Oroszország, mint a terrorizmus szponzora?

2022. augusztus 19. 6:00
Az Egyesült Államok bármikor terrorizmus szponzoráló állammá nyilváníthatta volna Oroszországot, mégsem tette eddig – okkal. Egyre több állam hajlik viszont erre a kockázatos lépésre, Moszkva szerint az USA nyomására.

Augusztus 11-én a lett parlament (Saeima) határozatban nevezte meg Oroszországot a terrorizmus szponzoraként. A határozatban az áll, hogy

Oroszország mind közvetve, mind közvetlenül évek óta támogatott és finanszírozott terrorista rezsimeket és szervezeteket.

Példaként a Saiema képviselői Oroszországot a szíriai Aszad-rezsim legnagyobb fegyverszállítójaként, továbbá a Szkripal-család megmérgezésével elkövetőként emlegetik, de az MH17-es járat lelövéséért is Oroszország felelősségét firtatják. 

Mint ismeretes, utóbbi esetben a Malaysian Airlines 17-es, Amszterdam és Kuala Lumpur közötti menetrend szerinti járatát Donyeck területén lőtték le. Az esettel kapcsolatban legalább két nyugati állam, Ausztrália és Hollandia is arról tájékoztatta az Orosz Föderációt még 2018-ban, hogy a Kremlt tartják felelősnek a nemzetközi jog megsértése miatt. Moszkva minden ilyen vádat következetesen tagad.

 

Litvánia az első, Lettország a második

A lett parlament úgy véli, hogy Oroszország Ukrajnában ismét kegyetlen, erkölcstelen és jogellenes taktikát követ: például pontatlan és a nemzetközi jog által tiltott fegyvereket vet be civilek ellen. Teszi ezt Oroszország a lett képviselők szerint azért, hogy a megfélemlítés és a kínzás eszközeivel élve demoralizálja az ukrán embereket.

Határozatát a lett parlament részben a nemzetközi civil megfigyelők jelentéseire alapozza

(jóllehet, az ukrán kormányerők jogellenes cselekményeit elemző Amnesty-jelentést a határozat nem említi).

Éppen ezért a Belarusszal és Oroszországgal is határos Lettország hivatalosan is a terrorizmus szponzorává nyilvánítja Oroszországot, és

arra buzdít minden „hasonlóképpen vélekedő” államot, hogy ugyanígy cselekedjen. 

Oroszországot a világon elsőként egy másik balti állam, Litvánia nyilvánította terrorista államnak (ebben a parlamenti határozatban egyúttal a balti ország népirtásnak is minősítette az Ukrajnában zajló eseményeket – Kanadához hasonlóan). Megjegyzendő, hogy július végi állás szerint hat ország minősítette népirtásnak Oroszország háborús cselekményeit Ukrajnában. 

 

Orosz kormányzati álláspont: az USA másokkal végezteti el a piszkos munkát

A fejleményeket az orosz külügy nevében Maria Zakharova szóvivő kommentálta, aki szerint habár az Egyesült Államok hivatalosan vonakodik Oroszországot a terrorizmus szponzoraként címkézni,

Washington szövetségesei révén kívánja elérni ugyanezt a célt. 

Erre Moszkva magyarázata az, hogy ha Washington saját hatáskörben így cselekedne, az drámai mértékben csökkentené a diplomáciai mozgásteret a két nagyhatalom között. Az orosz külügyminisztérium Észak-Amerikával foglalkozó részlege részéről Alexander Darcsijev úgy fogalmazott, hogy amennyiben Amerika megteszi ezt a lépést, Washington „többé nem fordulhat vissza”.

Az orosz diplomácia ugyanis ezt a megnyilvánulást tekinti a kétoldalú kapcsolatok legtöbb járulékos veszteséggel járó gesztusának. „Az USA-t figyelmeztettük.” – szögezte le Darcsijev.

 

A terrorizmusnak nincs jogszabályi definíciója a nemzetközi jogban. Ugyanakkor Libanoni Különleges Törvényszék 2011-ben a nemzetközi szokásjogból levezette, hogy a terrorizmus határon átnyúló elemet tartalmazó bűncselekmény (vagy azzal való fenyegetés), amelynek célja különösen az, hogy félelmet keltsen a polgári lakosság körében. De terrorizmusnak tekintendő egy kormány vagy nemzetközi intézmény kényszerítése arra, hogy valamit tegyen, vagy valamilyen cselekménytől tartózkodjon.

 

Súlyos járulékos veszteségek

Az amerikai külügyminsztérium (Department of State) hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy kit vesz fel a terrorizmust szponzoráló országok listájára. Jelenleg mindössze négy ilyen állam szerepel a listán: Kuba (2021), Észak-Korea (2017), Irán (1984) és Szíria (1979). Az amerikai külügy akkor dönt így, ha egy állam folytatólagosan támogatja a nemzetközi terrorizmus különböző formáit.

Egy amerikai libertárius kutatóintézet, a Cato ugyanakkor rávilágít, hogy a világon több olyan országot is találni, amelyekkel szemben a jelenlegi mércével ugyanez a minősítés megállná a helyét. Az intézet ebben a sorban említi Jement, Szudánt, Irakot és Kínát is, ugyanakkor rávilágít arra, hogy

egyes, az USA szövetségesi körébe tartozó államokat is ide lehetne sorolni

(például Bahreint, Egyiptomot, Szaúd-Arábiát), sőt, akár magát az Egyesült Államokat is, például az iraki invázió miatt.

Ha egy ország felkerül erre a listára, számos szankcióval szembesül, de egyik sem „durvább” azoknál, amelyeket már eddig is életbe léptettek Oroszországgal szemben. Ami az Egyesült Államokat illeti, a terrorizmus elleni harc jegyében az orosz illetőségek kivételt jelentenének az államimmunitás alól, vagyis amerikai bíróságok előtt válnának támadhatóvá.

Ezen felül, ha Moszkvát Washington a terrorizmus szponzorának minősítené, az az egész nyugati szövetségi rendszert érintené, ideértve azon országokat is, amelyek aktív kereskedelmi kapcsolatokat ápolnak a nagyhatalommal. Nemcsak az energetika terén Moszkvától függő európai országok sorolhatók ide, hanem a kontinensen kívüli, ázsiai, afrikai és dél-amerikai országok is, például Dél-Afrika, Brazília vagy Indonézia.

Vagyis Washingtonnak szinte minden fronton kereskedelmi háborúba kellene bocsátkoznia.

A gesztus a diplomáciai kapcsolatoknak is ártana: elvégre ki akarna tárgyalni „terroristákkal”?

A lépés a végletekig szigetelné el Oroszországot; Moszkvának nem maradna vesztenivalója és a legbrutálisabb háborús eszközök használatától sem tartózkodna.

A fentiek tükrében nem meglepő Antony Blinken amerikai külügyminiszter nyilatkozata egy július végi sajtókonferencián „Oroszország azon [társadalmi és egyéb] költségei, amelyeket az Egyesült Államok és más országok Moszkvára róttak, teljes mértékben összhangban állnak azokkal a következményekkel, amelyekkel Oroszországnak szembe kellene néznie akkor, ha terrorizmus szponzoraként jelölnék meg.”

 

A Szenátuson átment a javaslat, de a politikai nyomás ellenére Washington vonakodik

Blinken nyilatkozatához előzményként szolgál, hogy májusban Richard Blumenthal demokrata és Lindsey Graham republikánus szenátor pártokon átívelő támogatottságú indítványt terjesztett a Szenátus elé. Megjegyzendő, hogy júniusban a két politikus ellátogatott Ukrajnába, a látogatás alkalmával pedig Volodimir Zelenszkijjel is találkoztak.

Ugyanebben a hónapban az ukrán elnök „sürgősséggel” kérte a nemzetközi közösséget, hogy jogilag is ismerjék el, hogy Oroszország az európai történelem legkirívóbb terrorcselekményeit követi éppen el.

Zelenszkij követelte továbbá azt is, hogy Oroszországot azonnali hatállyal távolítsák el az ENSZ-ből.

A szenátusi iromány címzettje Anthony Blinken külügyminiszter, akit arra kértek a politikusok, hogy Oroszországot a terrorizmus szponzoraként jelölje meg. A Kongresszus külügyi bizottsága felülvizsgálta a dokumentumot, hogy aztán a Szenátus egyhangúlag elfogadja azt július végén.

Habár a szenátusi határozat nem bír jogi kötőerővel, elfogadása jelzésértékű: az amerikai parlament kész határozni a washingtoni adminisztráció tétlensége ellenére is.

A Kongresszus ugyanis képes jogi kötőerővel bíró határozatot hozni akkor is, ha a Fehér Ház úgy dönt, hogy saját hatáskörben nem minősíti Oroszországot terrorizmus szponzorának. A határozat utóéletét az amerikai belpolitikai turbulenciák dönthetik majd el – idén ősszel ugyanis ciklus közepi választásokat tartanak az Egyesült Államokban.

 

Kép: Antony Blinken, az USA külügyminisztere, háttérben Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Andrew Harnik / POOL / AFP

Összesen 59 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Úgy tűnik, az USA megpróbálja Ukrajnát felhasználva a saját övezetében megsemmisíteni Oroszországot. Ha latolgatjuk, hogy erre Oroszország milyen választ adhat, akkor csak meg kell fordítani a kérdést. Hasonló helyzetben az USA hogyan cselekedne? Az az USA, amelyik a világ legnagyobb hadseregével rendelkezik, hivatásos agresszoraként más földrészeken országokat dönt romba.

Az oroszoknak nincs hava hátrálniuk, az amerikaiak viszont ukránokat küldenek meghalni. Szokásos módszer, tízezer kilométerekre saját határaiktól.

Már Szovjet-Oroszország is az volt.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés