A baloldal egyszer már tönkretette az országot, és ebben nagy szerepe volt Dobrev Klárának

Brüsszel régi és új emberei ugyanazt az utasítást hajtják végre.

Luxusnyaralásról, 50 ezer eurós mikuláscsomagról és kémkedésről ír a Financial Times. Josep Borrell, az EU külügyi vezetője be is jelentette, hogy aggódik.
„Kémek, pénz és luxusszállodák: az EU korrupciós vizsgálata a marokkói kapcsolatokat kutatja” – címmel közölt cikket a The Financial Times. A nyomozók úgy vélik, hogy Pier Antonio Panzeri, a Katar-gate középpontjában álló volt európai parlamenti képviselő Rabatból is kapott kenőpénzt. A lap szerint Pier Antonio Panzeri és családja egy ötcsillagos marrákesi szállodában tervezte köszönteni az új évet, mindezt a marokkói kormány által finanszírozva. Ehelyett
A lap ügyészekre hivatkozva azt állítja, hogy Katar arra használta Panzerit és hálózatát, hogy a FIFA világbajnokság előtt javítsa brüsszeli megítélését. A 67 éves olasz azonban nem volt új a játékban a Financial Times szerint: a nyomozók gyanúja szerint már több mint egy évtizede kapott kenőpénzeket és ajándékokat marokkói tisztviselőktől az uniós politika befolyásolásáért cserébe. Az egyik felvétel szerint Panzeri egyszer
Visentini elismerte, hogy a készpénzt ténylegesen megkapta a kampánya számára, viszont tagadta, hogy bármi rosszat tett volna.
A lap beszámolt arról, hogy egészen addig érkeztek a kenőpénzek és az ajándékok, ameddig 2019-ben nem sikerült Panzerit újra beválasztani az Európai Parlamentbe. De addig is, az EP EU-Marokkó kapcsolatokért felelős kapcsolattartója, az emberi jogok szószólója
ahol egykor Winston Churchill is vendégeskedett.
Évtizedes volt a kapcsolat a cikk szerint Panzeri és a marokkóiak között, a parlamenti feljegyzések szerint Panzeri már 2010-ben is a marokkói kormánynak kedvező véleményt képviselt, amikor sürgette az Európai Bizottságot, hogy biztosítson több támogatást az ország számára. Szavazási eredményei alapján az EU-Marokkó kereskedelmi megállapodással és a halászati megállapodással kapcsolatban is pozitívan szavazott.
A cikk szerint a korrupciós vizsgálat – amely eredetileg egy hírszerzési művelet volt, amelyet a belga titkosszolgálat 2021-ben indított több más európai titkosszolgálattal együttműködve – azzal kezdődött, hogy Marokkó és az EU kapcsolatainak elemeit vizsgálta. Két, az ügyet jól ismerő tisztviselő szerint a középpontban Rabat lobbitevékenysége állt a halászati jogokkal és a vitatott nyugat-szaharai terület feletti marokkói szuverenitás elismerésével kapcsolatban.
2021-ben egy uniós bíróság megsemmisített két kereskedelmi és halászati megállapodást Brüsszel és Marokkó között, mivel nem konzultáltak megfelelően a nyugat-szaharaiakkal, bár a megállapodások a fellebbezés elbírálásáig továbbra is hatályban maradnak.
2022 júliusában belga hírszerzők videokamerákat helyeztek el Panzeri brüsszeli otthonában,
A nyomozást ismerő két tisztviselő szerint ezután figyelmeztették a belga rendőrséget és a szövetségi ügyészt.
A megfigyelőrendszer által rögzített egyik esetben Panzeri 50 000 eurót adott át Mikulással dombornyomott borítékokban egy olasz szakszervezeti tagnak, Luca Visentininek, aki a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség vezetőjének újraválasztására pályázott. Visentini elismerte, hogy a készpénzt az ITUC kampánya számára szánt adományként kapta, és tagadta, hogy bármi rosszat tett volna.
A nyomozók azt állítják, hogy a Panzeri-csoport képes volt befolyásolni a szavazásokat két marokkói aktivista ellen, akik 2018-ban és 2021-ben az Európai Parlament rangos Szaharov emberi jogi díjra jelöltek. Ahelyett, hogy 2021-ben a szélsőbaloldal által javasolt marokkói jelöltet támogatták volna, az európai parlamenti szocialisták végül a szélsőjobboldal által jelölt bolíviai jelöltre szavaztak.
Az EU külügyi vezetője, Josep Borrell a múlt héten Marokkóba, Rabatba látogatott, és elmondta, hogy megvitatta az állításokat a marokkói kormánnyal:
Nyilvánvalóan aggódunk a sajtóban megjelent események miatt. Aggasztóak, és a vádak súlyosak”
– mondta Borrell a találkozó után. „Az Európai Unió álláspontja egyértelmű: a korrupció nem maradhat büntetlenül, a korrupcióval szemben zéró tolerancia van érvényben” – tette hozzá.
Nyitókép: Marc Dossmann / EUROPEAN UNION / AFP