Ő a magyar diplomarekorder: 23 végzettségnél jár Krisztián

Kiskunfélegyházán született 49 évvel ezelőtt. A piaristákhoz járt gimnáziumba Kecskeméten és harmadikos korában biztosra vette, egy diplomája lesz, az azonban az orvosi egyetemen. Aztán a következő évre már jobban érdekelte a magyar irodalom és a hitoktatás, így végül Szegedre ment, ahol magyar-könyvtár szakon szerezte meg az első diplomáját, de rögtön utána, két hét múlva levelezőn végzett katolikus hitoktató lett. És ha már Szegeden volt, informatikus bölcsészként is diplomát szerzett a József Attila Tudományegyetemen.

Dr. Kapus Krisztián tudja, vannak, akik már furcsállják a diplomahalmozását, ám szerinte nincs itt semmi érdekes: „Állandó tudásvágy van bennem. Ha elmerülök egy témában, és úgy érzem, mindent tudni akarok róla, akkor általában egy újabb diploma lesz a vége” – mondja a diplomarekorder. Szerinte amúgy a 23 diploma leginkább a problémamegoldó képességét fejlesztette igazán: „Nyugodtan mondhatom, számtalan területen otthonosan mozgok, ez pedig nagy segítségemre van a mindennapi életben. És igen,

vagy persze egy égőt is ki tudok cserélni, tehát nem csak elméleti síkon élem az életemet.”  Arra a kérdésre, hogy volt e már munkanélküli, egyből rávágja, szerencsére nem ismeri ezt a kifejezést, majd azt is elárulja, a hivatalos életrajza jelenleg 37 oldalból áll: „Azt szoktam mondani, csak az nyomtassa ki, aki tényleg ráér elolvasni.”

Dr. Kapus Krisztiánt a tudásvágy vezérli a tanulásban.

A legrangosabbnak a pécsi egyetemen szerzett doktori címét tartja, érdekelte a terület, így már az idegtudományok doktora is. Jelenleg kommunikációs tanácsadással, felnőttképzéssel foglalkozik. De ez nem jelenti azt, hogy a jövő hónapban már ne egy másik területen valósítsa meg önmagát.

Az egyetemeken nem tudják, hogy ő a nagy diplomahalmozó, de nem is tartja szükségét. Tanulni megy, és azt alázattal végzi. Felvetjük, miért nem indul tudás alapú vetélkedőkön? Erre is van válasza: „Amíg vannak olyan területek az életben, ahol nem mozgok otthonosan – és ilyenek például a sporteredmények –, addig biztosan nem vállalkozom rá. Van még mit tanulnom.” Szívesen foglalkozna a fiatalok tanulmányi motiválásával szervezetten is, de addig is, míg ez az álom nem valósul meg, örömmel ad tanácsot azoknak, akik az első diplomájukat célozzák meg, vagy a továbbtanulás előtt keresik a számukra megfelelő hivatást. „Nagyon fontos, hogy mindenki olyan irányba induljon a tanulmányaiban, amit kedvel, van érzéke hozzá, hiszen mindenki ott értékes, ahol valóban megtalálja a helyét. Szeresse a munkáját, legyen egyben az a hobbija is, és akkor boldog ember lesz!” – összegzett dr. Kapus Krisztián.