Morawiecki: Torkig vagyunk az európai bürokrácia diktátumaival

Interjút adott a La Stampának Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. Morawiecki az olasz lapnak hangsúlyozta: „A lengyelek és az olaszok torkig vannak az európai bürokrácia diktátumaival, és valódi demokráciát akarnak. Meg akarjuk újítani az EU-t, visszatérve az alapításkori elveihez.” Jelezte, Giorgia Melonival közös célja „a nemzetek Európája egy európai szuperállam helyett”.

Nemzetek Európája kell

Morawiecki kifejtette: „Választás előtt állunk egyenlő államok valódi szolidaritása, vagy egy szuperállam között, amelyben a nyerő kártyák bizonyosan a legnagyobb országok kezében van, kizárva a többieket. Ha az EU puszta eszközzé válik a legerősebb aktorok ambícióinak kielégítésére, a legjobb esetben is marginalizálja majd a leggyengébb államokat, és a legrosszabb esetben pedig az európai projekt dezintegrációját hozza el.” Ezzel összhangban erősen kiállt a vétó mellett is, jelezve:

Más opció nem adódik”. Hozzátette, „aki az egyhangúság eltörlését szorgalmazza, az a saját érdekeit követi”, hiszen „az egyhangúság azon az elven alapszik, hogy minden állam szavazata egyenlően fontos”.

A lap kérdezte a lengyel miniszterelnököt a Katarral kapcsolatos brüsszeli korrupciós botrányról is. Morawiecki ezt „óriási botránynak” nevezte, melyben világossá vált, hogy

Felszólította az EP-t, hogy mihamarabb és teljesen átlátható módon tisztázza a helyzetet, hiszen a polgároknak tudniuk kell, hogyan működik a lobbizás az EP-ben.

Ha Kijev elesik, jönnek a többiek

A politikus az ukrán-orosz háborúról is hosszan beszélt. „Minden lehetségest meg kell tennünk Ukrajna megsegítésére, mert ha Kijev elesik, Moszkva előtt szabad lesz a pálya Európa meghódítására” – fogalmazott Morawiecki, majd elismételte azt a lengyel politikusok által gyakran használt panelt, hogy a Kreml tervei szerint először Grúziát, aztán Ukrajnát, aztán a Baltikumot, majd Lengyelországot akarja megtámadni.

A háborúval kapcsolatos megjegyzéseivel a továbbiakban alapvetően Németországot kritizálta. „Sajnos az EU néhány országának reakciói, különösen is azoké, amelyek rendelkeznek az Ukrajna hatékony megsegítéséhez szükséges eszközökkel és erőforrásokkal, túlságosan vonakodónak tűnnek. Nem véletlen, hogy a közeljövőben orosz agressziótól félő országok nyugtalanító kérdést kezdtek feltenni maguknak: mit csinálnak majd a nyugati országok, ha Oroszország megtámad minket?” – tette fel a kérdést Morawiecki.

A béke útja nem a tűzszünet

Beszélt a háborúból kivezető lehetséges útról is, de itt sem spórolt a Németország-kritikával. Szerinte „Európának olyan körülményeket kell teremtenie,

Bizonyosan sokkal közelebb lennénk ehhez a ponthoz, ha az Oroszország elleni szankciók gyorsabban kerültek volna bevezetésre, és az ígért katonai segítség megérkezett volna Kijevbe” – utalt Morawiecki a lassú német fegyverszállításokra. Ugyanakkor azt is jelezte, pillanatnyilag nem támogatná a békét: „A legnagyobb hiba egy rövid tűzszünet lenne, amely lehetővé tenné, hogy Oroszország újabb, még hatékonyabb támadást készítsen elő. Ezt elkerülendő Oroszországnak kapitulálnia kell, és az orosz imperializmusnak egyszer és mindenkorra veszítenie kell. Ez az egyetlen módja annak, hogy a háborúnak véget vessünk.”

Röviden szólt a háború és a szankciós politika gazdasági következményeiről is, szintén vastag Németország-kritikával átitatva. „Érdemes megjegyezni, hogy ha ma Németország lenne Európa vezetője, nem lenne erős álláspontunk Oroszországal szemben. Most is óriási árat fizetünk különösen a német politika hibáiért, de ha Berlin döntene mindenről, az ár még nagyobb lenne” – így Morawiecki, aki szerint az olcsó orosz gáznak „áldásnak kellett volna lennie Németország számára, ehelyett egész Európa számára átokká vált”

Nyitókép: MTI/EPA