Kihívások elé néznek az egyházak is az energiaárak növekedése, a rezsicsökkentés jogosulti körének szűkülése miatt. A Mandiner megtudta, szakértőik finomhangolások végett egyeztetnek a kormánnyal.
Papok, gyülekezeti lelkészek keresték meg a Mandinert, miután kiderült: az egyházi ingatlanok is kikerülnek az egyetemes – rezsicsökkentett – szolgáltatásra jogosultságból, a lakossági fogyasztónak minősülő egyházi ingatlanok (paplakások, parókiák) kivételével.
Gyülekezeti és fenntartói aggodalmak
Az egyházi fenntartású iskolák, óvodák, szociális és egészségügyi intézmények szintén a többszörösére növekedett piaci áron kénytelenek vásárolni az elektromos áramot, illetve gázt a továbbiakban. Nehezülhet tehát a hitéleti összejövetelek megtartása, illetve a intézményi működés. Külön problémát jelenthet, hogy sok egyházközség temploma, imaháza, gyülekezeti terme – melynek rezsiterhei hatványozódni fognak – energiahasználatát ugyanaz a mérőóra követi nyomon, mint a lelkészlakásé. A közös óra miatt a pap-, illetve lelkészlakás esetében nem érvényesíthető a lakossági fogyasztóknak megmaradt kedvezmény.
A jelzések nyomán a Technológiai és Ipari Minisztérium részéről – ahogy tradicionális nagy egyházaktól is – arról értesültünk, hogy
Augusztus vége felé várhatóan újabb tárgyalás lesz, annál is inkább, mivel általánosságban is folyik az energiaszolgáltatásokkal kapcsolatos változások, rezsirendelkezések egyes élethelyzetekre, szituációkra alkalmazása, „finomítása”.
Megnyugtató rendezésért kértek tárgyalási lehetőséget
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Sajtószolgálata a következő választ adta érdeklődésünkre:
„A társadalmi élet más szereplőihez hasonlóan az egyházi szervezeteket is érinti az energiaárak változása. Aggodalommal figyeljük azok alakulását. Egyházunk kapcsolatban áll a kormányzati szereplőkkel a helyzet megnyugtató rendezése érdekében, elsősorban azon területek esetében, amelyekben egyházunk közfeladatot vállalt át az államtól. Ezek a tárgyalások jelenleg a konstruktív együttműködés keretei között folyamatban vannak.”
A Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának kommunikációs osztályáról ez a reagálás érkezett:
„Folyamatosan dolgozunk azon, hogy a növekvő energiaárak kapcsán mielőbbi és megnyugtató megoldást találjunk a gyülekezeteink és lelkipásztoraink számára. Ennek érdekében tárgyalást kezdeményeztünk az egyetemes energiaszolgáltatókkal, valamint az illetékes döntéshozókkal.
Tudomásul vesszük, hogy az építkezés és gyarapodás évei után most más idők jönnek.
A gyakorlati segítségen túl együtt keressük a lelki válaszokat a hét szűk esztendő már a Bibliában is megrajzolt helyzetére.”
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a Mandinernek elmondta, alapvetően – összhangban elnöktársával, Prőhle Gergely országos felügyelővel – azt képviseli egyháza élén: bár érzik a problémát, nem kérnek rendszerszerű külön elbírálást a kormánytól. „Fontosnak érzem a szolidaritást. Ha a társadalomnak rossz és nehezebb, akkor az egyházaknak is terheket kell vállalni, nem kérhetünk kivételezést.”
A kormánnyal való tárgyalásokat, amelyek még csak szakértői szinten indultak el, viszont szorgalmazza néhány ponton az evangélikus püspök is, úgymond az ésszerű támogatások érdekében. Az egyik, szerinte
vagyis az egyházi fenntartású iskolák, szociális (diakóniai) intézmények épületeinek energiaellátása, hiszen jelen ábra szerint ezeket is piaci áron kellene fizetni.
Fabiny Tamás szerint az evangélikusok keresik a megoldást a gépkocsikérdést illetően is. Az, hogy a cégautókra nem vonatozik többé az ársapka, a lelkészeknél speciális problémát okoz. Az evangélikus lelkészek általában egyház tulajdonában lévő autót használnak, ráadásul – az evangélikusság hazai szórványhelyzete miatt – sokszor kétszáz kilométert is megtesznek egy-egy istentiszteleti napon. A jelenlegi céges benzinárak mellett csak igen nagy erőfeszítéssel tudják ellátni a hívek pasztorációját, az igehirdetést és a hitoktatást.
Az átmeneti szükségmegoldásoknak előnye is lehet
Más területeken az egyház elfogadja az átmeneti nadrágszíjszorítást. Így beszél erről a püspök: „Adott esetben vissza kell nyúlnunk a 80-as évek gyakorlatához, amikor a kritikus hideg hónapokban egy-egy kisebb közösségi alkalomra olykor lakásokban gyűltek össze a hívek. Én még úgy kezdtem a szolgálatomat, hogy vagy lakáson vagy a parókiánkban tartottuk a bibliaórákat, az ifjúsági alkalmakat. Ha újra arra kényszerülünk, hogy a kritikus hideg hónapokban, átmenetileg lakásokban gyűljön össze a hívek kisebb közössége, annak időlegesen előnye is lehet:
Hozzátette ugyanakkor: „Amit mindenképp el szeretnénk kerülni: hogy az istentiszteleteket és hittanórákat a pandémiás vészhelyzeti időkhöz hasonlóan ismét online tartsuk. Nem szeretnénk továbbá úgy kedvezményezetté válni, hogy olyan támogatásból fűtsük ki a templomainkat, gyülekezeti termünket, amiben mondjuk a kórházak, művelődési házak nem részesülnek. Egy ilyen kivételezés nem volna méltó keresztény küldetésünkhöz. Más volna a helyzet, ha szélesebbre tudná húzni a kedvezményezettek körét az állam.”
Fabiny Tamás szerint utólag igazolódik, helyesen gondolta úgy az evangélikus egyház, hogy mértéket tartson az intézmények átvétele terén. Számoltak ugyanis azzal: a fenntartásnak eljöhet később a böjtje.
„Azt is jól tettük – állapította meg –, hogy az elmúlt évtizedben, bár sosem dúskáltunk anyagi javakban, igyekeztünk tartalékolni forrásokat, ahol lehetett, komoly energetikai fejlesztéseket indítottunk el. Ez nemcsak anyagi megfontolások alapján történt, hanem mögötte teológiai felismerés is állt, hiszen a teremtettség védelme kiemelt feladat kell hogy legyen. Egyházi stratégiánk fontos eleme a fenntarthatóságra törekvés. Az evangélikus egyházat általában az adakozás, öngondoskodás, környezettudatosság, takarékosság irányába mozdítottuk el, tudatosítva az evangélikusokban azt, hogy élénk gyülekezeti hitélet csak az egyháztagok komoly anyagi támogatásával valósulhat meg. Ezen az úton kell továbblépni, ésszerűsítve a működést.”
Hozzátette, szeptemberben az Országos Presbitérium dönt arról, milyen központi egyházi támogatásokat tudnak adni a gyülekezeteknek. Miután kiderül, mire jutnak a tárgyalásokon az állammal, zsinatukon fogják tárgyalni az egyház költségvetésének esetleges módosítását.
Nyitókép: A tavaly szeptemberben felszentelt evangélikus templom Budakeszin (Mandiner-archív)
„A magyar választóknak fel kell ismerniük, hogy ez a gyűlölet nem a megoldás, hanem maga a katasztrófa” – hangsúlyozta összeállításában a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
Karácsony Gergely támogatja a Tisza Párt adópolitikáját, azt azonban nem tudja ő sem, hogy mit titkol Tarr Zoltán, pedig rendszeresen egyeztetnek.
Lebukott a Tisza Párt. Kiderült, hogy hazudnak. A Tisza-adó botrány lehet a végzetük? Exkluzív interjú Deutsch Tamással Strasbourgból.
Belegabalyodott a Tisza Párt a saját facebook-bejegyzésébe.
Levette a kezét a Mandinerről Mérő Vera, hiszen nem is hallott róla, hogy kollégánkat taszigálta Magyar Péter embere.
Fontolóra vette az ötletet Donald Trump.
A bemutatót megelőző, ún. premier előtti vetítésekre az összes jegy elfogyott egy hónappal a meghirdetett esemény előtt.
