Mém-e a történelem?
„Az erős férfiak jólétet hoznak, a jólét gyenge férfiakat teremt, a gyenge férfiak nehéz időket hoznak, a nehéz idők erős férfiakat teremtenek.” Konzervatív körökben ismert és kedvelt az erre a mondatra épülő, az ókori Európa híres civilizációinak felemelkedését és bukását bemutató festményekkel illusztrált internetes mém. A történelmi ciklusoknak ez a megkapó elmélete egy 1996-os amerikai botránykönyv, a The Fourth Turning (a negyedik fordulat) téziseire épül. Mit tudhatunk erről a korszakos munkáról, és lehet-e időszerűsége a 2020-as években?
A kötet alapja William Strauss drámaíró és Neil Howe demográfus közös invenciója, a generációs elmélet. A szokatlan páros szerint a civilizációk története ciklusokra oszlik, amelyek mindig ugyanazt a mintázatot követik. Minden ciklus egy generációt tesz ki, s az egyes generációkon belül négy korszak követi egymást: a próféták, a nomádok, a hősök és a művészek ideje. Mindannyian számíthatunk tehát arra, hogy életünk során megtapasztaljuk az egyes fordulókat. Az első időszak a magabiztos építkezésé, amikor a régi elsöprése után új rend születik. Ezután a spirituális kibontakozás, a lázadás következik a már kialakult rend ellen. Ezt az individualizmus megerősödése, a nyugtalanság, majd az intézményrendszer felbomlása követi. Végül – ez a negyedik fordulat – elérkezünk a válsághoz, ami a történelem következő korszakának kapuja. A négy fordulat együttesen alkotja a növekedés, az érlelődés, az entrópia és az újjászületés történelmi ritmusát.
