Szóltak a szirénák – Tajvanból jelentkezünk!

2022. augusztus 3. 14:41
Egyszerűen benne van a levegőben, hogy éberség kell – tudjuk meg a tajvani hétköznapokról egy ott tanuló magyar doktorandusztól. Buzna Viktort a Pelosi-látogatásról, a fokozódó kínai fenyegetésről és a kialakulóban lévő tajvani identitásról kérdeztük!

Nyitóképen: Tajpej látképe (Shutterstock)

 

A tajvani fejlemények kapcsán Buzna Viktorral beszéltünk, aki Tajvan második legnagyobb városában, Kaohsziungban tanul éppen doktori ösztöndíjjal.

A Budapest méretű város lényegében a dzsungelbe épült, tengerparti hegyvidékre, és jelenleg az egész szigethez hasonlóan el van zárva a külvilágtól olyan értelemben, hogy egyrészt rendkívül megdrágult az utazás, másrészt igen macerás is a covid-szabályok miatt, amelyek nagyon kicsit lazultak csak Tajvanon, így negatív tesztekkel is egyhetes, fokozatosan enyhülő karantén vár az ideérkezőkre.

A városban Buzna szerint nem okozott különösebb fennakadást Pelosi érkezése és az erre adott kínai fenyegetések sora: amit látni vagy tapasztalni lehetett, az teljesen beleillett a másfél-egy éve folyó folyamatos feszültségkeltésbe.

A „legmagasabb készültségi fok”, ami most érvényben van, amiből annyi ismert, hogy a légierő – a Tajvan büszkeségét jelentő nagyszámú F16-os vadászgépflotta egy része – folyamatosan járőrözik, ha kínaiak berepülnek az úgynevezett „tajvani azonosítási zónába” (mivel nem elismert, önálló ország, így elméletileg légtere sincs), de ez megint csak része volt a korábbi mindennapoknak – mondja a doktorandusz, aki egyébként biztonságpolitikai területen folytatja tanulmányait Kaohsziungban.

Hozzáteszi, nyilván van földi-légi megfigyelés, meg a tengereket is figyelik –

az éleslőszeres kínai hadgyakorlatok a tengeren lényegében körbefogják a szigetet, s a hírek szerint ezt még fokozni fogják,

de mindennek az utcákon nem nagyon van nyoma.

Pelosi érkezése előtt néhány nappal tervezett polgári védelmi riasztás volt csak, amikor légvédelmi szirénák harsantak fel a városban, és mindenkinek haza kellett mennie fél órára, erről előzetes értesítést is kapott mindenki a mobiljára. Informátorunk kedd hajnalban az egyetemi sportpályára ment futni, ott látott csak egy nagyobb csoport katonát, akik harcias hangulatban edzettek, noha ilyenkor csak idősebbek látogatják a pályát, ennél több szokatlan jelre nem figyelt fel, illetve a katonai kikötőben látott némi hadihajó-mozgást.

Fatalista készülés az összecsapásra

„De itt Tajvanon alapvetően a biztonsági helyzete miatt eleve militánsabb az egész sziget, nem szokatlan, hogy vadászgépek vagy hordozógépek elhúznak az ember feje fölött, vagy katonai terepjárók egyenruhásokkal” – fogalmaz. „Ez hozzátartozik a hétköznapokhoz,

egyszerűen benne van a levegőben, hogy éberség kell”.

A hétköznapi emberek körében, Buzna úgy látja, nem élvez olyan magas prioritást maga a Pelosi-vizit, mint a sajtóban vagy akár az egyetemen, így volt ez az áprilisra tervezett látogatásnál is, vagy egy hete, amikor a The Financial Times megírta a várható vizit tényét, Kína pedig azonnal agresszívan reagált, ez is elsődlegesen a sajtó, semmint az átlagember napirendjét határozta meg.

„A tajvani barátaimon azt látom, van bennük egy ilyen fatalista belenyugvás, közömbösség, hiszen amióta a Kuomintang partra szállt a szigeten, téma, hogy

közeleg az összecsapás a kommunistákkal”

– mutat rá a doktorandusz. Eleinte úgy volt, hogy majd a köztársaságiak ellentámadása jön a szárazföldi Kína ellen, aztán az erőviszonyok felborulásával már a kommunisták érkezését várják, mindenesetre ezzel elment két generáció, és már unják – véli Buzna. „Úgy vannak vele, hogy ha valaminek úgyis történnie kell, akkor történjen meg. Ha támadás van, akkor jöjjenek már végre”.

Másoknak az a meglátása, hogy az egész történet már régóta nem Tajvanról szól. „Annyira direkt provokatív, hogy ez már önmagában azért is lehet sértő egy tajvaninak, hogy a feje fölött történnek a dolgok” – mondja Buzna.

„A Kína részéről való állandó fenyegetettség miatt persze általában inkább örülnek, hogy itt van az amerikai nagy testvér, meg persze az egész viszony hullámzik, hiszen volt, amikor meg éppen az volt a baj, hogy túl barátira sikerült a kapcsolat Kínával, és félő volt, hogy így lesz bekebelezve a sziget” – sorolja.

Töredezett társadalom, távolodás Pekingtől

Elmondása szerint Buzna Hongkongban is tapasztalta, hogy a nyugati támogatásnak inkább egy hangos, moralizáló kisebbség örül, míg a többség ott és Tajvanon is inkább azt szeretné, hogy egyszerűen csak ne változzon semmi: ne jöjjenek a kommunisták, de ne menjen rá a szuverenitásuk se az amerikai védelemre.

„Persze nyomták a #welcomepelosi témákat a közösségi médiában, így most őket jobban halljuk, de

a csendes többség nem örül a status quo-t felrúgni látszó látogatásnak”

– így Buzna.

Buzna Viktor

A doktorandusz még egy érdekes összefüggésre hívja fel a figyelmet a tajvani helyzet összetettsége kapcsán, ami rendre elsikkad a politikai meg katonai megközelítések mellett: és ez az identitás kérdése. Mint mondja, a tajvani kormány állandóan közvéleménykutatásokkal méri fel a lakosság identitását, a szárazföldi Kínához való viszonyát és még sok más kérdést.

És a helyzet az, hogy Tajvan társadalma erősen töredezett, etnikai téren is: a 23 milliós szigetországban van egy szűk 400 ezer fős, 12 törzsbe sorolt őslakos tömeg, akik külsőre is elkülönülnek a kínaiaktól, inkább polinéz vonásokat mutatnak; ott vannak a polgárháború előtt betelepült dél-kínaiak 1,5-2 milliónyi leszármazottjai, akik inkább a hokla, mint a mandarin nyelvet beszélik; s végül a Kuomintanggal érkezettek húszmillió utódja.

Noha a helyiek nem élték meg megszállásként a köztársaságiak érkezését, elvégre a japán megszállók után érkeztek, a törésvonalak a mai napig megvannak. Ugyanakkor

elindult egy önálló tajvani identitás kialakulása és megerősödése is,

így hiába Kínai Köztársaság Tajvan hivatalos neve, a helyiek egyre inkább tendálnak a tajvani öntudat felé (a tisztán tajvani identitásúak aránya kétharmadról 83 százalékra nőtt alig tíz év alatt), és egyre inkább távolodnak Kínától.

Buzna szerint Kínát is ez is zavarja, hogy az idő nem neki dolgozik, Peking ezért is érezheti magát lépéskényszerben.

Pincéből nincs hiány 

S hogy mi lenne a civilekkel egy támadás esetén? Buzna úgy látja, a környezetében Kaohsziungban a rozoga régi épületek mellett felhúzott új, modern házak nem csak a tájfunra és a földrengésre vannak felkészítve, de

komoly légoltalmi pincerendszer is húzódik alattuk,

amikor támadás van, ide küldik az embereket. Emellett az egyetemhez kapcsolódóan látta, hogy egy hegyet átfúró alagútnál, ami a kampuszra vezet, vasajtókon mindenféle oldaljáratok vannak, amelyek összekötik a japánok által a hegy gyomrába épített légvédelmi pincerendszerrel, szóval ez lenne egy logikus megoldás a hallgatók menekítésére.

S végül persze magyarként azt javasolja minden Tajvanon élő honfitársunknak, hogy regisztráljon a konzulátuson, hogyha esetlegesen evakuálni kellene a külföldieket, legalább tudjanak róla a magyar hatóságok.

Összesen 45 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Fordítsd meg a kérdést, miért kéne a világszerte önkényeskedő USA mellé állni, akinek köszönhetően Európa eléggé nehéz helyzetbe került? Miért kéne az USA pártján állni, akinek a külügyi államtitkára Fuck EU! felkiáltással mondta ki azt, hogy a minket közvetlenül érintő orosz-ukrán viszony alakításából kihagyják, kiszorítják az EU-t. Az EU vezetése pedig, amely vezetésnek velünk szemben igen nagy pofája van, az EU alapvető érdekeit elárulva kussolt, meghunyászkodott. Az USA csicskása lett, pénzeli az USA érdeke szerint háborúzó Ukrajnát. Gázra nincs pénz, de Zelenszkij támogatására van, hogy a nekünk járó pénzt már be is említsem. Ennyit az árulásról.

Kína és Tajvan viszonya lényegében belügy, egy máig lezáratlan, befagyott polgárháború maradványa. Miért kell az USA-nak ebbe is belepofáznia? Miért kellett hazug indokokkal szétrombolni Irakot és Líbiát, aminek szintén Európa issza meg a levét?

Ami pedig a kádári hasonlatot illeti, az ellenzék most Kádárhoz hasonlóan idegen beavatkozástól várja, hogy esetleg hatalomra kerülhessen. Csak most nem fegyveres beavatkozásról van szó, hanem gazdaságilag próbálnak tönkretenni. Beavatkozva a belügyekbe.

Tajvannak joga van úgy dönteni, hogy távol áll Kínától, Kínának pedig joga van ezt vitatni. Ukrajnának joga van, hogy befogadja a NATO-t, az amerikai fegyvereket, az oroszoknak pedig joguk van ez ellen tenni. Ahogyan Kennedynek is joga volt ahhoz, hogy a legkeményebben lépjen fel a Kubába telepített szovjet fegyverek ellen. Pedig Kubának joga volt ezt megengedni.

Természetes szövetségesek? Kik lennének azok? Az óceán túlsó partján egy szükségletein felül erősen felfegyverzett agresszív hatalom, amely lényegében gyarmatként kezeli Európát? Aki megtiltotta Németországnak, hogy jó viszonyt, jó kereskedelmi kapcsolatokat alakítson ki Oroszországgal, megtiltva, hogy üzembe helyezzék az Északi 2 vezetéket?

Miközben az USA továbbra is veszi az oroszoktól a számára létfontosságú uránt és műtrágyát. Neked mindent be lehet adni?

Amit felsoroltál, az még nem jelent természetes szövetséget. Ez csak felszín. Nyugatról ma az LMBTQ nyomulás terjed, a nemzet és a család megkérdőjelezése, ezeknek a diktatórikus terjesztése folyik. Ez neked természetes szövetség?

Az EU-hoz valóban önként csatlakoztunk, de ennek a csatlakozásnak a nyugat számára megvolt a kikalkulált gazdasági és politika haszna. Most éppen az a bajuk, hogy a felzárkóztatási pénzeket, amelyek lényegében gazdasági kompenzációt jelentenek a piacok megnyitásáért, nem náluk költjük el, hanem hazai cégek kapnak megrendeléseket. Ezt eredetileg nem így képzelték, ezt nevezik most korrupciónak.

Az EU csatlakozás idején még nem a most sulykolt "értékeket" hirdették, ezekkel kezdtem az írást. Ha akkoriban nem bécsi cukrászdanyitást, hanem ezeket írják a plakátokra, elbukott volna a csatlakozás. Ma már kiforgatják, átértelmezik az eredeti szerződést, és úgy állítják be, mintha ez már kezdettől így lett volna. Ez lett az önkéntes csatlakozás eredménye.

ha elfogadjuk ezen logikat akkor Donyeck es Luganszk is donthet ugy hogy tavol akar lenni Ukrajnatol, sot a Krim is.

Jól van okoska, rád hagyom.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés