A válságot lehetőségként kell felfogni

 „Magyarország 2030-ra a jelenlegi válság ellenére is képes csúcsformába kerülni?

Nemcsak az örök optimista mondatja velem azt, hogy a válságot lehetőségként kell felfogni, hanem valóban az látszik, hogy nekünk, magyaroknak a kívülről érkező nyomás, a válsághelyzet – történelmi értelemben – jót szokott tenni. Az ilyen helyzetek általában segítik, hogy jól megszervezzük magunkat, akcióképesek legyünk. A magyarok nem véletlenül adtak nagyon erős politikai felhatalmazást arra, hogy az államot újraszervezzük, mert ők is azt gondolják, hogy most nem a széthúzásnak van itt az ideje.

Mit kell ehhez tenni?

Először is a gondolkodásmódot kell átállítani. A jelenlegi világpolitikai helyzet nem egy kávézós-elmélkedős, hanem a nemzeti érdekek mentén cselekvő időszak. Ami a szakpolitikákat illeti, bőven akad tennivalónk. Véghez kell vinnünk a hadsereg megerősítésének programját, a magyar hadiipar feltámasztását, az energiaválság miatt segítenünk kell a magyar kis- és közepes vállalkozásokat, próbáljuk a külföldi működő tőkén keresztül a világ minden tájáról a leginnovatívabb iparágakat idevonzani, és tovább kell folytatnunk a középosztályosítás politikáját is. A szervezettségünk, nemzeti büszkeségünk, cselekvőképességünk alapja az magabíró és magabiztos középosztály, amely az elmúlt tizenkét évben jól láthatóan megerősödött, és amelynek az életfeltételeit a mostani válság nehezíti.

Hogyan halad az új európai konzervatív szövetség alakulása? Egy esetleges pártcsalád létrehozása áll a középpontban, vagy nem ez a legfontosabb?

Szerintem nem ez a legfontosabb vonulat, hanem az, hogy Nagy-Britannia kilépése után az Európai Unión belül meg kell találni az új modus vivendit, az új európai erőegyensúlyt, ami jelen pillanatban még nincs meg. A britek mindig a szuverenitást, a gazdasági versenyképességet védték az Unión belül, a német–francia együttműködéssel szemben – más tagállamokkal együtt – egyensúlyt hoztak létre. Nem véletlen, hogy mi voltunk az egyetlenek, akik újsághirdetésben is kértük a briteket, hogy ne lépjenek ki. Erre sokan néztek, mint a moziban, hiszen Brüsszelben pont a magyarokat tartották azon szuverenista érvelés egyik élharcosának, amely a Brexit mellett is megjelent. Csakhogy amíg a britek benn voltak, addig tudtuk, hogy ők hosszú távon is a térségünk és az Unió szövetségesei.

Ám most, amikor már kinn vannak, inkább a kontinens megosztásában érdekeltek, ahogy az az EU-ba való belépésük előtt a brit nemzetstratégia része volt hosszú évszázadokon keresztül. Ráadásul a szuverenista tábor magára maradt, és újra kell szerveznie magát Közép-Európában és máshol is. Ez még nem dőlt el, ahogy az sem, hogy a német–francia együttműködés szorosabbá válik-e, vagy hogy a franciák valójában a déli országok mellé állnak-e Németországgal szemben. Ennek fényében kell a magyar stratégiát kialakítani.”

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán