A jelenlegi városvezetés eredményeit elnézve leginkább abban bizakodhatunk, hogy a kapkodva átadott fejlesztések fontos tanulságul szolgálnak.
Diadalittas napokat élhetett át a budapesti városvezetés: a közelmúltban a főváros két ikonikus helyszíne is megújult. Így a Blaha Lujza teret és a Lánchidat is magabiztos mosollyal adhatta át Karácsony Gergely, és bár az alkotó már pihen, kérdés, a gép forog-e. És hogy be van-e fejezve mindkét nagy mű, igen, ez is kérdés.
A Blahára valóban ráfért már a ráncfelvarrás,
és lassan no-gone zónává vált. A közbiztonság és a köztisztaság riasztó hiánya tényleg megkövetelte az újraálmodást. Az új tér végül azonban olyan felemás lett. Karácsony fűt-fát ígért, ám még a sokat kárhoztatott Magyar Zene Háza is arányaiban több zöldítéssel járt, mint a Blaháé. A ritkásan elhelyezett utcabútorok funkcionalitása is kétséges, bár Bardóczi Sándor főkertész sietett megvédeni őket.
A legnagyobb attrakciót mégis a nyilvános vécé jelentette, amit szelfijével is megtisztelt a főpolgármester. Vespasianus óta tudjuk, hogy „pecunia non olet”, így fizetős lett a toalett, ám nem is emiatt került váratlan rivaldafénybe a mellékhelyiség. A kulcsfontosságú közüzemet ugyanis úgy sikerült átadni, hogy még nem vehető használatba, kvázi megelőlegezett avató zajlott. Szép szimbóluma lehetne a jelen városvezetésnek és nagyívű programjának:
A térhez képest a Lánchíd nehezebb vajúdással született meg. A lassan növekvő költségek, az elnyúló munkafolyamatok nem kecsegtettek túl sok jóval. A híd végül megújult, küllemre kifejezetten tetszetős is. Egy híd fő funkciója azonban a turisztikai vonzerőn túl a közlekedési szerep. A Lánchíd pedig szerves része volt a fővárosi autós forgalomnak, így átmeneti lezárása megnövelte a rakpart és a többi átkelő telítettségét. Az új híd viszont csak a kerékpárosok, taxisok, rolleresek és a buszok számára nyitott, személygépkocsik számára tilos az átjárás.
Az intézkedés környezet- és helykímélő jellegét egy okosan újrahasznosított marketingfogással érzékeltette a városvezetés: eszerint biciklivel és busszal sokkal takarékosabban el lehet férni rajta, mint kocsikkal. A gond csupán az, hogy a kerékpárok egy sávban csak egymás után kelhetnének át szabályosan, így a helykímélés érve máris megdőlt. Ennél messzebbre mutat a koncepció átgondolatlansága és önhatalmú bevezetése. Bár a főváros jövő nyáron szándékozik dönteni a végleges forgalomkorlátozásokról, a következő fél év egész biztosan az eddigi dugókban telik majd. A kocsik kitiltása pedig illeszkedik a karácsonyi autodaféba, amelyet a négykerekűek ellen folytat a főpolgármester. Az átgondolatlanul felfestett kerékpársávok így is élhetetlenné tették a körutakat, és ezekről az intézkedésekről nem is folyt kellő párbeszéd az érintettekkel.
Hogy ne fanyar hangulatban zárjam a sorokat: a híd és a tér sorsa is a következő hónapokban dől el, és akár bizakodhatunk is a borús várakozásokra rácáfoló használhatóságukban. Bár a városvezetés eddigi eredményeit elnézve még inkább abban bízhatunk, hogy a kapkodva átadott fejlesztések jó tanulságul szolgálnak. Akár a jelenlegi vezetők számára, akár a jövendő bölcsebb főpolgármestereinek.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
Magyar Péter a hétfői sajtótájékoztatón bejelentette, nem céljuk, hogy bedőljenek az önkormányzatok, de elvárják, hogy az adókat mindenki befizesse, és ez Budapestnek sem fog gondot okozni.
Tesztelje tudását Budapest egyik ikonikus épületéről!
Aggasztó mértékben nő a közfeladatot ellátó jegyvizsgálók és járművezetők elleni agresszió a magyar közösségi közlekedésben.
Az eseményt úgy tartja elképzelhetőnek, hogy ne épüljön több stadion, viszont a játékok kapcsán megvalósulhatnának azok a – főleg közlekedést érintő – városfejlesztések, amelyekre Budapestnek amúgy is szüksége van.
A nemrég kinevezett miniszter az ATV műsorában is azt hangsúlyozta, hogy véget kell vetni a „vasútrombolás korszakának”.
Nem ilyen búcsút képzelt el magának…
A sokszor „feljelentőemberként” emlegetett Tényi bejelentése mentén ismeretlen elkövető ellen nyomoz a hatóság.
