Szakértői egyeztetések indultak az egyházakkal is rezsiügyben

2022. augusztus 13. 15:30

Írta: Joó István
Kihívások elé néznek az egyházak is az energiaárak növekedése, a rezsicsökkentés jogosulti körének szűkülése miatt. A Mandiner megtudta, szakértőik finomhangolások végett egyeztetnek a kormánnyal.

Papok, gyülekezeti lelkészek keresték meg a Mandinert, miután kiderült: az egyházi ingatlanok is kikerülnek az egyetemes – rezsicsökkentett – szolgáltatásra jogosultságból, a lakossági fogyasztónak minősülő egyházi ingatlanok (paplakások, parókiák) kivételével. 

Gyülekezeti és fenntartói aggodalmak

Az egyházi fenntartású iskolák, óvodák, szociális és egészségügyi intézmények szintén a többszörösére növekedett piaci áron kénytelenek vásárolni az elektromos áramot, illetve gázt a továbbiakban. Nehezülhet tehát a hitéleti összejövetelek megtartása, illetve a intézményi működés. Külön problémát jelenthet, hogy sok egyházközség temploma, imaháza, gyülekezeti terme – melynek rezsiterhei hatványozódni fognak – energiahasználatát ugyanaz a mérőóra követi nyomon, mint a lelkészlakásé. A közös óra miatt a pap-, illetve lelkészlakás esetében nem érvényesíthető a lakossági fogyasztóknak megmaradt kedvezmény.

A jelzések nyomán a Technológiai és Ipari Minisztérium részéről – ahogy tradicionális nagy egyházaktól is – arról értesültünk, hogy

elindultak a szakértői szintű egyeztetések a történelmi egyházakkal a felmerülő kérdésekben.

Augusztus vége felé várhatóan újabb tárgyalás lesz, annál is inkább, mivel általánosságban is folyik az energiaszolgáltatásokkal kapcsolatos változások, rezsirendelkezések egyes élethelyzetekre, szituációkra alkalmazása, „finomítása”.

Megnyugtató rendezésért kértek tárgyalási lehetőséget

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Sajtószolgálata a következő választ adta érdeklődésünkre:

„A társadalmi élet más szereplőihez hasonlóan az egyházi szervezeteket is érinti az energiaárak változása. Aggodalommal figyeljük azok alakulását. Egyházunk kapcsolatban áll a kormányzati szereplőkkel a helyzet megnyugtató rendezése érdekében, elsősorban azon területek esetében, amelyekben egyházunk közfeladatot vállalt át az államtól. Ezek a tárgyalások jelenleg a konstruktív együttműködés keretei között folyamatban vannak.”

A Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának kommunikációs osztályáról ez a reagálás érkezett:

„Folyamatosan dolgozunk azon, hogy a növekvő energiaárak kapcsán mielőbbi és megnyugtató megoldást találjunk a gyülekezeteink és lelkipásztoraink számára. Ennek érdekében tárgyalást kezdeményeztünk az egyetemes energiaszolgáltatókkal, valamint az illetékes döntéshozókkal.

Tudomásul vesszük, hogy az építkezés és gyarapodás évei után most más idők jönnek.

A gyakorlati segítségen túl együtt keressük a lelki válaszokat a hét szűk esztendő már a Bibliában is megrajzolt helyzetére.”

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a Mandinernek elmondta, alapvetően – összhangban elnöktársával, Prőhle Gergely országos felügyelővel – azt képviseli egyháza élén: bár érzik a problémát, nem kérnek rendszerszerű külön elbírálást a kormánytól. „Fontosnak érzem a szolidaritást. Ha a társadalomnak rossz és nehezebb, akkor az egyházaknak is terheket kell vállalni, nem kérhetünk kivételezést.” 

A kormánnyal való tárgyalásokat, amelyek még csak szakértői szinten indultak el, viszont szorgalmazza néhány ponton az evangélikus püspök is, úgymond az ésszerű támogatások érdekében. Az egyik, szerinte

feltétlen tárgyalásokat igénylő téma a közfeladat-átvállalással összefüggő rezsikérdés,

vagyis az egyházi fenntartású iskolák, szociális (diakóniai) intézmények épületeinek energiaellátása, hiszen jelen ábra szerint ezeket is piaci áron kellene fizetni. 

Fabiny Tamás szerint az evangélikusok keresik a megoldást a gépkocsikérdést illetően is. Az, hogy a cégautókra nem vonatozik többé az ársapka, a lelkészeknél speciális problémát okoz. Az evangélikus lelkészek általában egyház tulajdonában lévő autót használnak, ráadásul – az evangélikusság hazai szórványhelyzete miatt – sokszor kétszáz kilométert is megtesznek egy-egy istentiszteleti napon. A jelenlegi céges benzinárak mellett csak igen nagy erőfeszítéssel tudják ellátni a hívek pasztorációját, az igehirdetést és a hitoktatást.

Az átmeneti szükségmegoldásoknak előnye is lehet

Más területeken az egyház elfogadja az átmeneti nadrágszíjszorítást. Így beszél erről a püspök: „Adott esetben vissza kell nyúlnunk a 80-as évek gyakorlatához, amikor a kritikus hideg hónapokban egy-egy kisebb közösségi alkalomra olykor lakásokban gyűltek össze a hívek. Én még úgy kezdtem a szolgálatomat, hogy vagy lakáson vagy a parókiánkban tartottuk a bibliaórákat, az ifjúsági alkalmakat. Ha újra arra kényszerülünk, hogy a kritikus hideg hónapokban, átmenetileg lakásokban gyűljön össze a hívek kisebb közössége, annak időlegesen előnye is lehet:

segít a lelkiekre koncentrálni, bensőségességet teremthet.”

Hozzátette ugyanakkor: „Amit mindenképp el szeretnénk kerülni: hogy az istentiszteleteket és hittanórákat a pandémiás vészhelyzeti időkhöz hasonlóan ismét online tartsuk. Nem szeretnénk továbbá úgy kedvezményezetté válni, hogy olyan támogatásból fűtsük ki a templomainkat, gyülekezeti termünket, amiben mondjuk a kórházak, művelődési házak nem részesülnek. Egy ilyen kivételezés nem volna méltó keresztény küldetésünkhöz. Más volna a helyzet, ha szélesebbre tudná húzni a kedvezményezettek körét az állam.”

Fabiny Tamás szerint utólag igazolódik, helyesen gondolta úgy az evangélikus egyház, hogy mértéket tartson az intézmények átvétele terén. Számoltak ugyanis azzal: a fenntartásnak eljöhet később a böjtje.

 „Azt is jól tettük – állapította meg –, hogy az elmúlt évtizedben, bár sosem dúskáltunk anyagi javakban, igyekeztünk tartalékolni forrásokat, ahol lehetett, komoly energetikai fejlesztéseket indítottunk el. Ez nemcsak anyagi megfontolások alapján történt, hanem mögötte teológiai felismerés is állt, hiszen a teremtettség védelme kiemelt feladat kell hogy legyen. Egyházi stratégiánk fontos eleme a fenntarthatóságra törekvés. Az evangélikus egyházat általában az adakozás, öngondoskodás, környezettudatosság, takarékosság irányába mozdítottuk el, tudatosítva az evangélikusokban azt, hogy élénk gyülekezeti hitélet csak az egyháztagok komoly anyagi támogatásával valósulhat meg.  Ezen az úton kell továbblépni, ésszerűsítve a működést.”

Hozzátette, szeptemberben az Országos Presbitérium dönt arról, milyen központi egyházi támogatásokat tudnak adni a gyülekezeteknek. Miután kiderül, mire jutnak a tárgyalásokon az állammal, zsinatukon fogják tárgyalni az egyház költségvetésének esetleges módosítását.

 

Nyitókép: A tavaly szeptemberben felszentelt evangélikus templom Budakeszin (Mandiner-archív)
 

Összesen 57 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Jó duma, hogy "nem kérünk kivételezést", csak van egy olyan probléma, hogy az ateizmus ingyen van. Azt azért méltányolni kell, hogy az egyházak non-profit szervezetek, nem a piacról élnek, hanem adományokból, és természetesen állami támogatásból.

A Biblia az "a keresztény közösségben fölolvasandó iratok összessége". Ha nincs keresztény gyülekezet, nincs Biblia.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés