Optimisták a járványszakértők és az európai kormányok: Olaszország kivételével egyelőre senki sem hiszi, hogy komolyabb kockázatokat hozhat az, hogy a kínaiak szabadabban utazhatnak külföldre.
Az utóbbi hónapok Kínát érintő legfontosabb változása kétségtelenül a pekingi vezetés „null-covid-politikájának” vége volt. Kína a koronavírus-járvány kezdete óta despotikus módszerekkel igyekezett kordában tartani a vírus terjedését az országban, de a kormány az év végére meghátrált, s enyhíteni kezdte a járvány terjedése ellen hozott intézkedéseket.
Ennek Európára is van kihatása. A kínaiak a jövőben kevesebb korlátozással utazhatnak Európába, ami miatt a kontinens több kormánya is fontolgatja, hogy valamiféle ellenőrzésnek veti alá a Kínából érkező utasokat.
Csakhogy – írja a Politico – az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint ezek az intézkedések túlzók és igazságtalanok.
Függetlenül attól, hogy a világ legnagyobb részét hónapokra karanténba kényszerítő COVID-19 éppen Kínából indult ki, Peking pedig egyértelmű tanúbizonyságot tett arról, hogy nem megbízható partner a járvány kiindulásával kapcsolatos feltáró munka során, az Európai Unió tagállamai egyelőre nem érzik úgy, intézkedéseket kellene tenniük a Kínából beutazókkal szemben, s egyelőre Brüsszel irányából sem érkezik ilyen nyomás.
Az EU-tagállamokon eközben mintha az optimizmus enyhe szellője libbenne végig: január elejétől Magyarországon is megszűnik a koronavírusról tájékoztató kormányzati oldal – úgy tűnik, többé nincs már rá szükség a járvány elvonultával. Még a részben hivatásos járványrettegőkből álló német kormány is hajlandó volt áldását adni arra, hogy bezárjanak az országban helyenként még működő oltópontok – Németországban 78 százalékos átoltottságot sikerült elérni velük. Amíg a közbeszéd szempontjából a járvány az ukrajnai háború kitörése miatt már hónapokkal ezelőtt véget ért, most úgy tűnik, hogy az orvosok szerint sem kell már többet aggódni (emiatt).
De belerondít-e az európaiak gazdasági- és energiaválsággal fűszerezett COVID utáni fellélegzésébe a kínai nyitás? A Politicónak nyilatkozó járványszakértők nagyon optimisták. Egyikük azt mondja, hogy mivel
nem valószínű, hogy ismét hullámot tudnának okozni Európában, ha a fertőzött kínai utasok elterjesztenék őket. A lap azt is megjegyzi, hogy a Kínából jelentett napi esetszámok arányaikban jóval alacsonyabbak, mint az európaiak – persze ezt az érvet csak akkor fogadhatjuk el, ha azt is elfogadjuk, hogy a kínaiak ezúttal igazat mondanak az ottani járvánnyal kapcsolatban.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) továbbra is hangsúlyozza, hogy ébernek kell maradni, nehogy Európa ismét egy járvány közepén találja magát. Az mindenesetre biztatónak hangzik, hogy a kínai utasokat teszteltető olaszok egyelőre még nem találtak új COVID-variánst a beutazók között.
A nyitóképen: egy Kínából érkezett utast tolnak kerekesszékben a római Fiumucino repülőtéren. Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
Mint ismert, Oroszország a befagyasztott vagyonok lefoglalására irányuló uniós terveket lopásnak tekinti, és a legkeményebb válaszlépéseket helyezte kilátásba.
„Közép-Európa tovább tolódik jobboldali irányba” – állapította meg a brüsszeli lap.
Hogyan lehet boldogabb állam Magyarország? Mi a feladat a választásig? EU vagy USA? Interjú a közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel.
A tartalmi álláspontunk fontosabb, mint a lojalitás és a klubtagság. Csak addig érdemes a klubban, vagyis az EU-ban maradni, amíg ezeknek legalább egy jó részét meg tudjuk tartani. Szilvay Gergely írása.
Brillírozott Daniel Freund.
Nem, nem Orbán Viktortól.
Nagyon megrémültek a magyar befolyástól.
Két főváros, Varsó és Párizs példáján néztük meg, milyen mintázatok vannak Európában jellemzően hatalmas bevételeket produkáló nagyvárosok szolidaritási befizetései kapcsán.
