Bejelentették Lengyelországban, hogy a nemzeti össztermék 4 százalékára emelik a védelmi kiadásokat – az Egyesült Államoknál is nagyobb arányban fog Varsó katonai célokra költeni.
Mint arról a Mandiner is beszámolt: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy országa a bruttó hazai termék 4%-ára emelné védelmi kiadásait. „Az ukrajnai háború miatt még gyorsabban felfegyverkezünk. Ezért idén példátlan erőfeszítéseket teszünk: a GDP 4 százalékát fordítjuk a lengyel hadseregre” – mondta Morawiecki újságíróknak.
Lengyelország 2022-ben már a GDP 2,4%-ának megfelelő összeget költött a hadseregre – a NATO-szövetség országai közül ez a harmadik legmagasabb arányt az Egyesült Államok és Görögország után. Morawiecki szerint a védelmi kiadások 4 százalékra való emelése „azt jelentheti, hogy ez lesz a legmagasabb százalék... az összes NATO-ország között”.
Varsó a nemzetgazdaság mértékéhez képest valóban
Az Egyesült Államok ugyanakkor abszolút értékben 822 milliárd dollárt költ védelemre - több mint kétszer annyit, mint a katonai szövetség összes többi állama együttvéve.
A NATO-ban a jelenlegi cél egyébként az, hogy 2024-re minden tagállam érje el el, hogy a GDP legalább 2 százalékát költsék védelemre.
A Mandiner korábban közölte Somkuti Bálint elemzését a lengyel hadseregről. Mint azt a biztonságpolitikai szakértő kifejtette: a tervezett ezerkétszáz harckocsival, 680 önjáró löveggel, F-35-ösök és Apache-ok tucatjaival
ha végigviszik a már elkezdett haderőfejlesztési programot.
Az ukrajnai háborúban Lengyelország lett a legnagyobb darabszámban komolyabb harcképességű haditechnikát átadó ország, másrészt komplett fegyverkategóriákról mondott le, hogy segíthessen szomszédjának.
A 2020-as adatok szerint 38 milliós lakosságú Lengyelország méretéhez és gazdasági lehetőségeihez képest is erős, 63 ezer fős szárazföldi hadsereget tart fent. Hazánkhoz hasonlóan idegen hódításokkal és megszállásokkal teli történelmükön tanulva az erős hadsereghez szükséges hadiipart lehetőségeikhez mérten támogatták, amely olyan megoldásokban nyilvánult meg, mint a modernizált szovjet eredetű, majd saját fejlesztésű kézifegyverek, illetve a licenszgyártott és továbbfejlesztett nehéztechnika.
Az ukrajnai háború előtt, a 2010-es évek közepén közel ezer (!) harckocsi tartozott a szárazföldi erők, a Wojska Ladowe állományába. Ennek negyede, 250 darab a német Leopard 2A4 és modernizált változata volt, közel ugyanennyi 2016-ben tovább korszerűsített PT-91-es, amit a tartalékban lévő több száz T-72-es egészített ki.
Az Ukrajnának átadott régebbi tankok helyett
A szárazföldi erők másik fő típusából, az önjáró tüzérségből szintén önellátó Lengyelország. Az eddig százas nagyságrendben rendszerben tartott lánctalpas önjáró lövegek számát a K9 Thunderek helyi gyártásával összesen 680-ra kívánják felemelni.
A szovjet és hazai eredetű harci és szállító helikopterek Ukrajnának való átadása miatt 96 darab amerikai AH-64 Apache, és 32 darab hazai gyártású Augusta AW149 szállítóhelikopter lett megrendelve.
Ezt a jelentős erőt egészíti ki a dél-koreai giga hadiipari üzlet részeként bejelentett 48 darab, azaz négy századnyi FA-50 könnyűharcigép képesség.
A honi légvédelmet a kivont szovjet Sz-200 és Sz-125 helyett a kitűnő képességekkel rendelkező, de rendkívül drága Patriot PAC-3 as ütegek fogják ellátni.
Mint arról lapunkban Somkuti Bálint írt: az összes megrendelt eszközzel Lengyelország nemcsak a régió, hanem Európa egyik legnagyobb haderejével fog rendelkezni.
Nyitókép: Wojtek RADWANSKI / AFP
Budapest főpolgármestere vasárnap este a Momentum megemlékezésén mondott beszédet, amit a háború kirobbanásának 3. évfordulója alkalmából rendeztek Oroszország nagykövetségénél.
Az ukrán elnök azt állítja, hogy az Orbán Viktor miniszterelnökhöz közel álló személyek félrevezetően informálják Donald Trumpot a háború okairól.
Ukrajna és Európa biztonsága szempontjából meghatározó pillanatot élünk – közölték.
Törökország ezúttal is kész otthont adni az orosz-ukrán béketárgyalásoknak.
Az ukrán elnök lemond, ha országának felajánlják a fontos tagságot.
Az ukrán elnök kész lemondani tisztségéről, ha ez békét jelentene Ukrajna számára, vagy cserébe hazája NATO-tagságáért.
Németországban a konzervatív párt győzedelmeskedett a nagyon nagy és sokat várt választáson – írta az amerikai elnök a közösségi oldalán.
A járat eredetileg New York és Újdelhi között közlekedik, és a római Fiumicino repülőtéren hajtotta végre a kényszerleszállást.
