Ezt nem láttuk jönni: csúnyán padlót fogott Magyar Péter, „ezen egy ország borzad most el”

Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.

A hazai baloldal valójában évek óta képtelen a megújulásra: továbbra sincs innováció és releváns mondanivaló.
„Nem elég, hogy a szivárványkoalíció romjain nyolc szervezet tizenegy elnöke jeleníti meg ma az ellenzéki kínálatot, az árnyékkormánnyal még tizennyolcan léptek ki a fényre, és nemsokára érkezik Márki-Zay »tiszták koalíciója« is. Itt tényleg mindenki elnök, miniszter vagy igazgató akar lenni? Egyre kisebb az ellenzéki merítés, de egyre több a baloldali kinevezett, kitalált vagy vágyvezérelt tisztség. Ha nincs valódi hatalmuk, akkor álmodnak maguknak egyet!
Előbb a munka, azután a tisztség, először a feladat s csak ezután a pozíció, hisz szolgálat és teljesítmény nélkül nincs vezetői kinevezés sem – ígérik évtizedek óta a hatalomért versenyző politikai közösségek. A rendszerváltoztatás óta fontos szabály az, amit többé-kevésbé igyekeznek is betartani, hogy a politikában versenyezni és bizonyítani kell.
A baloldal jó ideje azonban fittyet hány erre a közéletet mozgásban tartó kategorikus imperatívuszra. Tartottak ugyan egy előválasztást, de asztalhoz ültek alkudozni a vesztesek is. A háttérmegállapodásoknak köszönhetően pedig listán parlamenti mandátumhoz juthattak olyanok is, akik már az előválasztáson elvéreztek. Ez pedig, egyrészről felgyorsította az egyébként is súlyos kontraszelekciót, másrészről kételyeket ébresztett az ellenzéki szavazók szívében. Joggal…
A fordított politikai evolúció talán legismertebb példája Gelencsér Ferenc felemelkedése, aki annak ellenére lett a második legnagyobb ellenzéki képviselőcsoport frakcióvezetője és pártjának elnöke (bár utóbbi inkább egy közösség belügye), hogy már az előválasztásnak nevezett kampányakció során cudar módon leszerepelt. (Az LMP-s Csárdi Antal csaknem kétharmados többséggel verte meg.)
A hazai baloldal valójában évek óta képtelen a megújulásra: továbbra sincs innováció és releváns mondanivaló, az április 3-án megbukott pártelit pedig – minden személyi változás ellenére – vezető pozícióban maradt, csak éppen átültek az egyik székből a másikba. A választási kudarc után nőtt a töredezettség is, Márki-Zay Péter visszatérésével, illetve a Jobbik szakadásával immár tizenegy (társ)elnök vezetésével működő nyolc szervezet van versenyben a választópolgárok bizalmáért. Felsorolni is nehéz, az elemzőnek is nagy kihívás, hát még annak a választópolgárnak, aki – saját mentális egészségét óvandó – nem figyeli a politika napi történéseit.”
Nyitókép: Facebook