Megvan az EU-s megállapodás, Magyarország hozzáférhet az uniós forrásokhoz. Az erről szóló sajtótájékoztatón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az uniós pénzekhez kötött 21 százalékos tanárbéremeléssel kapcsolatban megerősítette: „amint van uniós pénz, lesz tanárbéremelés”, ha január 1-től hozzáférünk a kohéziós pénzekhez, akkor január 1-től. Kérem, értékelje az eseményeket.
Én is csak annyit tudok, ami a korábbi bejelentésekben szerepel: ha megérkezik a pénznek az a része, amely érinti a pedagógusok bérét, akkor januártól életbe léphet az a béremelés, ami a három évre tervezett, diplomás átlagbérhez való felzárkózást szolgálhatja. Remélem, hogy ez így van, mindenesetre azt gondolom, hogy
ez minimálisan szükséges lenne ahhoz, hogy normális mederben folytatódjanak a tárgyalások.
Azt mondja, „minimálisan”. Mire volna még szükség?
Legalábbis vissza kellene térni 2023-ban arra a szintre, amit a kormány 2013-ban kialakított. A pedagógusbérek körülbelül 30 százalékos elmaradásban vannak, így nyilván örülnénk neki, ha ez a 21 százalék körüli emelés még nagyobb is lehetne, ha erre lehetőség van. Az is nagyon jó lenne, ha a kiemelkedően dolgozó kollégák számára lenne lehetőség egyfajta jutalmazási lehetőségre, bérpótlékra, amit megérdemelnek. Ez több szakmától sem idegen, és ha jól tudom,
készülnek ennek kapcsán tervek a minisztériumban;
remélem, megfelelő anyagi eszközt is lehet majd csatolni ehhez rendszerhez. a
Mit lehet tudni erről a minisztériumi javaslatról?
Reményeim szerint tényleg sikerül minden érintett véleményezése után jogszabály-módosítással a mostani minősítési, tanfelügyeleti rendszert újragondolva kialakítani egy olyan ösztönző és a teljesítményt objektívebben mérő rendszert, ami jobban szolgálja a pedagógusok, az intézmények és a gyerekek érdekeit is.
Beszélt a pedagógus kollégákkal, mit gondolnak a bejelentésről?
Sajnos még nem tudtam beszélni velük, normál iskolai menet van, én is tartottam három tanítási órát már. De azt gondolom, hogy azért ez egy biztató hír.
Folytatódik a sztrájk a bejelentés után?
Mivel a sztrájk szervezése, előkészítése, lebonyolítása a szakszervezetek dolga, ezért én biztosan nem tudok helyettük nyilatkozni. Azt gondolom, hogy alapvetően a pedagógusok döntő többségét a bér és a munkaidő rendezése meggyőzné a jó szándékról, és végre visszatérhetne mindenki abba a munkaformába, ami az egész rendszer érdeke.
Mi a véleménye arról, hogy politikai pártok, illetve a noÁr-mozgalom alapítója, Molnár Áron és társai rátelepedtek a pedagógusok tiltakozáshullámára?
Őszintén remélem, hogy ezek nem gyengítik a pedagógusok kiállását. A kormányzat is többször elmondta: tudja, látja, érzi, hogy szükség van változásra. Óhatatlanul előfordul, hogy minden tömegessé váló tiltakozáshoz csapódnak mások is, vagy azért, mert a célokkal egyetértenek, vagy csak azért, mert valami hasznot remélnek. Hallottunk róla, hogy a pedagógus-tüntetéseken előfordult trágárság, de azt gondolom, hogy ez elsősorban azoknak az elemeknek a dolga, akik nem hinném, hogy a pedagóguspályán vannak.
Mi a véleménye a pedagógusok elbocsátásáról? A Karinthy Frigyes Gimnázium történelemtanára azt nyilatkozta a Mandinernek, hogy „valahol titkon” azt remélik, hogy újra a kollégáik lehetnek.
A Nemzeti Pedagógus Kar mindig is azt mondta, hogy a polgári engedetlenség kockázattal jár, és nagyon veszélyes csapdahelyzet mindenki számára. Míg a munkavállalók úgy gondolják, ez a tiltakozás végső formája tud lenni, addig a munkáltató bizonyos értelemben lépéskényszerbe kerül:
a munkamegtagadásnak következménye kell hogy legyen.
Egyébként a polgári engedetlenséget folytató kollégák alapvetően tisztában is vannak azzal, hogy ez a fajta munkabeszüntetés jogkövetkezményekkel jár. Persze azon, hogy mi az arányos büntetés, lehet vitatkozni. Reményeink szerint a bíróság – ahová többen is fordultak az elbocsátottak közül – majd pontosabban elemzi a helyzetet, és hoz egy precedensértékű döntést.
Mi a béremelés utáni következő lépés, miben van még szükség sürgős változásra?
Amit már említettem: a munkaterheket szükséges még átgondolni. A heti 22-26 kötelező óraszám helyett fix 22 óra mindenféleképpen tisztább viszonyokat teremtene, nem lennének akkora különbségek a pedagógusok között az elvégzett munka mennyiségét illetően. Mindezen túl érdemes lenne leülni tárgyalni, és elgondolkodni azon, mi az oktatás feladata hosszabb távon, milyen arányok valósuljanak meg a tudás, az anyag, illetve a kompetencia-fejlesztés között. Nagyobb szabadságot kellene adni az intézményeknek, hogy kialakítsák a számukra megfelelő rendet. Továbbá a NAT-ban vannak még olyan részek, amelyeknél el lehet gondolkodni azon, hogy mennyi legyen a kötelező minimum.
Mennyire nyitott a kormány a párbeszédre? Ön is ott volt a szombati kormányülésen.
Nagyon bízom benne, hogy ha a köznevelésért felelős tárca gondolkodik valamin, akkor megkérdezik a véleményünket. Nyilván mi azt szeretnénk, hogy ezeket az általunk adott szakmai javaslatokat lehetőség szerint a több szempont közül kiemelten vegyék figyelembe.
Nyitókép: szami | RAW Agency