A külpolitikai szakértő szerint nem lenne nagy eredmény, hogy egy évnyi háborúzás után az oroszok esetleg elfoglalják a Donyecktől 50-60 kilométerre fekvő Bahmut városát.
„Lassan 11 hónapja folyik az ukrajnai háború” – emlékeztet az ATV CSATT című műsora, melynek szerdai vendégei Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója, Stier Gábor, a Moszkvater.com alapító-főszerkesztője, Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense és Nógrádi György biztonságpolitikai elemző voltak.
Mint a Mandiner megírta: a vita során Nógrádi György a háború kirobbanása kapcsán arról beszélt, hogy szerinte a háborút Oroszország kezdte, de Ukrajna provokálta ki. „Ha én a történelmet februárral indítom, akkor a háborút az oroszok kezdték, ezt senki nem vitatja. De
ha egy pár hónapot visszamegyek, akkor azt látom, hogy folyamatos volt az ukrán provokáció. Oroszokat gyilkoltak, gyújtottak rájuk házakat”
– részletezte a szakértő. Erről ide kattintva olvashat bővebben.
Bendarzsevszkij Anton erre úgy reagált: „Van egy agresszor, aki a katonai cselekmények mellett a civil lakosságot támadja. Minden nap vannak támadások civil infrastruktúrák ellen, minden nap halnak meg civilek. Oroszországban ez nincs meg, Oroszországot senki nem támadja. Oroszországban a civilek nem halnak meg nap mint nap” – fejtette ki a külpolitikai szakértő.
Azt is hangsúlyozta: a nemzetközi jog és a nemzetközi közösség nem ismeri el az oroszok által annektált területeket.
bármilyen atrocitások is érték az ukrajnai oroszokat – azokat szerinte Ukrajnának kell kivizsgálnia –, semmi nem jogosít fel egy államot, hogy bevonuljon egy másik országba és ott rendet tegyen. A két hadsereg által elkövetett, törvényekbe ütköző cselekedetek kapcsán azt mondta: ki kell vizsgálni majd a háború után az ukránok által elkövetett tetteket is, de nincs reciprocitás a két fél cselekedetei között.
Bendarzsevszkij Anton Nógrádival vitázva arról is beszélt: ötvenkét ország támogatja Ukrajna háborúját. Ezzel szemben
Szerinte Oroszország Kínával és Indiával folytatott kereskedelme nem számít háborús támogatásnak.
A külpolitikai szakértő emlékeztetett: Oroszország nyolc hónapig nem jutott előrébb a frontokon, most elfoglalt egy tízezer fős várost. Ehhez viszont 300 ember besorozása és kiképzése kellett. A csúcsponton Ukrajna területének 20 százalékát foglalták el, de most mintegy 14 százalékra csökkent az elfoglalt területek aránya.
Szerinte az, hogy a háború egy éve után a már korábban is orosz kézben lévő Donyeck városától mintegy 50-60 kilométerre fekvő Bahmutot elfoglalhatják, ezzel áttörve az első ukrán védelmi vonalat, nem mondható nagy eredménynek.
A vita fentebb idézett részleteit az alábbi videó 3. percétől kezdődően hallgathatja vissza:
Nyitókép: Képernyőkép/YouTube-videó
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Olena Ivanovszka szerint a jelenlegi szankciók nem tartják vissza a jogsértőket, ezért emelést sürget.
Valójában az fáj a Politicónak, hogy Magyarország is megúszta az európai gigahitelt.
Az orosz elnök felajánlotta, hogy Oroszország az ukrajnai választások napján tartózkodik a mélységi csapásoktól, ha megtartják a voksolást.
A széfből drágakövek is előkerültek egy 2019-es házkutatás során.
A Mandiner lapigazgatója a szegedi háborúellenes gyűlésen beszélt a béke fontosságáról.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
Mindig szigorúan akkor és ott válnak harcos gyermekvédőkké, amikor és ahol annak politikai konjunktúrája van. Francesca Rivafinoli írása.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
