Botrány az EU-csúcson: Németországra most jobban haragszanak, mint ránk

Mint arról korábban lapunk is beszámolt, mindenfajta uniós konzultáció nélkül jelentette be néhány hete Olaf Scholz szövetségi kancellár, Robert Habeck gazdasági miniszter és Christian Lindner pénzügyminiszter, hogy

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a német kormány brutális hitelfelvétellel próbálja maximalizálni a teljesen elszabadult energiaárakat. A németek 200 milliárdos hitelének ötlete után kitört a botrány. Erről itt olvashat bővebben.

Németországra most jobban haragszanak Brüsszelben, mint hazánkra

A német ötlettel szembeni felháborodás a péntek hajnalba nyúló EU-csúcsra sem maradt abba, amely Magyarország számára ismét kielégítő eredménnyel ért véget.

Ismert, Orbán Viktor miniszterelnök méltán lehet elégedett, a legújabb ötletelési roham megint kikerült bennünket, hiszen

Ennek értelmében sem a közös gázvásárlási kötelezettség, sem pedig a gáz ársapka bevezetése nem vonatkozik majd Magyarországra. Ha egyáltalán megvalósul. Erről itt olvashat bővebben.

Az uniós tanácskozáson a legnagyobb kérdőjelek természetesen az energiaválságra adandó lehetséges válaszok körül csoportosultak, így az ársapka és a közös uniós gázvásárlás volt az, amelynek megvitatásánál a véleménykülönbségek leginkább felszínre kerültek.

aki különutas megoldásokat képzelt el, a gáz ársapkáról pedig nagyjából hallani sem akart.

A közös gázbeszerzés terve ugyanis éppen szembe menne Németország önmegmentő, 200 milliárd eurós csomagjával. Az ugyanis egy közös befektetői konzorciumot (szebb néven: kartellt) feltételezne, amely működésével megakadályozná, hogy a tagországok külön vásárlásba kezdjenek, vagyis ráígérjenek a másik által ígért árra, ezzel jutva előnyhöz.

Döntés azonban még nem született, csupán arról, hogy döntés fog születni.

Sholz azonban nem hátrál

A német kancellár eközben kitart a 200 milliárd eurós, kizárólag a német gazdaságot segítő csomagja mellett, és végtelen türelemmel ismétli el újra és újra: a pénz két évre oszlik el, ezért teljesen arányban van más országok, például Franciaország vagy Spanyolország hasonló intézkedéseivel. Ami a gázárakat illeti, logikusan azzal érvelt, hogy arról

A kancellár itt egyértelműen az USA-ra és Norvégiára célzott elsősorban, hozzátéve, hogy minél több globális gázexportőrrel minél hamarabb fel kellene venni a kapcsolatot.

A kancellár azt is sürgette, hogy új uniós hitelfelvétel helyett egyelőre használják az EU koronavírus-alapjában ragadt, nem csekély mennyiségű pénzt a bajban lévő országok megsegítésére. A tárgyaláson mindenesetre Scholz zárkózott el legjobban a javaslatok elől, Macron francia elnök epésen meg is jegyezte: sem Európának, sem Németországnak nem jó, ha Berlin elszigeteli magát. A vita akkora volt, hogy Scholz még arra is figyelmeztetett:

Scholzot egyébként több helyről is támadták: Lettország protekcionizmussal vádolta meg a jelenlegi német gazdaságpolitikát, amelyet le kell győzni. Krišjānis Kariņš úgy fogalmazott: a jelenlegi helyzet már túlnőtt az egyes tagállamok megoldási lehetőségein, éppen ezért rendkívül veszélyes, hogy Németország a saját gazdaságának megmentését tűzi ki elsődleges céljául, megfeledkezve a többi uniós országról, amelyek nem rendelkeznek olyan fiskális lehetőségekkel, mint Berlin. 

Ez lesz a következő lépés

A tanácskozáson tehát döntés nem született. A következő lépésben az energiaügyi miniszterek ülnek össze (jövő hét kedden), hogy konkrét terv formájába öntsék az ötletelést. Ha ez is megtörtént, akkor novemberben össze lehet hívni egy sürgősségi tanácsot, hogy elindíthassák a kivitelezést. 

De az még nagyon messze van.

Ahogyan Michel a lelkendezése végére halkan odabiggyesztette: „a javaslatokon és intézkedéseken még dolgoznunk kell”. A témában írt cikkünket bővebben ide kattintva olvashatja.

Nyitóképen Olaf Scholz német kancellár. Fotó: MICHAEL KAPPELER / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP