Minden civilizációban próféták, nomádok, hősök és művészek generációi követik egymást. Ez a négy fordulat alkotja a növekedés, az érlelődés, a káosz és az újjászületés történelmi ritmusát. Amerika 2025 körül léphet következő ciklusába – jósolta az 1990-es évek egyik legnagyobb hatású könyve, s az elmélet azóta csak izgalmasabb lett.
„Az erős férfiak jólétet hoznak, a jólét gyenge férfiakat teremt, a gyenge férfiak nehéz időket hoznak, a nehéz idők erős férfiakat teremtenek.” Konzervatív körökben ismert és kedvelt az erre a mondatra épülő, az ókori Európa híres civilizációinak felemelkedését és bukását bemutató festményekkel illusztrált internetes mém. A történelmi ciklusoknak ez a megkapó elmélete egy 1996-os amerikai botránykönyv, a The Fourth Turning (a negyedik fordulat) téziseire épül. Mit tudhatunk erről a korszakos munkáról, és lehet-e időszerűsége a 2020-as években?
Fotó: Brain Bar
A kötet alapja William Strauss drámaíró és Neil Howe demográfus közös invenciója, a generációs elmélet. A szokatlan páros szerint a civilizációk története ciklusokra oszlik, amelyek mindig ugyanazt a mintázatot követik. Minden ciklus egy generációt tesz ki, s az egyes generációkon belül négy korszak követi egymást: a próféták, a nomádok, a hősök és a művészek ideje. Mindannyian számíthatunk tehát arra, hogy életünk során megtapasztaljuk az egyes fordulókat. Az első időszak a magabiztos építkezésé, amikor a régi elsöprése után új rend születik. Ezután a spirituális kibontakozás, a lázadás következik a már kialakult rend ellen. Ezt az individualizmus megerősödése, a nyugtalanság, majd az intézményrendszer felbomlása követi. Végül – ez a negyedik fordulat – elérkezünk a válsághoz, ami a történelem következő korszakának kapuja. A négy fordulat együttesen alkotja a növekedés, az érlelődés, az entrópia és az újjászületés történelmi ritmusát.
A tanár úr, M. Kiss professzor, Sanyi bácsi – a magyar történetírás egyik nagy öregje távozott. Sőt, a 20. századi magyarországi diktatúrák kutatásának nagy öregje. Máthé Áron írása.
Egyetlen materialista, jelenközpontú, Istennel szemben szkeptikus műalkotás felfedezése inspirálhatta a modern európai világkép megszületését – állítja egy amerikai irodalmár. A kérdés most az, milyen művek segíthetnek annak meghaladásában.
A moldáv államiság törékeny, a román egyesülés kérdése újra és újra felmerül, miközben az orosz befolyás sem múlt el nyomtalanul – nyilatkozott lapunknak a szakértő.
Nagyszabású felmérést csinált a Századvég, hogy kiderítse, mit is jelent a kulturális kereszténység, és mennyien vannak a kultúrkeresztények. Az eredmények meglepőek. Interjúnk a kötet két szerzőjével.
A Húrokon írt történelem című műsorban mások mellett Schuster Lóránt, Korda György, Csepregi Éva, Kovács Kati, Vikidál Gyula, Tátrai Tibor, Nagy Feró, Charlie és Demjén Ferenc mesél nemcsak a saját pályafutásáról, de arról is, hogyan lehetett a szocializmus keretei között zenészként és emberként létezni.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.