„Ez egy biztató hír” – a pedagóguskar elnöke az érkező brüsszeli pénzekről a Mandinernek

Megvan az EU-s megállapodás, Magyarország hozzáférhet az uniós forrásokhoz. Az erről szóló sajtótájékoztatón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az uniós pénzekhez kötött 21 százalékos tanárbéremeléssel kapcsolatban megerősítette: „amint van uniós pénz, lesz tanárbéremelés”, ha január 1-től hozzáférünk a kohéziós pénzekhez, akkor január 1-től. Kérem, értékelje az eseményeket.

Én is csak annyit tudok, ami a korábbi bejelentésekben szerepel: ha megérkezik a pénznek az a része, amely érinti a pedagógusok bérét, akkor januártól életbe léphet az a béremelés, ami a három évre tervezett, diplomás átlagbérhez való felzárkózást szolgálhatja. Remélem, hogy ez így van, mindenesetre azt gondolom, hogy

Azt mondja, „minimálisan”. Mire volna még szükség?

Legalábbis vissza kellene térni 2023-ban arra a szintre, amit a kormány 2013-ban kialakított. A pedagógusbérek körülbelül 30 százalékos elmaradásban vannak, így nyilván örülnénk neki, ha ez a 21 százalék körüli emelés még nagyobb is lehetne, ha erre lehetőség van. Az is nagyon jó lenne, ha a kiemelkedően dolgozó kollégák számára lenne lehetőség egyfajta jutalmazási lehetőségre, bérpótlékra, amit megérdemelnek. Ez több szakmától sem idegen, és ha jól tudom,

remélem, megfelelő anyagi eszközt is lehet majd csatolni ehhez rendszerhez. a

Mit lehet tudni erről a minisztériumi javaslatról?

Reményeim szerint tényleg sikerül minden érintett véleményezése után jogszabály-módosítással a mostani minősítési, tanfelügyeleti rendszert újragondolva kialakítani egy olyan ösztönző és a teljesítményt objektívebben mérő rendszert, ami jobban szolgálja a pedagógusok, az intézmények és a gyerekek érdekeit is.

Beszélt a pedagógus kollégákkal, mit gondolnak a bejelentésről?

Sajnos még nem tudtam beszélni velük, normál iskolai menet van, én is tartottam három tanítási órát már. De azt gondolom, hogy azért ez egy biztató hír.

Folytatódik a sztrájk a bejelentés után?

Mivel a sztrájk szervezése, előkészítése, lebonyolítása a szakszervezetek dolga, ezért én biztosan nem tudok helyettük nyilatkozni. Azt gondolom, hogy alapvetően a pedagógusok döntő többségét a bér és a munkaidő rendezése meggyőzné a jó szándékról, és végre visszatérhetne mindenki abba a munkaformába, ami az egész rendszer érdeke.

Mi a véleménye arról, hogy politikai pártok, illetve a noÁr-mozgalom alapítója, Molnár Áron és társai rátelepedtek a pedagógusok tiltakozáshullámára?

Őszintén remélem, hogy ezek nem gyengítik a pedagógusok kiállását. A kormányzat is többször elmondta: tudja, látja, érzi, hogy szükség van változásra. Óhatatlanul előfordul, hogy minden tömegessé váló tiltakozáshoz csapódnak mások is, vagy azért, mert a célokkal egyetértenek, vagy csak azért, mert valami hasznot remélnek. Hallottunk róla, hogy a pedagógus-tüntetéseken előfordult trágárság, de azt gondolom, hogy ez elsősorban azoknak az elemeknek a dolga, akik nem hinném, hogy a pedagóguspályán vannak.

Mi a véleménye a pedagógusok elbocsátásáról? A Karinthy Frigyes Gimnázium történelemtanára azt nyilatkozta a Mandinernek, hogy „valahol titkon” azt remélik, hogy újra a kollégáik lehetnek.

A Nemzeti Pedagógus Kar mindig is azt mondta, hogy a polgári engedetlenség kockázattal jár, és nagyon veszélyes csapdahelyzet mindenki számára. Míg a munkavállalók úgy gondolják, ez a tiltakozás végső formája tud lenni, addig a munkáltató bizonyos értelemben lépéskényszerbe kerül:

Egyébként a polgári engedetlenséget folytató kollégák alapvetően tisztában is vannak azzal, hogy ez a fajta munkabeszüntetés jogkövetkezményekkel jár. Persze azon, hogy mi az arányos büntetés, lehet vitatkozni. Reményeink szerint a bíróság – ahová többen is fordultak az elbocsátottak közül – majd pontosabban elemzi a helyzetet, és hoz egy precedensértékű döntést.

Mi a béremelés utáni következő lépés, miben van még szükség sürgős változásra?

Amit már említettem: a munkaterheket szükséges még átgondolni. A heti 22-26 kötelező óraszám helyett fix 22 óra mindenféleképpen tisztább viszonyokat teremtene, nem lennének akkora különbségek a pedagógusok között az elvégzett munka mennyiségét illetően. Mindezen túl érdemes lenne leülni tárgyalni, és elgondolkodni azon, mi az oktatás feladata hosszabb távon, milyen arányok valósuljanak meg a tudás, az anyag, illetve a kompetencia-fejlesztés között. Nagyobb szabadságot kellene adni az intézményeknek, hogy kialakítsák a számukra megfelelő rendet. Továbbá a NAT-ban vannak még olyan részek, amelyeknél el lehet gondolkodni azon, hogy mennyi legyen a kötelező minimum.

Mennyire nyitott a kormány a párbeszédre? Ön is ott volt a szombati kormányülésen.

Nagyon bízom benne, hogy ha a köznevelésért felelős tárca gondolkodik valamin, akkor megkérdezik a véleményünket. Nyilván mi azt szeretnénk, hogy ezeket az általunk adott szakmai javaslatokat lehetőség szerint a több szempont közül kiemelten vegyék figyelembe.

Nyitókép: szami | RAW Agency