„Ahol ilyen szép lába van a nőknek, szükség van egy nagy áruházra.” Hamarosan régi fényében tündökölhet a Blaha Lujza téren a Corvin Áruház épülete, amelyet modernizáció címen a hatvanas években fedtek be alumínium lemezekkel. A Mandiner az áruház történetének járt utána.
1922-ben jelent meg a lapokban, hogy egy holland-német társaság a párizsi Palais-Royalhoz hasonló szépségű, hatalmas áruházat tervez az Apolló Kabaré helyén. Azon a telken, amely Kasselik Jenő tulajdona volt egykoron. Kasselikről tudni kell, egy dúsgazdag pesti remete volt, aki senkivel sem tartotta a kapcsolatot, csak az ügyvédjével érintkezett
Amikor 1910-ben elhunyt, az újságok nem is nekrológokat írtak, hanem szinte ünnepeltek. Kasselik tetemes vagyona aztán a katolikus egyház alapítványához került, így a méretes telek is, ahová a Corvin Áruházat tervezték.
A Corvin Áruház első igazgatója és egy újsághirdetés 1925-ből. Fotók: Arcanum/Tolnai Világlapja/Az Újság
Az építkezés el is kezdődött, ám a külföldi beruházót nem kedvelték Pesten, miután kiderült, hogy bécsi újságokban adott fel hirdetést, ott toborzott eladókat az áruházba. Miután az is felvetődött, hogy a budapestiek ezek után bojkottálni fogják a Corvint, az áruház tulajdonosai megenyhültek és magyarokat vettek fel az üzletekbe.
Az áruház igazgatója Hollandiából érkezett. Elragadtatással beszélt Budapestről, és már az üzletház megnyitása előtt jelezte, hosszú távra a magyar fővárosba költözik. Mint elmondta, a Corvin sikeres lesz, hiszen „ahol ilyen szép lábuk van a nőknek, mint Budapesten, ott feltétlenül szükség van egy nagy, nyugat-európai áruházra”.
1926-ban aztán megnyílt a pompás áruház. A korabeli újságok szerint
„a Blaha Lujza tér valósággal feketéllett a nagy embersokaságtól”,
több ezren akartak bejutni a Corvinba, még a rendőröket ki kellett hívni. Az áruház munka szempontjából is vonzó volt (ne feledjük, Trianon után voltunk hat évvel, a gazdaság pedig még nem állt talpra), így nem meglepő, hogy több mint ötezren jelentkeztek a különböző állásokra.
Amikor még a Nemzeti Színház (balra) is állt a Blaha Lujza téren. A kép 1951-ben készült. Jobboldalt a Corvin. Fotó: Fortepan/UVATERV
Az áruház hamar a bűnügyi krónikákba is bekerült. Történt, hogy egy belvárosi, elegáns kávéházba betért egy úriember, aki négy táncoslánnyal érkezett, őket cigányzenész követte, és egész éjjel csak úgy szórta a pénzt. Egy detektív a nyomába eredt és hamar kiderült, a mulatozót Nagy Károlynak hívják, a Corvin Áruház vámkezelője volt, és előző nap kapott 100 millió koronát a vámolásra. Azt dézsmálta meg a férfi, akit aztán a kapitányságra kísértek.
Még ebben az évben írt méltatást a Corvin épületéről Ybl Ervin művészettörténész, aki kiemelte: „a Corvin Áruház kétségtelenül művészi jelentőségű alkotás”.
amely hatalmas forgalmat bonyolított. 1932-ben például tízmillió pengő volt az éves forgalom és hatszáz alkalmazott dolgozott az áruházban. 1941-ben azért került be a lapokba az áruház, mert a repülőgép-modellező részleget Horthy István, Horthy Miklós kormányzó fia nyitotta meg, akiről köztudott volt, hogy a repülés szerelmese. Egy évvel később aztán repülőgép-baleset áldozata lett.
A II. világháború alatt a Corvin Áruház épülete is megsérült, főleg, hogy a németek egy csoportja oda bástyázta el magát. A harcokat az épület is megsínylette, arról nem beszélve, hogy az árukészletet is elhordták. A harcok után közvetlenül ideiglenes halottasházként használták a kiégett helyiségeket, innen szállították az elhunytakat az Új köztemetőbe.
hivatalosan a Szovjetunió Magyarországi Textilvállalatait Kezelő Hivatalhoz. Idővel ismét üzemelni kezdett az áruház, 1954-ben például az újdonságnak számító televíziót nézhették a Corvin negyedik emeleti kultúrtermében az érdeklődők. 1956-ban, az áruház 30. évfordulóját beárnyékolta az 1956-os forradalom, amikor sok lövés érte az épület homlokzatát. A lövésnyomok még évekkel később is látszódtak.
Az áruház hirdetése a Film Színház Muzsikában 1960-ban. Fotó: Arcanum/Film Színház Muzsika
1965-ben aztán a metróépítés miatt lebontották a Blaha Lujza tér másik ékességét, a Nemzeti Színház épületét. Ekkor határoztak úgy, hogy a tér másik klasszikus, régi korokat idéző épületével, a Corvin Áruházzal is kezdeni kellene valamit.
Modernizáció címszó alatt ekkor döntötték el, hogy alumíniumlemezekkel fedik be a csodás épületet. Meg is indokolták:
„nagy mértékben emeli majd a most elég sivár benyomást keltő tér városképi megjelenését.”
Említsük meg egy bizonyos Polonyi Péter nevét (V. kerület, Szép utca 5.), aki a Magyar Nemzeti hasábjain olvasói levélben vetette fel, jó döntés e, ha egy ilyen szép épületet egyszerűen eltakarnak lemezekkel. Nem volt foganatja a felvetésének, így elkészült az a fémdoboz, amely évtizedeken át éktelenkedett a téren.
Sokan már el is felejtették, hogy egykoron egy gyönyörű épület állt a helyén. Amikor nem is olyan régen elkezdték lefejteni az alumínium lemezeket, rácsodálkoztak a járókelők az épület szépségére.
A régi-új Corvin Áruház, amely a történelem játékszere volt, és amelyet a szocialista rendszerben „modernizáltak”, a tervek szerint jövőre nyeri el az eredeti, 1926-ban megálmodott szépségét. Ideje volt.
Nyitókép: Mandiner archív
A magyaroknak több közük van Szarajevóhoz, mint ahogy elsőre gondolnánk. Sok bosnyák aga, bég, basa fordult meg valamelyik török hadjáratban Magyarországon. Csender Levente írása.
A nemzetgazdasági miniszter nyomatékosította, a főpolgármesternek felelősséget kell vállalnia a Budapesten kialakult helyzetért.
Hamarosan létfontosságú találkozóra kerülhet sor.
Már szeptemberben nagy változások történhetnek.
Hosszas várakozás után jövő nyáron talán egyről a kettőre léphetünk.
Kitettek magukért a magyar válogatott szurkolói. Világszínvonalú koreográfiával biztatták a csapatot.
A feljelentő szerint Bayer írásának utolsó bekezdése explicit fenyegetéseket tartalmaz Krúbi ellen.
