Az Egyesült Államok igyekszik térdre kényszeríteni Kínát, amihez új szövetségesekre van szüksége. Sokat idézett kelet-ázsiai cikksorozatunk összefoglalója.
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.
Az Egyesült Államok szeretné, ha a legtöbb ország csatlakozna Kína gazdasági-katonai elszigeteléséhez. Japán és Dél-Korea mindeddig pragmatikusan viszonyult Kínához, így számukra nehezebb a döntés.
November elején rendezték a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) csúcstalálkozóját, ahol az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea vezetői közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben elkötelezték magukat a béke és biztonság fenntartására a Tajvani-szoroson.
Japán új nagy hatótávolságú rakétákon dolgozik, melyek képesek lennének elérni Kína egyes részeit. Japán esete a fegyverkezéssel az alkotmánya miatt nem mindennapi. Ehhez szükséges az alkotmány módosítása. Ha Kína megtámadja Tajvant az Japán számára egyértelmű fenyegetés, amire nem tud máshogy válaszolni csak fegyverkezéssel.
A japán alkotmány módosítása azért problémás, mert az kimondja, hogy a japán nép örök időkre lemondott a háborúról, valamint az erőszakról. Várhatóan mostanában fog megjelenni Japán nemzetbiztonsági stratégiája, és valószínű, hogy a NATO-hoz fog igazodni azzal, hogy Kínát kihívásként definiálja.
Egyes értesülések szerint Japán mégis cirkálórakéták vásárlására készül. Továbbá a védelemről szóló 2022-es fehér könyvben írtak szerint délen és Okinava, valamint Tajvan közti szigeteken a védelem erősítésére, elvetve a diplomáciai rendezést.
Japán ráadásul tovább folytatja a jövőben a k+f szektorban tett védelmi erőfeszítéseket: elektromágneses sínfegyverek, nagy teljesítményű mikrohullámú energiarendszerek (drónrajok elleni küzdelemben hasznos), wingman drónok és scramjet motortechnológia. A védelem erősítésének másik példája, hogy Japán csatlakozott a NATO Kibervédelmi Központjához.
Dél-Korea helyzete összetettebb. Nagy előrelépés lehet a jövőbeni együttműködésre tekintettel, hogy az elnök Yoon Suk Yeol volt az első, aki részt vett NATO-csúcson. Yoon meg is ígérte, hogy közvetlenül hajlandó szembeszállni Észak-Koreával és Kínával.
Az amerikaiak közben fejlesztik Dél-Koreában a THAAD rakétavédelmi rendszert. Korábban a THAAD bevetésének lehetőségét Észak-Korea jelentette, viszont a radarok innentől érintik a kínai légteret. Hat évvel ezelőtt az első THAAD-rendszer telepítésekor Kína egy sor szankcióval sújtotta a dél-koreai gazdaságot.
Dél-Korea igényt tartana atommeghajtású tengeralattjárókra is, habár már így is erős tengeralattjáró-elhárító képességekkel rendelkezik. Még októberben megállapodtak arról az Egyesült Államokkal, hogy a kis moduláris nukleáris reaktorok (SMR) technológiáját megosztják. Dél-Korea helyzete nem csupán önmagában Észak-Korea miatt bonyolultabb, hanem azért is, mert az Egyesült Államok szempontjából előnyösebb a status quo fenntartása az indo-csendes óceáni térségben.
Az Egyesült Államok egy sor exportellenőrzést vezetett be októberben Kína ellen, hogy elzárja a félvezetők piacától. Ezzel szeretné ellehetetleníteni a kínai technológiai ipar legfejlettebb részeit. A probléma viszont az, hogy az exportellenőrzés eddig csak egyoldalú, így Kína sokkal több országtól képes félvezetőket beszerezni, mint Dél-Korea és Japán. Ahhoz, hogy az Egyesült Államok sikeresen tudja elzárni Kínát, meg kell győződnie, hogy a szövetségesei is hajlandóak-e erre. Egyelőre viszont a Biden-adminisztráció erőfeszítései sikertelennek bizonyultak. Az Egyesült Államok egyéves haladékot adott.
A dél-koreai csipgyártók jelen helyzetben kiszolgáltatottak, hiszen jelentős költségekkel kell szembenézniük. Ez a két vállalat a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company-val a világ legnagyobb csipgyártói. Az SK Hynix pedig bejelentette, hogy kénytelen lenne eladni kínai gyártási tevékenységét.
A Samsung vonatkozásában Dél-Korea félvezető termékeinek 60 százalékát Kínának adja el. Ez tavaly 523 milliárd dollárnyi értékesítést jelentett, ami Dél-Korea félvezető exportjának közel 40 százaléka. A dél-koreai csipgyártók döntően kínai alkatrészekre támaszkodnak és ezek eltávolítása ilyen értékes piacról súlyos gazdasági következményekkel járhat. A japán csipgyártókat súlyosan érintenék a korlátozások, mivel globális szereplői zömében ezeken a területeken koncentrálódnak. Tavaly ennek az exportnak az értéke 3,3 billió jenes (23,67 milliárd dolláros) rekordot döntött. Ebből Kína részesedése volt a legnagyobb 39 százalékkal.
Japán és Dél-Korea már így is gazdasági kihívásokkal néz szembe, amit csak tovább rontana a kereskedelmi háborúhoz való csatlakozás. Július és szeptember között a japán GDP 1,2 százalékkal zsugorodott. Dél-Korea esetében 5,7 százalékkal csökkent az export októberben az előző év azonos időszakához képest, aminek eredményeként az ország 6,7 milliárd dolláros kereskedelmi hiányt könyvelhetett el, ami jóval meghaladja a szeptemberi 3,78 milliárd dolláros hiányt.
Kínában zajlik a világ ritkaföldfém-feldolgozásának nagy része. Japán ezért szeretné csökkenteni a ritkaföldfém-függőségét, ami viszont nem olyan egyszerű, tekintettel az Egyesült Államok függőségi szintjére, valamint a források diverzifikálására eddig tett korlátozott befektetésekre.
Jelenleg Kína rendelkezik a legjelentősebb feldolgozási kapacitással. Japán Kínából származó importjának 80 százaléka, 9,4 milliárd dollár, beleértve a nyersanyagokat és az alkatrészeket is két hónapra megszakadna. Japán nem lenne képes a termékek széles skáláját előállítani (háztartási gépek, autók, gyanták, ruházat, élelmiszeripari termékek).
Összefoglalva tehát mind katonai, mind gazdasági fronton – amennyiben Japán és Dél-Korea csatlakozna az Egyesült Államok Kína elszigetelésére tett erőfeszítéseihez – hasonlóan járnának, mint az európai országok az Oroszország elleni szankciókkal: a kínai teljes csipgyártásnak vagy legalábbis exportjának leállítása tehát ebből a szempontból irreális célkitűzés.
Borítókép: MTI/EPA/Pool/Lin Tao Csang
A népszerű republikánus influenszer gyilkosáról kiderült, hogy egy transzneművel élt együtt, és hiába republikánus a családja, ő maga régen radikálisan balra tolódott. Nem a Charlie Kirk elleni az első transzneműséggel kapcsolatos, egyben keresztényellenes merénylet Amerikában. Összefoglalónk.
Az amerikai vállalatok a harmadik legnagyobb beruházói közösséget alkotják jelenleg Magyarországon.
Mi lehet Kína titka? Kohán Mátyás egyenesen Pekingből fejti meg a titkot a Tempó legújabb epizódjában.
A kínai Wisdom Motor az első európai gyárát Magyarországon építheti meg – jelentette be a cég vezetője egy hongkongi közlekedési konferencián.
Ábrán látható, ahogy az ázsiaiak meghódították az ágazatot.
Keith Kellogg szerint Ukrajna már nem veszíti el ezt a háborút, és „erkölcsi fölényük van”.
A volt MNB-elnök megjegyezte, hogy „nagyon bölcs” dolog Magyar Pétertől, hogy ez irányú terveiről hallgat.
A férfi 5 évre szóló beutazási tilalmat kapott Lengyelországba és a schengeni övezet más államaiba.
