Hosszas értekezést közölt a lap arról, miért nem szállított eddig még Németország tankokat Ukrajnának.
Egyre nő a nemzetközi nyomás a német kancelláron, hogy döntsön: támogatja-e Ukrajnát tankokkal is Németország. Berlin ettől eddig elzárkózott, s bár a német miniszterek közelmúltbeli nyilatkozatai alapján lehet, hogy változás állt be a német kormány álláspontjában, ám mint a Financial Times is írja: a végső döntés Scholzé, és ő egyelőre még mindig óvatos maradna.
A németek eddig főként védelmi jellegű harcjárműveket ajánlottak fel Ukrajnának, a támadó célú Leopardok szállítására nemet mondott a kormányzat. Scholz szerint azonban az ilyen típusú nehézfegyverzet nem NATO-tagállamnak való átadását kizárólag a szövetségi partnerekkel együtt vállalhatja Németország. Ennek értelmében a németek hozzájárulása is szükséges lenne ahhoz, hogy Ukrajna megkapja azokat a Leopard harckocsikat, amelyeket Andrzej Duda lengyel államfő ajánlott fel Kijevnek.
A kancellár pártja, az SPD értelemszerűen Scholzot támogatja, a két kisebb koalíciós párt, a Zöldek Pártja és az FDP viszont Ukrajna fokozottabb támogatását követeli. Azt Andrzej Duda is megerősítette, hogy ahhoz, hogy a Leopardok megérkezzenek Ukrajnába, elengedhetetlen a gyártó ország, azaz a német állam engedélye. Hozzátette: a szállítást Lengyelország nemzetközi koalíció keretében tervezi, mégpedig annak érdekében, hogy a harckocsik szállításában más országok is részt vegyenek.
Nyitókép: Pool for Yomiuri / Yomiuri / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
„Most, hogy már az EU saját pénze forog kockán, a diplomácia is elkezd elmozdulni.”
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
Egyre közeledik a megállapodás az amerikai és az orosz elnök részéről a háború lezárására. Ugyanakkor az EU-nak nem osztottak lapot.
Az amerikai elnök ezúttal az európaiak törekvéseit is méltatta.
Az EU külügyi főképviselője azt is megszabná, mennyi pénzt fordíthat Moszkva a haderejére.
Friedrich Merz nem finomkodott: a kancellár szerint Ukrajna csak a kezdet, és ha Kijev elesik, az orosz tankok tovább indulnak Európa szíve felé.
„Az volt a kérdés, hogy ki az, aki ebben nem hajlandó részt venni. Ez három ország volt: Szlovákia, Csehország és Magyarország.”
A baloldali elemző aggályosnak tartja, hogy a Tisza Párt már most, ellenzékből is eléri jogi úton egy sajtótermék különszáma terjesztésének bírói megtiltását.
