Sajnálatos, hogy az Európai Bizottság egyre élénkebben politizál – állítja Christopher Vajda, az Európai Unió Bíróságának egykori bírája. Szerinte Magyarország indítványozhatná a szerződések módosítását, ha aggályosnak tartja az „Európa népei közötti egyre szorosabb egység” üzenetét.
Dobozi Gergely interjúja a Mandiner hetilapban.
A bírósági párbeszéd az uniós jogrend záróköve – hangsúlyozta egy korábbi interjúban, amelyet a Precedensnek adott. Az Európai Unió Bíróságának utolsó brit bírájaként mit gondol, kisiklott az Egyesült Királyság és az EUB közötti párbeszéd?
Az uniós tagsággal kapcsolatban több tényező is elégedetlenséggel töltötte el a briteket, a brexit ezek kombinációjának eredménye. Ezek a tényezők mindenütt hatást fejtettek ki a társadalomban. Az elégedetlenség egyik vetülete az volt, hogy az emberek úgy érezhették: egyre több olyan, jelentős horderejű jogszabály születik, amelyet nem a westminsteri parlament, hanem a brüsszeli jogalkotás fogad el. Én nyolc éven keresztül alakítottam az EUB és a brit bíróságok közötti párbeszédet, amelyről csak azt tudom elmondani, hogy kiváló volt. A brit és az európai bírák szakmai együttműködése problémamentesen zajlott.
Az EUB bizonyos ügyekben még a brexit utáni Egyesült Királyságra vonatkozóan is hozhat ítéletet, ami politikai fejtörést okoz Londonnak. Utóbbi kivonná magát ez alól még Észak-Írország vonatkozásában is. Sikerrel járhat a Downing Street, lehet egyáltalán az Egyesült Királyság teljesen független az EU-tól?
Válasszunk szét két dolgot. Először is, a brit kormány a brexitnek egy olyan módját választotta, amelynek eredményeképpen az EU és az ország közötti kapcsolat a termékek és szolgáltatások kereskedelmére és a vámokra korlátozódik. Ha e tárgykörökben vita merül fel, azt a nemzetközi jog szerint egy az Európai Unió Bíróságától független fórumnak kell elbírálnia. Ha a kérdést az Egyesült Királyság szuverenitása szempontjából közelítjük, akkor azt mondhatjuk, hogy ezekhez nincs joga hozzászólni az Európai Unió Bíróságának.
Ott van azonban Észak-Írország...
Pontosan, és ezt azért kell kiemelten kezelni, mert mint köztudott, Észak-Írország mindennapjait negyven éven keresztül meghatározta a terrorizmus. Az Egyesült Királyság és Írország végül aláírta a nagypénteki egyezményt, amely elhozta a békét az Ír-szigetre is. Ennek eredményeképpen megszűnt a szigorú határellenőrzés Észak-Írország és Írország között. Amikor az Egyesült Királyság még uniós tagállam volt, ez nem jelentett problémát, de aztán jött a brexit, s vele együtt pedig a politikai konszenzus arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Királyság és az EU együtt kötelesek megtartani a nagypénteki egyezmény vívmányait.
Emily O’Reilly tizenegy éven át töltötte be az ombudsmani tisztséget, amelynek során az átláthatóság és az összeférhetetlenség ellenőrzése volt a fő feladata.
„Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból, rá akarja kényszeríteni a magyarokra”, de „mindig meg fogjuk magunkat védeni, mert ezt nem szabad megengedni” – szögezte le a kormányfő.
Magyar Péter pártja Brüsszelhez, míg a kormány a magyar választók elvárásaihoz igazodik.
A miniszterelnök inflációról, a magyar uniós elnökség eredményeiről, a gazdaságról, valamint a fantasztikusnak ígérkező 2025-ös évről is beszélt. Összefoglalónk.
Az EU még mindig problémásnak látja a modellváltott egyetemek fenntartására közpénzből létrehozott alapítványok átláthatóságát.
„Nem volt vicc, amit az elnökség elején elmondtunk: Tegyük Európát újra naggyá, ez az útja a versenyképességnek és a túlélésnek” – mondta Orbán Viktor.
A hazugság lényege, hogy mire használják ezeket a valós problémákat: keleti orientáció, jogállamlebontás, feudálkapitalista önkény.
