1965-ben aztán a metróépítés miatt lebontották a Blaha Lujza tér másik ékességét, a Nemzeti Színház épületét. Ekkor határoztak úgy, hogy a tér másik klasszikus, régi korokat idéző épületével, a Corvin Áruházzal is kezdeni kellene valamit.
Modernizáció címszó alatt ekkor döntötték el, hogy alumíniumlemezekkel fedik be a csodás épületet. Meg is indokolták:
„nagy mértékben emeli majd a most elég sivár benyomást keltő tér városképi megjelenését.”
Említsük meg egy bizonyos Polonyi Péter nevét (V. kerület, Szép utca 5.), aki a Magyar Nemzeti hasábjain olvasói levélben vetette fel, jó döntés e, ha egy ilyen szép épületet egyszerűen eltakarnak lemezekkel. Nem volt foganatja a felvetésének, így elkészült az a fémdoboz, amely évtizedeken át éktelenkedett a téren.
Sokan már el is felejtették, hogy egykoron egy gyönyörű épület állt a helyén. Amikor nem is olyan régen elkezdték lefejteni az alumínium lemezeket, rácsodálkoztak a járókelők az épület szépségére.
A régi-új Corvin Áruház, amely a történelem játékszere volt, és amelyet a szocialista rendszerben „modernizáltak”, a tervek szerint jövőre nyeri el az eredeti, 1926-ban megálmodott szépségét. Ideje volt.
Nyitókép: Mandiner archív