Apró, de nagyon fontos változás történt a magzati életek (értsd: legkiszolgáltatottabb embertársaink) védelme érdekében. A reakciók balról botrányosak, de irgalomra van szükségü(n)k.
Fontos döntés született, olyan, ami emberi életeket menthet meg a haláltól. Sőt, a külföldi tapasztalatok egybehangzóan igazolják, hogy a feltételes mód teljesen fölösleges, azaz így helyes a megállapítás: a döntés egészen biztosan emberi életeket fog megmenteni. Normális esetben az ilyet ünnepelni szokás.
Az, hogy a szívdobbanás-határozatot nem egyöntetűen ünnepli a társadalom, kórtünet, és attól tartok, túl sokat elmond 2022 nyugati világáról. Az, hogy vita tárgyát képezi, ember-e az ember, hogy ebben a témában is elindult a tudománytagadás, sőt, az emberi élet értékének és méltóságának tagadása, a dehumanizáló, szélsőségesen liberális kor önfelemésztő folyamatának talán legnagyobb felkiáltójele. Temetésre persze nem kell készülni, a végső szó nem a halál kultúrájáé lesz.
Sokkal inkább azoké, akik vallják, hogy az élet abszolút érték. Akik vallják, hogy
sem az anyaméhben, sem azon kívül, a fogantatástól a természetes halálig teljeskörű védelem illeti meg, és akik vallják, hogy a „Ne ölj!” parancsa kötelez és nem olyasmi, amit kényünk s kedvünk szerint hajlítgatni lehet.
Persze, ahogy az várható volt, szélsőliberális körökben a módosítás már-már hisztérikus reakciókat váltott ki. Kálmán Olga, a Demokratikus Koalíció politikusa például úgy interpretálta a magzatok, azaz a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő embertársaink védelmében hozott intézkedést (amelyről meg kell jegyezni, hogy – sajnálatos módon – nem tiltja az abortuszt, azaz bárki, aki mindenáron véget akar vetni gyermeke életének, az továbbra is megteheti), hogy azzal a kormány belerúg a kiszolgáltatott emberekbe. Tisztelettel gratulálunk a megfejtéshez, ami a logika legapróbb megjelenési formáit is nélkülözte.
Antoni Rita azért aggódik, mert szerinte most út nyílt az életveszélyes abortuszok felé. Túl azon, hogy a hölgy valószínűleg nem olvasta el a módosítás szövegét, figyelmen kívül hagy egy nem mellékes tényt, mégpedig, hogy
és csak a legritkább esetekben nem vezet egy ember halálához. Ezen felül olykor testileg, de mindenképpen lelkileg is károsít még egy embert, az Antoni Rita által oly’ nagyon védett nőt. (Érdekes kérdés, hogy a méhen belül fejlődő nő miért nem érdemel védelmet…)
Van aztán önmagát katolikusként definiáló teológus, aki – micsoda meglepetés ez részéről! – ismét szembehelyezkedik a katolikus társadalmi tanítással és azzal, amit a Megváltó tanított. Lelke rajta – sajnos szó szerint.
Cseh Katalin, aki korábban kedélyesen nevetgélt azon, hogy emberi életek kioltása olyan, mint a botmixer használata, most mélységesen felháborodott, mert – érvelése alapján – megnyomorítja lelkileg a nőket, ha anyákká válnak. Bezzeg az abortusz, ugye… Katalin (a többiekkel együtt) elfelejti: azt, hogy anya lett, még soha, senki nem bánta meg. Azt, hogy abortuszra adta a fejét, szinte mindenki megbánta.
Tóta W. Árpád ismét alkalmat látott arra, hogy verbálisan feltörölje a padlót a kereszténységgel, de hát a remek úriember erre mindenben lát lehetőséget, valamiféle mélységes frusztráció okozhatja talán, de az bizonyos, hogy az emberi élet értékét még ő sem mérte fel a maga teljességében…
Egészen démoni reakciók ezek. Tombolnak, vagdalkoznak, mert egy apró (bár nyilvánvalóan fontos) lépés született az élet védelmében.
És irgalomért kiált: a miénkért, hogy álljunk a legkiszolgáltatottabbak oldalán, gyakoroljuk az irgalmasságot és adjunk esélyt mindenkinek az életre. Lehessen minden embertársunknak születésnapja!
„Sok gyermek menekülhet meg ennek köszönhetően” – magyar életvédők a kormány döntéséről
Életmentés és szemléletformálás egyszerre az a friss határozat, amely a baba szívhangjának meghallgatásához köti az abortuszról való döntést, hangsúlyozzák a Mandinernek a magyar életvédő mozgalom kiemelkedő alakjai. Hozzáteszik, most végre a gyermek is üzenhet a szüleinek.
Nyitóképünk illusztráció. Forrás: Pixabay
Dr. Iain McGilchrist pszichiáter, idegtudós és filozófus szerint ugyan az agyféltekék közötti különbségekről szóló populáris pszichológia nagyrészt tévesnek bizonyult, de a valóság sokkal izgalmasabb, mint azt sokan gondolnák.
Horváth József Németországban él. Tetoválóművészként keresi a kenyerét, saját szalonja van. Leon művésznéven rappel is. De nem volt ez mindig így. Nehéz gyermekkorát kamaszkori botlások követték, és a rácsok mögött találta magát. Véget akart vetni az életének, de kapott egy új esélyt, és felállt a padlóról. Ez az ő története.
Műelemzés következik, részben legalábbis.
A közlés szerint a lövések egy part menti vendéglátóhelyet értek.
Jankó Robi táplálkozástudományi szakember küldetésének tekinti a táplálkozással kapcsolatos tévhitek eloszlatását. Tizenkét év külföldi tapasztalatszerzés után hazatért és ma főként az online térben segíti követőit eligazodni a tudományos publikációk végtelen útvesztőiben.
A Gondosóra az elmúlt években több mint 70 ezer alkalommal mentett életet, és több mint 660 ezer esetben nyújtott általános segítséget a hétköznapokban.
Egy ócska libernyák s…ggfej megpróbálja provokálni a magyar férfit, de felsül.
Már a Tisza Pártban is a bukott baloldal mantrája hódít.
