Minden civilizációban próféták, nomádok, hősök és művészek generációi követik egymást. Ez a négy fordulat alkotja a növekedés, az érlelődés, a káosz és az újjászületés történelmi ritmusát. Amerika 2025 körül léphet következő ciklusába – jósolta az 1990-es évek egyik legnagyobb hatású könyve, s az elmélet azóta csak izgalmasabb lett.
„Az erős férfiak jólétet hoznak, a jólét gyenge férfiakat teremt, a gyenge férfiak nehéz időket hoznak, a nehéz idők erős férfiakat teremtenek.” Konzervatív körökben ismert és kedvelt az erre a mondatra épülő, az ókori Európa híres civilizációinak felemelkedését és bukását bemutató festményekkel illusztrált internetes mém. A történelmi ciklusoknak ez a megkapó elmélete egy 1996-os amerikai botránykönyv, a The Fourth Turning (a negyedik fordulat) téziseire épül. Mit tudhatunk erről a korszakos munkáról, és lehet-e időszerűsége a 2020-as években?
A kötet alapja William Strauss drámaíró és Neil Howe demográfus közös invenciója, a generációs elmélet. A szokatlan páros szerint a civilizációk története ciklusokra oszlik, amelyek mindig ugyanazt a mintázatot követik. Minden ciklus egy generációt tesz ki, s az egyes generációkon belül négy korszak követi egymást: a próféták, a nomádok, a hősök és a művészek ideje. Mindannyian számíthatunk tehát arra, hogy életünk során megtapasztaljuk az egyes fordulókat. Az első időszak a magabiztos építkezésé, amikor a régi elsöprése után új rend születik. Ezután a spirituális kibontakozás, a lázadás következik a már kialakult rend ellen. Ezt az individualizmus megerősödése, a nyugtalanság, majd az intézményrendszer felbomlása követi. Végül – ez a negyedik fordulat – elérkezünk a válsághoz, ami a történelem következő korszakának kapuja. A négy fordulat együttesen alkotja a növekedés, az érlelődés, az entrópia és az újjászületés történelmi ritmusát.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Ő volt az az ember, akire mindig, minden helyzetben számíthattam.
Ismét megcsillant az internetezők kreativitása.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
A szerzők szerint Magyarország kevés vérrel szerezné vissza a területet.
Hol tart Magyarország az MI nyújtotta lehetőségek alkalmazásában? Mely szektorokat érinti ez a technológiai áttörés a leginkább? Hogy áll e terület jogi szabályozása? Utánajártunk.
Nem igaz, hogy magzatkárosító a kémiai szúnyoggyérítés során Magyarországon használt vegyszer.
A Boeing 737-800 típusú polgári gépet ukrán drónként azonosította az orosz légvédelem.
