Előre a múltba: szénre váltana az energiaéhes Európa

Nincs az a válság, amelyre a német Zöldek ne tudnának moralizáló megoldást találni: Kathrin Henneberger zöld Bundestag-képviselő a napokban a kolumbiai El Cerrejón szénbányába látogatott – gondolom, repülővel utazva –, hogy megvizsgálja a külszíni fejtésű bánya környezeti hatását. Itt bejelentette, hogy „a bányának jelentős hatása van a régióra ivóvíz- és légszennyezés tekintetében is”, hiszen a környező félsivatagtól 23 millió litert szív el a bánya működése minden egyes napon.

Mindennek csak egy szépséghibája van: a német Zöldek azzal az Olaf Scholzcal kormányoznak koalícióban,

A gázárrobbanás és az orosz-német gázháború kapcsán kibontakozó gázhiány miatt ugyanis a korábban a szenet teljes mértékben száműzni kívánó Európai Unióban is egyre nő a szénfogyasztás, a Németországhoz, Ausztriához vagy Hollandiához hasonló zöldítési élharcosok sorra nyitják újra szénerőműveiket, hogy valahogy kompenzálják a gázerőművek üzemeltetésének anyagi és dologi nehézségeit.

Németországban a bexbachi szénerőmű, amely körül 2012-ben bezárták az utolsó bányát, és tavaly egész évben csak 319 órán át működött, visszaállt a rendszerbe és újra munkatársakat toboroz, akik részben nyugdíjból jönnek vissza.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint idén

Ez a 0,7 százalékos globális fogyasztásnövekmény tízszerese, miközben a világ idén várhatóan amúgy is eléri a 2013-as rekordmagas szénfogyasztását.

A zöldítésben utazó Európa tehát a világ szégyenpadjára kerül az energiamix tekintetében – hiszen globálisan nem a szénből, hanem a megújuló energiaforrásokból termelt áram mennyisége növekszik majd a legnagyobbat (10 százalékot), a fosszilis energiatermelés pedig egy százalékot csökken – írja a szervezet jelentése. Ez ahhoz vezet, hogy az áramtermeléshez kapcsolódó emissziók globálisan nem emelkednek, inkább valamivel 1 százalék alatt csökkennek. Ez Európában nem így lesz, annak ellenére sem, hogy az áramigény globálisan is lassuló, 2,4 százalékra várt növekedését az öreg kontinens 0,6 százalékos növekedésével erősen lefelé húzza.

saját versenyképességének csökkentése érdekében: áprilisban embargót hirdettünk az orosz szénre, amely augusztus 10-én lép majd hatályba. Az e hónapban érkezett kétmillió tonna orosz szén lesz tehát az utolsó, ami belátható időn belül eléri az európai piacot.

Oroszország európai szénpiaci részesedését, amely 2000-ben még csak 21 millió tonna és 11 százalék volt, 2021-re viszont 68 millió tonnára és 50 százalékosra nőtt, most válthatjuk ki a világpiacról, Indonézia, Dél-Afrika és Kolumbia felől – kőkemény versenyt futva például a szintén 7 százalékkal növekvő szénigényű Indiával, amelynek ráadásul hosszútávú szénbeszerzési szerződései is vannak.

Ráadásul az európai elvárásokhoz illeszkedő magas fűtőértékű szenet a zömében alacsonyabb minőségű termék kitermelésére szakosodott országok brutális áron fogják adni az EU-nak. Hogy mennyire brutális lesz ez az ár, az már most látszik: az európai irányadó szénár, a rotterdami API2 tavaly augusztus 2-án 89 dollár volt, a háború kirobbanásáig 100 dollár körül mozgott, márciusban megjárta a 400-at, majd júliusig 300, azóta

Az ok egyszerű – az orosz szénembargóval felszabaduló európai kereslet kifeszített piaci környezetben szakad rá nekünk korábban kevesebbet szállító országokra.

A piaci környezet pedig részben épp miattunk feszített: aki már befektetett szénbe, az most dőzsöl ugyan, de az uniós zöldítési politika miatt szénbe szinte egyáltalán nincsenek is új befektetések, így hosszabb távon is magasak lesznek az árak.

„Ki gondolta volna, hogy a mocskos öreg szén lesz a legjobban teljesítő tőzsdei áru az elmúlt pénzügyi évben, és eddig ebben az évben is a legjobban teljesítő szektor?” – teszi fel a kérdést a CNBC érdeklődésére Peter O’Connor, a Shaw & Partners vezető elemzője, aki szerint „senki nem épít kapacitást, így a piac az időjárás és a covid miatt feszes marad. Az ár ezért hosszabb ideig marad magasabb, valószínűleg a 2023-as naptári évbe messze belenyúlva.”

További problémát jelent majd a logisztika, hiszen Európába a legtöbb szén holland kikötőkön át érkezik, majd a Rajnán viszik tovább hajóval –

igencsak korlátozottan hajózható,

s az európai kikötőkben ezért a maximumot közelíti a betárolt szén mennyisége, könnyen eljöhet az a pillanat, amikor már nem tudnak további készleteket fogadni, hiába igényelné az ipar.

A szénválság leginkább az európai szén- és lignitfogyasztás 37 százalékát adó Németországban lesz érezhető, ahol tavaly szélcsendes év volt és drágult a gáz, így az áramtermelésből 28 százalékot kőszén és lignit fedezett. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy tavaly 4,5 százalékkal nőtt az ország szén-dioxid-kibocsátása, és most sem biztos, hogy belefér az áramtermelő szektor a 257 millió tonnányi szén-dioxid-büdzséjébe.

az áramtermelés kevésbé, mert a ma üzemelő szénerőművek biztosították a klímaügyi minisztériumot afelől, hogy a télre sikerült elég szenet begyűjteniük.

De veszélyes a helyzet a szénbányákban egyébként gazdag Lengyelországban is, ahol továbbra is szénnel fűt kétmillió háztartás, s ők egyenként három-három tonna szenet égetnek el egy tél alatt. A Morawiecki-kormánynak jelentős politikai károkat okoz, hogy nem tudták feltölteni az ország széntartalékát – nem kis részben az orosz szénembargó miatt, hiszen a szén az a terület, ahol még Lengyelország is kivételt tett az orosztalanítási politika alól, s évi hétmillió tonna szenet importált ezen igény kielégítésére.

Szakértői becslések szerint a télen hozzávetőlegesen 1-2 millió tonna szén hiányozhat az országból, a kormány pedig ennek a hiánynak több fronton is nekimegy: egyrészt több mint 600 eurónyi złotyt küld minden szénnel fűtő háztartásnak, hogy a megnövekedett árak ellenére is próbáljanak meg valahogy szenet venni, augusztus 31-ig 4,5 millió tonna szén betárolására utasította az állami cégeket, és 60 napra felfüggesztette a lakosságnak értékesített szénnel szemben támasztott minőségi kritériumokat. Kérdés viszont,

– vagy ha igen, akkor milyen gyorsan tűnik el a brutálisan megdrágult gázzal szemben a szénalapú áramtermelés árelőnye.

Nyitókép: üzemben a weisweileri szénbánya és szénerőmű Németországban, 2022 júliusában (ROBERTO PFEIL / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)