Ez egy ilyen mánia: bármilyen statáriálisan alkalmazza is a Fidesz a fűnyíróelvet, bármilyen csapnivalóan (csap-ni-va-ló-an) kommunikálja is a fájó intézkedéseit, az ellenzéknek muszáj mindig valami olyan túlzásokba hajló és pont nem a lényeget megragadó kretén performansszal rátromfolnia, amivel automatikusan békésebbé és barátságosabbá keretezi át a kormányzati ballépést.
A tüntetésen felszólaló ügyvéd mindenesetre kifejti: katásként ő szívesen adott számlát (egyem a jogkövető szívét), mostantól viszont a kormány arra »kényszeríti« a vállalkozókat, hogy csaljanak és trükközzenek, mert máshogy nem lehet. Amivel ügyvéd úr ugye implicite adóelkerülőnek minősíti az összes kisadózót: ha már kicsit is fájna nekik, akkor nem adnak számlát, inkább megoldják okosba’, tertium non datur.
Hát kikérem magamnak: én ennél a hisztis csürhénél csakazértis tisztességesebb, dolgosabb és szolidárisabb vállalkozó voltam, vagyok és leszek. Hálásan köszönöm, hogy kiakadt katásból büszke átalányadózót faragott belőlem a baloldali szellemi elit.”