Mint ismert, az Országgyűlés 2020 májusában fogadott el egy törvényt, amelyben megtiltották, hogy a transzneműek a megváltoztatott nemüket és nevüket jegyezzék be a hivatalos iratokban. A lépés ellen egy bíró tett akkor kifogást, azt állítva, hogy ez ellentétes az Alaptörvény egyik pontjával, ezért a vonatkozó jogszabályt meg kell semmisíteni.
Az Alkotmánybíróság csütörtökön hozott határozatot abban a kérdésben, hogy ellentétes-e az Alaptörvénnyel, ha megtiltják a transzneműeknek a név- és nemváltoztatás anyakönyvi bejegyzését. A testület arra a következtetésre jutott, hogy nem – számolt be az Index.
A részletes indoklásban azt közölték, hogy „az, hogy
az állam az egyén önazonos, nemi identitásának megfelelő, nemváltó kezelés nyomán létrejött neme helyett vagy mellett az egyén születési nemét nyilvántartja, több okból is igazolást nyerhet.
Egyrészt az egyénnek az egészségügyi ellátáshoz való joga szükségessé teheti a születési nemének az anyakönyvi nyilvántartásokban való megjelenítését, az egyénről az egészségügyi intézmény részére nyújtott elengedhetetlen adatként, amely például szükséges lehet a megfelelő egészségügyi ellátásához. Másrészt az állam büntetőpolitikája során is előtérbe kerülhet a gyanúsított vagy az elkövetők születési neme, a bűnügyi hatóságok általi pontos ismeretének szükségessége, csakúgy, ahogy relevanciával bírhat a sportjogban vagy épp a munkajogban is.”
Hozzátették: „ezért az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az egyén magánszférájának akként történő korlátozása, amely az anyakönyvi eljárásban a születési nemét mint adatot rögzíti, nem tekinthető sem szükségtelennek, sem aránytalannak. Ezért az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezést elutasította.”
Háttér Társaság: Az Alkotmánybíróság korábbi álláspontjával ment szembe
A döntésre az LMBTQ-közösségek jogait védő Háttér Társaság úgy reagált, hogy „az Alkotmánybíróság ezzel a döntéssel korábbi álláspontjával ment szembe”. A társaság azt állítja, hogy az Alkotmánybíróság 2018-ban egy ügyfelük panaszára reagálva mondta ki azt, hogy
„minden embernek elidegeníthetetlen joga van az önazonosságát kifejező saját nevéhez és annak viseléséhez. [...]
Ennek speciális esete a nemváltoztatással összefüggő névváltoztatás, amelynek alapja az »EMBER« önazonossága és az egyenlő emberi méltóság sérthetetlensége”.