A Fidesz azt gondolja, a nyílt fenyegetőzés közelebb hozza őket az uniós pénzek megszerzéséhez. Interjú.
„Az Európai Bizottság elfogadta Magyarország helyreállítási tervét, amivel elérhetővé válik a Covid-károk enyhítésére szánt pénz és a hozzá kapcsolódó kedvezményes hitel, illetve befagyasztásra javasolt mintegy háromezer milliárd forint értékű összeget a Magyarországnak járó kohéziós alapok közül háromban. A döntés most a pénzügyminiszterek tanácsa és az Európai Tanács kezében van, ez utóbbinak december 19-én döntést kell hoznia. Hallani olyan híreket, hogy ez elmarad, esetleg enyhítenek a javaslaton. Mi történik ekkor?
Most valódi gazdasági válság söpör végig Európán, s mindenhol, valamennyi tagországban nehéz tél vár mindenkire. Az energetikai költségek az egekben vannak, az infláció magas. Azonban bármi lesz is az Európai Tanács ülésén a következő hetekben, Magyarország, a magyar vállalkozások, a magyar emberek sokkal nehezebb helyzetből várják ezt a telet, mint a többi európai országban. Egy vidéken élő magyar nyugdíjasnak sokkal nehezebb lesz befizetni a számláit, mint például egy ciprusinak, és ez az egész Orbán Viktor hibája.
Az Európai Bizottság javaslata alapján az Európai Tanácsnak három olyan kérdésben kell döntenie, amely meghatározza Magyarország sorsát. Az egyik a jogállamisági eljárás, amelynek keretében Orbán jogállamisági mulasztásai és a Magyarországon uralkodó korrupció miatt 3000 milliárd forint visszatartása a tét, ebben a kérdésben legkésőbb december 19-éig döntenie kell a Tanácsnak. Ugyanígy a helyreállítási alap megítéléséről is, mert ha ez a döntés nem születik meg, akkor Magyarország az alap pénzeinek a 70 százalékát is elveszíti. Ez tragikus lenne a magyar gazdaság számára. A harmadik döntés ahhoz a hosszú távú költségvetéshez kapcsolódik, amelynek alapján azokat az összegeket lehetne folyósítani a strukturális alapokból, amelyek a befagyasztásra javasolt pénzeken kívül esnek.
Az Európai Bizottságnak tehát van egy javaslata. Most mi következik?
A végső pont a december 19-i Tanácsülés, addig az Európai Tanács különböző szintjein vizsgálják a bizottság javaslatait. A következő hetekben dől el az, hogy Magyarország hozzá tud-e jutni azokhoz a pénzekhez, amelyek annyira kellenének a lakosságnak ebben a gazdasági helyzetben, a következő hetekben dől el az, hogy Orbán Viktor hajlandó-e kompromisszumot hozni a magyar emberek érdekében. Abban bízom, hogy végre abbahagyja a háborúzást az Európai Unióval, és meghozza azokat a kompromisszumokat, amelyek elengedhetetlenek a pénz megszerzéséhez.
Ehhez képest most azt látjuk, hogy a magyar kormány egyedüliként blokkolja az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós uniós hitelt, amiből az ország enyhíthetné a háború okozta károkat, például az infrastruktúrában, munkahelyekben, fűtési rendszerben. Hogy Orbánt ez nem érdekli, önmagában is visszataszító. De ez a döntés nem jó Magyarországnak sem. A Fidesz nyilván azt gondolja, hogy a nyílt fenyegetődzés, a tagállami vétó használata közelebb hozza őket az uniós pénzek megszerzéséhez. Csakhogy annak világos feltételei vannak: végre kell hajtani az Unió által kért korrupcióellenes programot. Azt ugyanis már az uniós országok vezetői és szavazói sem tolerálják, ahogy a Fidesz szétlopja az általuk befizetett adót. Az ukrajnai hitel megvétózásával Orbán – azután, hogy a Fideszt kitessékelték az Európai Néppártból – még jobban elszigeteli Magyarországot, ellenünk fordítja a korábbi vagy megmaradt szövetségeseinket is. Mindenki tudni fogja, hogy Magyarországra a legalapvetőbb elvi ügyekben sem számíthat.
Megeshet-e, hogy Orbánnak annyira erős a zsarolási pozíciója, hogy a szóban forgó fórumok, s végül a miniszterelnököket tömörítő Európai Tanács nem fogadja el vagy talán enyhíti az Európai Bizottság javaslatát, esetleg azt napirendre sem veszi? Mi történik akkor?
Csak annyi biztos, hogy Orbán Viktor a kétharmados felhatalmazását mindig arra használta, amire csak épp akarta. Most az egyszer valami jóra is használhatná, s ha gyorsított eljárásban meghozna pár olyan reformot, mint például az európai ügyészséghez való csatlakozás, akkor sokkal nagyobb valószínűséggel várhatnánk azt, hogy Magyarország megkapja a neki megítélt összegeket. A kompromisszumkészség a magyar kormány részéről csak látványpékség. A valóságban Orbán Viktor még ma sem gondolja komolyan az EU-val való együttműködést az uniós pénzek érdekében. Ez pedig történelmi bűn.
Láthatjuk, hogy a pénzpiacok hogyan reagáltak azokra a hírekre, hogy Magyarország elveszítheti a pénzeket. Ha ez megtörténik, az kizárólag Orbán Viktor bűne, ő kormányozza az országot, immár 12 éve, ő alakította ki azt a képet Európában Magyarországról, hogy itt ellopják az uniós pénzeket, és ő az, aki nem akarja garantálni, hogy azok ne az ő oligarcháihoz és azok haverjaihoz menjenek a jövőben, hanem a magyar emberekhez, a civilekhez, a vállalkozásokhoz. A képviselőtársammal, Donáth Annával azt szeretnénk elérni, hogy a minket megillető pénzek közvetlenül a magyar településekhez, a magyar civil szervezetekhez jussanak, oda, ahol arra a legnagyobb szükség van.”
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Fekete-Győr András volt Momentum-elnök politikai pályafutása során számos mulatságos vagy épp szánalmas mondattal ajándékozta meg a magyar közéletet. Összeszedtünk Fekete-Győr András eme mondataiból egy csokrot.
A brüsszeli források már egy akár szombatig elhúzódó találkozóról beszélnek, ugyanis mindenképpen meg akarják valamilyen formában oldani Ukrajna finanszírozását.
A brüsszeli bürokraták ígérete szerint addig nem ér véget az Európai Tanács csütörtöki ülése, amíg meg nem oldódik Ukrajna finanszírozása.
Amerika új Európa politikájában több ponton visszaköszönnek a magyar miniszterelnök meglátásai, ami nem jósol szép jövőt az Unió vezetésének.
Egy laza csevegés, egy kis könnyed vita! Csütörtökön is újra itt a Vekker a Mandiner reggeli élő műsora! Mondd el te is a véleményedet, és oszd meg a két műsorvezetőnkkel!
A kormányfő szerint egy ilyen lépés már a háborús részvétel kategóriája.
Az idei hivatalosan is a magyar tudomány éve, hiszen 200 évvel ezelőtt alapította meg gróf Széchenyi István a Magyar Tudós Társaságot, a mai Magyar Tudományos Akadémia elődjét.
A nyíregyházi kölcsönjátékos újabb fontos gólt rúgott.
