Nincs elegendő nyílt kormányzati kommunikáció Oroszországgal és Kínával, az ebből fakadó félreértések miatt a Nyugat egy atomháborút kockáztat – véli Sir Stephen Lovegrove, a brit miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója.
Bár az elmúlt években inkább az észak-koreai diktátor kapcsán volt szokás nukleáris támadástól tartani, a februári orosz offenzíva mindent felülírt; Moszkva pedig láthatóan rá is játszik erre.
A brit miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója a Stratégiai és Nemzetközi Kapcsolatok Központjában (Center for Strategic and International Studies) mondott beszédet Washingtonban, annak apropóján, hogy március óta most először készül telefonon tárgyalni Joe Biden amerikai elnök és kínai kollégája, Hszi Csin-ping – a tervek szerint a Tajvan körüli feszültség és a kínai árukra még Donald Trump idején kivetett adók lesznek a megbeszélés témái.
Sir Stephen Lovegrove előadásában kifejtette,
ma azonban a párbeszéd hiánya sok félreértéshez, hamis következtetéshez vezet, a döntéshozók elszámolják magukat más államokkal kapcsolatban.
A szakértő egy Winston Churchillnek tulajdonított mondást idézett, amelynek lényege az volt, hogy a párbeszéd mindig jobb, mint a háború. Hozzátette, szerinte olyan korszakban élünk, amikor a veszélyes fegyverek a megsokszorozódás miatt sokkal könnyebben elérhetővé váltak. Az orosz invázió hatásai kapcsán kifejtette, egy jóval szélesebb verseny bontakozott ki a hidegháború utáni világrendről. „A hidegháború évtizedeiben a nyugatiak a tárgyalások során előnyre tettek szert az orosz doktrínák és képességek megismerésében, és vice versa”– fogalmazott. Ez pedig azzal az előnnyel járt, hogy
„Ma nincsenek meg ennek az alapjai azokkal, akik fenyegethetnek minket a jövőben, különösen Kínával” – fogalmazott Lovegrove. A szakértő szerint „a párbeszéden keresztül kiépített bizalom és átláthatóság azt is jelenti, hogy ha nem megfelelő viselkedést tapasztalunk, aktívabban felhívhatjuk rá a figyelmet”.
Ugyanis szerinte a jelenlegi helyzet a „kontrollálatlan konfliktus” veszélyét hordozza magában, amelyet Oroszország fűt a békeegyezmények sorozatos megszegésével, ahogy Kína is a gyors ütemű nukleáris fegyverkezésével, miközben jól láthatóan semmibe veszi az erre vonatkozó nemzetközi ellenőrzési mechanizmusokat.
A technológia rendkívül gyors fejlődését is fenyegetésként értékelte a szakértő, példaként felhozva a szárazföldi rakétákat birtokló államok számának növekedését. Mivel Lovegrove szerint esély sincs most arra, hogy az összes nagyhatalom között új megállapodásokat hozzanak tető alá,
„Bizalomépítő lépéseket kell tenni, és fel kell számolni a félelem, a feszültségek és az ellenségeskedések kiváltó okait” – fogalmazott.
A brit miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója hozzátette: „A bizalom nőne attól, ha az államok nyíltan beszélnének katonai képességeikről és terveikről.”
Lovegrove évek óta hangoztatja a közös munka fontosságát olyan országokkal, amelyekkel számos nyugati értékkel szembehelyezkednek, ugyanakkor érdekeik alkalmanként lehetnek hasonlóak a nyugatiakéhoz. Az atomtámadástól való félelem egyébként értelemszerűen nagyobb a társadalomban annak valós esélyénél, amit még mindig csekélyre tesznek a szakértők.
Nyitókép: a 11 megatonnás Castle Romeo kísérleti robbantás gombafelhője; forrás: Wikipedia)
James Ford brit nagykövet-helyettes az EBESZ előtt tartott beszédében rávilágított: az orosz agresszió és a kritikus infrastruktúrát érő módszeres támadások olyan biztonsági kockázatot jelentenek, amelynek következményei messze túlmutatnak Ukrajna határain.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb hírei április 25-én.
Az ország vezetése célzott politikai támadásról beszél, és már azt is tudni véli, ki volt az elkövető. Az áldozatok egyébként a legegyszerűbb internetes csalási formának dőltek be.
Pattanásig feszült a hangulat.
Medvegyev szerint ezt nagyon benézte Von der Leyen.
A jelenlegi ukrán viszonyok között még ennek sincs valódi következménye.
Az SZBU Alfa egysége drónokkal hajtott végre összehangolt csapásokat Szevasztopolban és a belbeki repülőtéren.
Az Európai Labdarúgó-szövetség először rendezi meg Magyarországon a kontinentális elitsorozat, a Bajnokok Ligája döntőjét.
