A magyar információtechnológiai cégek rengeteget fejlődtek az utóbbi években, így nem meglepő, hogy munkavállalóik átlag feletti, sok esetben milliós fizetést vihetnek haza. Ezt támasztja alá a Makronóm Intézet friss kutatása is, amely átfogó képet ad a piac szereplőinek helyzetéről.
Fekete Kíra írása a Mandiner hetilapban
Ahogy az okosórák mérik a felhasználók pulzusát, úgy kémleli a Makronóm Intézet a magyar vállalkozások életerejének mutatóit. A gazdaságkutató intézet legfrissebb elemzésében 419 hazai informatikai cég vezetését kérdezték meg. A felmérésben a fizetési, bérezési trendek mellett rámutatnak többek közt a szektor gazdasági kilátásaira és arra is, hogy milyen végzettségű munkavállalókat részesítenek előnyben. A kutatás lényegi megállapításai szerint a magyar gazdaság fejlődése szempontjából fontos, jellemzően saját fejlesztésekre támaszkodó, versenyző piacon helytálló ágazatról van szó. Mi több, az utóbbi három évben – részben a járvány miatt felerősödő digitalizációs folyamatok miatt – kifejezetten jól ment a hazai IT-cégeknek. A munkaerővel kapcsolatos gondok nemigen enyhültek: továbbra is a megfelelő emberek felvétele és megtartása okozza a legtöbb fejfájást a szektorban. A Makronóm Intézet szakértői úgy látják, azért, hogy a magyar gazdaság számára az IT-ágazat még biztosabb kitörési pont legyen, fontos lenne erősíteni a vállalatok kapcsolatát az egyetemekkel, innovációs műhelyekkel, illetve más képzési helyekkel. Mint az alábbiakból látni fogjuk, ez ma még csak szerény mértékben valósul meg. Mindemellett meghatározó, hogy a Makronóm Intézet által megkérdezett informatikai társaságok nagy hangsúlyt fektetnek a belső képzésekre.
A munkahelyi ranglétrát a legtöbb embernek idehaza is meg kell másznia, s ez az IT-szektorban sincs másképp. Az alkalmazottakat jellemzően három kategóriába sorolják a tapasztalat alapján: a munkavállaló két évig junior, három és öt év között medior, majd öt év után szenior kollégává lép elő. Ahogyan az ábrán is látható, a junior- és szeniorbérek között számottevő a különbség.
A Makronóm Intézet kutatásából kiderül: a cégek 63 százaléka felsőfokú végzettségű munkavállalókat alkalmaz. A legnagyobb szórás a középfokú végzettségűek esetében figyelhető meg: néhány vállalat egyáltalán nem, némelyik szinte kizárólag őket foglalkoztatja. Ez persze függ a társaság profiljától is, hiszen vannak olyan cégek, amelyek kizárólag felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembert szerződtetnek. Érdekesség, hogy a megkérdezett vállalkozások 69 százalékának nincs együttműködése oktatási intézménnyel; amelyiknek van, az általában gyakornoki programot működtet. A vállalatok 45 százalékánál a juniorprogram, a betanítás és az átképzés jellemző, 40 százalékánál egyáltalán nincs belső képzés. Az IT-szektor rohamosan fejlődő, még fejlesztésre szoruló ágazat számos apró vállalkozással, amelyek gyakran tőkehiányosak, így inkább a fő tevékenységükre koncentrálnak. Persze közben fel kell zárkózniuk a magas szintű igényekhez és kereslethez – ehhez pedig jól képzett szakemberekre van szükség. Magától értetődik, hogy a szoftverfejlesztés az egyik legkeresettebb munka az IT-szektor tevékenységei közül; az alkatrészek, eszközök értékesítése jóval alulmarad a fejlesztésekhez képest.
A Makronóm Intézet felmérése szerint a feldolgozóipari, a kereskedelmi és a pénzügyi vállalatok a szektor dobogós megrendelői. Egymásnak jellemzően kevesebbet szállítanak az ágazat cégei. A felmérésben szereplő vállalatokat arról is megkérdezték, hogy 2021-ben árbevételük mekkora részét tették ki a versenypiaci vásárlók és az állami megrendelések. A különbség számottevő: a vállalatok 33 százaléka szerint a nem állami megrendelések a bevételük több mint háromnegyedét adták. Még meglepőbb, hogy a megkérdezettek 59 százalékának egyáltalán nem volt állami megrendelésből bevétele.
A hazai informatikai vállalatok több mint fele exportál, végez külföldi munkát, ám az nem mondható el, hogy ez lenne az elsődleges bevételi forrásuk. 60 százalékuk bevételének mindössze legfeljebb negyedét teszik ki a külföldi tevékenységek. A hazai IT-szektor elsődleges exportcélországai Németország, az Egyesült Királyság és Románia voltak. Annak ellenére, hogy az export igen szilárd lábakon áll, a vállalatok kevesebb mint fele importál. Ez jó hír, hiszen azt jelenti, hogy a vállalatok 59 százaléka helyben mindenhez hozzájut, amire szüksége van.
A vállalatvezetőket arra kérte a Makronóm Intézet, hogy értékeljék az IT-szektor és a vállalkozásuk üzleti környezetét. A válaszadók nagyobb része nem ítélte túl kedvezőnek egyiket sem, ám a szélsőségesek száma igen alacsony volt, csupán 2 százalék. Az utóbbi néhány évben igen sok minden történt velünk: kitört egy járvány, majd egy háború, és az infláció ezt a szektort sem kíméli. Ám ami a magánembereknek egyértelműen rossz hír, nem feltétlenül rossz hír a vállalatoknak. A kutatásból kiderült, hogy a cégek valamelyest profitáltak a rosszból: az utóbbi három évben mind a megrendeléseik száma, mind a bevételük növekedett. Ahogyan az ábrán is látható, a világjárvány pozitívan érintette a hazai IT-szektort, hiszen a korlátozások a munkaadók és az alkalmazottak egy részét távoli munkavégzésre kényszerítette, ez pedig fejlettebb elektronikus rendszerek és eszközök vásárlását, szélesebb körű digitalizációt indukált. Azonban nem lenne teljes a kép, ha nem beszélnénk az elmúlt három év negatív hatásairól. A háború miatt az energiaárak megemelkedtek, így az előállítás költsége is magasabb. Ebből egyértelműen következik, hogy a dobogó első helyén szereplő árazás valamennyi vállalatnak kihívást jelenthet.
Összességében az informatikai szektor vállalkozásai jellemzően kevésbé tőkeerősek, mint a jóval korábban alapított ágazatok cégei, viszont magas hozzáadott értékű, exportképes területről beszélhetünk. A járvány végérvényesen megmutatta: a gazdasági társaságoknak lépést kell tartaniuk a világgal és persze a versenytársaikkal, elengedhetetlen a fejlett technológiai felszereltség, amit a magyar IT-vállalatok is beszállíthatnak nekik, hiszen a hazai szakemberek kiválóan teljesítenek – így az ágazat a magyar gazdaság meghatározó kitörési pontja lehet.
Amerikában nagy kihívásokkal küzdenek az IT-óriások
Bármilyen viharos volt is a gazdasági környezet, úgy tűnt, a Szilícium-völgyet elkerülik a nagy tőzsdei zuhanások és összeomlások. Amerika öt legnagyobb technológiai vállalatának – Apple, Microsoft, Alphabet, Amazon és Meta – bevételei a 2021-ig tartó tízéves időszak alatt az amerikai bruttó hazai össztermék ötszörösére duzzadtak. A technológiai vállalatok azon képessége, hogy akkor is gyarapodnak, amikor mások küszködnek, a covidkorlátozások idején is beigazolódni látszott: a völgyben működő cégek rekordbevételeket értek el, miközben a gazdaság nagy része visszaesett. A múlt évben azonban a techóriások szerencsecsillaga leszállóágba került. Mindenki számára nehéz év volt 2022: az S&P 500, a legnagyobb amerikai cégek indexe a múlt év januárja óta ötödével esett vissza. A digitális cégeket azonban még jobban sújtotta a válság: a Nasdaq Composite, egy techhangsúlyos index értékének harmadát veszítette el. A technológiai iparág öt óriása együttesen szédítően magas, 3 billió dollárnyi piaci értéket veszített a tőzsdén egy év alatt. A legdrámaibb vesztes, a Meta immár aligha sorolható a nagy techóriások közé – értékének közel kétharmada köddé vált, így piaci kapitalizációja alig több mint 300 milliárd dollár. A kínlódás oka többek között a csipek keresletének csökkenése, Amerika kereskedelmi korlátozásai, továbbá a magas kamatlábak, amelyek nem túl vonzók a befektetőknek.
Nyitókép: Shutterstock
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
„Gyűlölöd, amikor megszólal, mert amit mond, az a nyers valóság” – hangsúlyozta bejegyzésében a Fidesz frakcióvezetője.
A legfrissebb kutatás szerint a Fidesz továbbra is az első helyen áll, miközben a többi párt közül egyedül a Tisza Párt tudná átlépni a bejutási küszöböt.
Elfogytak a szavak.
Az államilag támogatott kölcsönt mindenki felveheti, aki először vásárol lakást vagy házat.
Fiatal űrhajósunk üzeneteinek köszönhetően hosszú idő óta először éreztem magam igazán büszke magyarnak úgy, hogy ebben az érzésben nem volt jelen semmiféle politikai töltet. Krupincza Mariann írása.
Egészen elképesztően perverz feladatokat kérnek számon egy kaliforniai jezsuita egyetem családterápiás képzésén, melyen kiakadt egy diák, aki közzétette mindezt, mire az egyetem lakonikusan válaszolt. Mutatjuk a történetet.
Történelmi szezon lesz!
