A vörös vonal határán: veszélyes hónapok következnek, Magyar Péter terve nem hagy kérdőjelet

Történelmi időszak következik Európa életében, nagyon nem mindegy, hogy ki fogja vezetni Magyarországot 2026 után.

Sajnálatos, hogy az Európai Bizottság egyre élénkebben politizál – állítja Christopher Vajda, az Európai Unió Bíróságának egykori bírája. Szerinte Magyarország indítványozhatná a szerződések módosítását, ha aggályosnak tartja az „Európa népei közötti egyre szorosabb egység” üzenetét.

Dobozi Gergely interjúja a Mandiner hetilapban.
A bírósági párbeszéd az uniós jogrend záróköve – hangsúlyozta egy korábbi interjúban, amelyet a Precedensnek adott. Az Európai Unió Bíróságának utolsó brit bírájaként mit gondol, kisiklott az Egyesült Királyság és az EUB közötti párbeszéd?
Az uniós tagsággal kapcsolatban több tényező is elégedetlenséggel töltötte el a briteket, a brexit ezek kombinációjának eredménye. Ezek a tényezők mindenütt hatást fejtettek ki a társadalomban. Az elégedetlenség egyik vetülete az volt, hogy az emberek úgy érezhették: egyre több olyan, jelentős horderejű jogszabály születik, amelyet nem a westminsteri parlament, hanem a brüsszeli jogalkotás fogad el. Én nyolc éven keresztül alakítottam az EUB és a brit bíróságok közötti párbeszédet, amelyről csak azt tudom elmondani, hogy kiváló volt. A brit és az európai bírák szakmai együttműködése problémamentesen zajlott.

Az EUB bizonyos ügyekben még a brexit utáni Egyesült Királyságra vonatkozóan is hozhat ítéletet, ami politikai fejtörést okoz Londonnak. Utóbbi kivonná magát ez alól még Észak-Írország vonatkozásában is. Sikerrel járhat a Downing Street, lehet egyáltalán az Egyesült Királyság teljesen független az EU-tól?
Válasszunk szét két dolgot. Először is, a brit kormány a brexitnek egy olyan módját választotta, amelynek eredményeképpen az EU és az ország közötti kapcsolat a termékek és szolgáltatások kereskedelmére és a vámokra korlátozódik. Ha e tárgykörökben vita merül fel, azt a nemzetközi jog szerint egy az Európai Unió Bíróságától független fórumnak kell elbírálnia. Ha a kérdést az Egyesült Királyság szuverenitása szempontjából közelítjük, akkor azt mondhatjuk, hogy ezekhez nincs joga hozzászólni az Európai Unió Bíróságának.
Ott van azonban Észak-Írország...
Pontosan, és ezt azért kell kiemelten kezelni, mert mint köztudott, Észak-Írország mindennapjait negyven éven keresztül meghatározta a terrorizmus. Az Egyesült Királyság és Írország végül aláírta a nagypénteki egyezményt, amely elhozta a békét az Ír-szigetre is. Ennek eredményeképpen megszűnt a szigorú határellenőrzés Észak-Írország és Írország között. Amikor az Egyesült Királyság még uniós tagállam volt, ez nem jelentett problémát, de aztán jött a brexit, s vele együtt pedig a politikai konszenzus arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Királyság és az EU együtt kötelesek megtartani a nagypénteki egyezmény vívmányait.