A brutális szilveszteri zavargásokhoz kapcsolódóan a német rendőrség eddig 145, többségében migrációs hátterű férfit tartóztatott le.
Mint ahogy arról a Mandiner is beszámolt, Németországban brutálisra sikeredett az óév elbúcsúztatása és az újév megünneplése. Szilveszter éjjelén
A Die Welt elsejei írása szerint a Lichtenrade kerületben például a rendőrség szerint 60-80 ember próbált meg tűzijátékkal felgyújtani egy járművet,. Neuköllnben riasztófegyverekkel lőttek a rendőrökre. Ugyancsak Berlinben egy üzlet kirakatát robbantották le. Lipcse Connewitz negyedében (a szélsőbalos bandák és az antifa központjában – a szerk.) álarcosok gyújtogattak és támadtak rendőrökre.
A Tagesschau német hírportál hosszú cikkben elemezte a német szilvesztert és azt, hogy
Mint írták, a német politikusok követelik ugyan, hogy a következő szilveszter ne így alakuljon, csak eközben a probléma okát nem sikerül meghatározniuk. A rendőrség friss adatai szerint 145 embert tartóztattak le – a legtöbbjük férfi – 18 különböző nemzetiségből. A letartóztatottak között volt 45 német, 27 afgán és 21 szíriai. A gyanúsítottakat azóta szabadon engedték.
A rendőrszakszervezet kerekasztal-beszélgetést, valamint az integrációs politika új megközelítését szorgalmazta az „ünneplés” után. A friss adatok szerint 41 rendőr sérült meg szolgálat közben szilveszter éjjelén. A politikusok pedig a saját párthovatartozásuknak megfelelően értékelték a történéseket.
Jens Spahn, a CDU/CSU frakcióvezető-helyettese kifejtette, hogy az elhibázott integrációs politika a felelős az eszkalációért. Mint fogalmazott, „ez inkább a szabályozatlan migrációról, a sikertelen integrációról és az állam tiszteletének hiányáról szól, mint a tűzijátékról”.
Rainer Wendt rendőrszakszervezeti vezető az elkövetők származásának kivizsgálására szólított fel. Mint mondta, a támadók közül sokan „migráns környezetből” érkeztek. Állítása szerint „szilveszter után számos rendőri szervnek az volt a benyomása, hogy
a migrációs hátterű fiatal férfiak csoportjai messze felülreprezentáltak ezekben a zavargásokban”.
Ahmad Mansour arab származású, Izraelben született, de egyébként magát németnek valló pszichológus kifejtette, hogy az eset szerinte az ifjúsági kultúráról szól. Állítása szerint „a gyanúsítottak olyan emberek voltak, akik úgy akarták megérteni és megélni a férfiasságukat, hogy készek voltak erőszakot alkalmazni”.
Jochen Kopelke, a németországi rendőrszakszervezet elnöke kifejtette: sok esetben a csoportdinamikai folyamatok, az alkoholfogyasztás, a szocializációs hiányosságok és a pirotechnikai tárgyak elérhetősége vezetett ehhez a megdöbbentő eszkalációhoz.
Mindenkit óva intett attól, hogy „az embereket mindenhol megbélyegezzék és menthetetlennek nyilvánítsák”.
A német kormány integrációs biztosa, Reem Alabali-Radovan kifejtette: szerinte „az elkövetőket a tetteik alapján kell megítélnünk, nem pedig a feltételezett származásuk alapján, ahogyan azt most egyesek teszik”. A berlini hírhedt Neukölln kerület integrációs biztosa, Güner Balci kifejtette: a „súlyos szociális problémákkal küzdő” nagyvárosi kerületekben megfigyelhető, „hogy vannak olyan gyerekek és fiatalok, akik úgy nőnek fel, hogy a családon belüli erőszak a mindennapjaik része”.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber
A migrációs folyamatok, a Közel-Kelet konfliktusai, a vallási és kulturális identitás kérdései, valamint a digitális tér radikalizáló hatása mind hozzájárult az antiszemitizmus felerősödéséhez.
A németek a hadköteles ukrán férfiakat leginkább hazaküldenék.
Az érintettek közül sokan a kárpátaljai ukrán-magyar határvidékről származnak.
Nem akármilyen történet!
A termelők az egyre többe kerülő nyersanyagok és logisztika miatt kénytelenek árat emelni.
A régi jobb volt – Németország budapesti nagykövetének figyelmébe · Egy átlagos hét odaát
A romák hagyományokra hivatkoznak, a képviselők szerint viszont a gyerekek jogai sérülnek ezekkel a hagyományokkal.
Ihletett formában játszik!
