nehéz hinni abban, hogy a helyzet könnyem megfordítható. Közölte: noha úgy tűnik, demokrácia van Magyarországon, a tekintélyelvű rendszer kiépítésének lassú folyamata tapasztalható.
Emlékeztetett, vezetésével szeptemberben jelentést fogadott el az Európai Parlament, amely szerint az uniós értékeket rendszerszintű veszély fenyegeti Magyarországon, az ország többé nem tekinthető teljes mértékben demokráciának. Ezzel kapcsolatban kiemelte: noha „már unalmas” a jogállamiság magyarországi kérdésével foglalkozni az EP szinte minden plenáris ülésén, szükség van az újabb és újabb jelentésekre.
Az EP-képviselő kijelentette:
Szavai szerint köztudott, hogy a magyar titkosszolgálatok szivárogtatnak Oroszországnak, továbbá élen jár a hamis hírek terjesztésében, a hírek cenzúrázásában és a félelem keltésében a lakosság körében.
Tanulni kell a magyar esetből. Az Európai Uniónak meg kell tanulnia megvédeni magát a belülről érkező támadásokkal szemben - tette hozzá a zöldpári EP-képviselő.
(MTI)
Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner
Összesen 90 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Bakker, most látom, hogy a Mandiner munkatársainak 3/4-e kádergyerek!
Fijúg, ti már lepipáltátok a Kádár-rendszert!
Hirdetés
Impresszum
Felelős kiadó: Kálmán Erika elnök-vezérigazgató
Lapigazgató: Szalai Zoltán
Mandiner.hu
Főszerkesztő: Kereki Gergő
Főszerkesztő-helyettes: Kacsoh Dániel
Rovatvezetők: Béres Sándor (Newsroom), Csisztu Zsuzsa (Sport), Földházi Árpád (Fotó), Kacsoh Dániel (Közélet), Pintér Lívia (Makronóm), Pócza István (Reakció), Rajcsányi Gellért (Külföld, Kultúra)
Főmunkatársak: Maráczi Tamás, Sal Endre, Szilvay Gergely, Vágvölgyi Gergely
Munkatársak: Almási B. Csaba, Ádám Rebeka Nóra, Balogh Borsa, Báles István, Baranya Róbert, Bárdos Tamás, Bokor Gábor, Constantinovits Milán, Farkas Anita, Forisek Ádám, Görög Álmos, Greczula Levente László, Győrffy Ákos, Helmeczi Zoltán, Janovitz Bálint, Joó István, Kemenes Tamás, Kohán Mátyás, Konopás Noémi, Kovács Gergő, Krupincza Mia, Leimeiszter Barnabás, Muray Gábor, Nagy Gábor, Oblat Rudolf, Őry Krisztina, Pálfy Dániel Ábel, Szalai Laura, Szalai Piroska, Varga Mátyás, Vámos Tamás, Veczán Zoltán, Veszprémy László Bernát
Fotó: Ficsor Márton, Mátrai Dávid
Grafika: Tóth Fruzsina
Operatőr-vágó: Ragács András
Felháborító!
"Az Európai Bizottság az eljárásokat és források kifizetésének felfüggesztését úgy irányítja, hogy a végső kedvezményezettek érdekei ne sérüljenek - tette hozzá az uniós biztos."
Nocsak, kik azok a végső kedvezményezettek? Azt nem az EU, hanem a tagállamok vezetése dönti el pályázatok által.
" Az első az volt, hogy a kormány elhitette az emberekkel, hogy az Európai Unió fiatal magyarokat küldene a háborúba, Ukrajnába. A második dolog egy teljes képtelenség volt arról, hogy az Európai Unió az iskolás gyermekek nemének megváltoztatására készül. Számomra hihetetlen, hogy egy ennyire elképesztő információ terjedhet egy országban, és ezt tényleg elhiszik az emberek."
Valóban, az ellenzék nem mondta, hogy fiatal magyarokat küldene a háborúba. Csak azt mondták, hogy amit megparancsolnak nekik, azt teljesíteni fogják. Ezért kaptak előlegbe 4 milliárdot.
Viszont a kormányoldal sem mondta, hogy az EU a gyermekek nemének megváltoztatására készül. Azért volt a gyermekvédelmi népszavazás, mert ami nyugaton mát létezik, azt előbb, utóbb nálunk is be akarják vezetni. Jobb volt tehát utólagos, megerősítő véleményt kérni a választóktól a gyermekvédelmi törvényről. A választók többsége pedig helyeselte a törvényt.
Bejelentkezés