Ezek voltak Orbán Viktor legfontosabb tusványosi üzenetei az elmúlt évtizedben

„Orbán Viktor így látta a helyünket és a jövőnket a világban” – címmel közölt pénteki cikkében az Index összegyűjtötte Orbán Viktor miniszterelnök gondolatait és üzeneteit a 2010 és 2019 között elhangzott tusványosi beszédeiből.

A magyar miniszterelnök Tusványoson tartott beszédének jelentősége az Index szerint abban áll, hogy mint írják: „három évvel ezelőtt és azt megelőzően is az itt elhangzottak tekinthetőek a kormányzati filozófia legfontosabb tételeinek, illetve geopolitikai iránytűt jelentenek az Orbán-kormány, és így az ország célkitűzéseihez”. Mint a portál felidézi, bár már 2010 előtt is – először 1998-ban – tartott tusványosi beszédet Orbán Viktor, a lap 2010-től foglalta össze a miniszterelnök legfontosabb kijelentéseit.

Kapitalizmusról, világméretű gazdasági erőviszonyokról

Első kétharmados választási győzelme után a miniszterelnökként visszatérő Orbán Viktor helyzetértékelésében kifejtette, meglátása szerint a nyugati típusú kapitalizmus miért került válságba. „Ezt a politikusok nem szeretik kimondani, az üzletemberek még kevésbé, de valójában nem átmeneti pénzügyi zavarokról van szó, hanem annak a rendszernek egy nagyon komoly válságáról, amelynek a jegyében az elmúlt száz-százötven évét élte Európa. Az történt, hogy a spekulatív pénzmozgások előnyt kaptak a munka- és az értékteremtéssel szemben, és

– fogalmazott a kormányfő 2010-ben.

Akkori beszédében a miniszterelnök arról is beszélt: „én még nem láttam olyan átrendeződést a világtörténelemben, olvasni sem olvastam olyanról, ahol a világméretű gazdasági erőviszonyok ilyen méretű megváltozását ne követte volna politikai és katonapolitikai átrendeződése is a világnak. Ezek komoly és súlyos dolgok. Ezekkel őszintén szembe kell nézni” – tette hozzá a kormányfő.

Oroszországról is szót ejtve a miniszterelnök 2010-ben kifejtette, ha Európa nem akar még tovább süllyedni, akkor valamilyen módon ki kell egyeznie az országgal. „Nyilvánvaló, hogy

– jelentette ki a kormányfő 2010-ben. Azt is kiemelte, hogy a közép-európai államoknak a következő néhány évben nagyon szorosan kell együttműködniük, és megvédeniük saját érdekeiket. Orbán Viktor ekkor beszélt arról is, hogy „Magyarországot a tudás földjévé kell tenni”, illetve, hogy „Magyarországnak egyszerűen hinnie kell a saját sikerében”.

„Közép-Európának egyfajta úttörő szerepet is bátran vállalnia kell”

2011-ben Orbán Viktor a pénzügyi-gazdasági válsággal összefüggésben is elmondta véleményét. Mint fogalmazott, a világ, legalábbis a nyugati világ egy korszakváltáson megy keresztül. A kormányfő Magyarország akkori helyzetét pozitívan értékelte, „a zátonyoktól távolodó országok” csoportjába sorolta.

Orbán Viktor szerint a magyarok a 2010-es választáson a korszakváltást „már zsigereikben megérezve” döntöttek úgy, hogy egy soha nem látott egységet és összefogást kell létrehozni, és ezt nevezik „kétharmados forradalomnak”. A miniszterelnök azt is kifejtette, hogy a nyugati megoldásokat meg kell érteni, de a helyzet az, hogy

Beszédét azzal zárta, hogy a sikeressé válás előfeltétele egész Európában a nemzet megerősödése lesz, „vagyis a korszakváltás, beleértve ebbe a mi életünk korszakváltását is, a nemzet reneszánszát fogja elhozni az egész nyugati világban”.

A nemzetek reneszánszáról

Orbán Viktor 2012-es tusványosi beszédében arra is kitért, hogy az a gondolat, hogy „Európa holdkóros módjára a saját vesztébe fog tántorogni”, jól mutatja a helyzet súlyosságát. „Ma az Európai Unió, az ahhoz való tartozás, az európai egység egy olyan nemzetközi politikai programmá vált, amellyel kapcsolatban kritikát megfogalmazni, akárcsak érzékeny kérdéseket föltenni, a kánonon kívüli hangfekvésben beszélni nem egyszerűen csak illetlenség, hanem retorzióért, sőt kiátkozásért kiáltó tett” – fogalmazott Orbán Viktor, aki arra is felhívta fel a figyelmet: Európában nemzeti reneszánsz van, és az is

A kormányfő ekkor tért ki arra is, hogy szerinte Nyugat-Európa „egy ördögi körben vergődik”, amelyből nem találja a kiutat, „az európai válság lényegében Brüsszel válsága”, „nincs kit utánozni, nincs sikerrecept” Nyugaton, amit át lehetne fordítani Magyarországra, nekünk kell kigondolni a megoldásokat. A kormányfő ugyanakkor óva intett azonban attól, hogy megtagadjuk Nyugat-Európát:

Új gazdasági rendszer felépítéséről, kettős állampolgárságról

2013-ban Orbán Viktor többek között azt is kifejtette Tusványoson, hogy sosem arról akar beszélni, hogyan akarnak válságot kezelni, hanem arról, hogy a kialakuló új világrendben hogyan akarnak felépíteni egy olyan gazdasági és politikai rendszert, „amely garantálja, hogy amiért mi dolgoztunk meg, a mienk is maradhasson”.

Mint fogalmazott: „a magyar kormány nem válságkezelésre készül , hanem egy új, a személyiségi jogokat tiszteletben tartó, az emberi jogokat tisztelő, a szabadság eszméjét elfogadó, de mégiscsak új politikai és gazdasági rendszert próbál fölépíteni.” Orbán Viktor kilenc lépést sorolt fel, amelyek 2010-től a magyarok által megtermelt értékek fölötti nemzeti kiterjesztés megerősítését szolgálják:

1. létrehoztak egy új rendszert, amit az új alkotmány ír le,
2. csökkentették az államadósságot,
3. létrehozták a nagy nemzetközi cégekkel kötött stratégiai megállapodások rendszerét, és rögzítették, hogy ők mit fognak csinálni a következő időszakban,
4. célul tűzték ki, hogy a magyar nemzeti tőkét meg kell erősíteni,
5. megpróbálták a korábban igazságtalanul szétosztott közterheket igazságosan szétosztani,
6. demográfiai programot indítottak,
7. döntöttek a devizahitelek kivezetéséről a magyar pénzügyi rendszerből,
8. munka- és közmunkaprogramokat indítottak,
9. újjászervezték a magyar nemzet számára rendelkezésre álló emberi erőforrásokat

Beszéde végén Orbán Viktor a kettős állampolgárságra is kitért, amely szerves része az ország politikájának, „mert így teremtjük meg a lehetőséget, hogy összedolgozzanak a különböző államok területén élő magyarok”, és a „szétszakított nemzetből erős nemzetté tudjunk válni”.

A magyar nemzet egy közösség, amelyet erősíteni kell

Orbán Viktor 2014-ben használta először az illiberális állam kifejezést a tusványosi beszédében.

Ilyen értelemben tehát az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam – idézi a portál a kormányfőt, aki az illiberális államról szólva elmondta: nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő sajátos, nemzeti megközelítést tartalmaz.

Európa az európaiaké

A kormányfő 2015-ös beszédében kifejtette: az újkori népvándorlás felerősödése politikai folyamatok következménye, a tét pedig már az európai polgár életmódja, az európai értékek és az európai nemzetek megmaradása vagy eltűnése, a felismerhetetlenségig történő megváltozása.

– jelentette ki Orbán Viktor.

Azt is kiemelte, hogy az európai baloldal a bevándorlás problémájában nem veszélyforrást, hanem lehetőséget lát. „A baloldal mindig is gyanakvással nézett a nemzetekre és a nemzeti identitásra” – tette hozzá a kormányfő. Orbán Viktor 2015-ös beszédében tért ki arra is, hogy szerinte Brüsszel nem tudja megvédeni az európai embereket az illegális bevándorlók tömegeitől.

Az Európai Unióról szólva kifejtette, hogy

Be kell fejezni a hamis önértékeléseket

2016-os beszédében Orbán Viktor aláhúzta, „egyre többet és egyre erőteljesebben kell foglalkoznunk a biztonság kérdésével” – jelentette ki a kormányfő. Ezután felsorolta, mit kell az Európai Uniónak másként tennie ahhoz, hogy a félelem és a bizonytalanság eltűnjön az európai emberek életéből:

• Abba kell hagyni a denacionalizálást, mert a nemzeti szuverenitás visszaszorítása az európai jogkörök javára a legnagyobb veszedelmek egyike Európában.
• Be kell fejezni a hamis önértékeléseket, ki kell mondani, hogy az Európai Unió áltatja magát, amikor úgy tekint saját magára, mint a globális politikai tér egyik globális szereplőjére. Be kell látni, hogy ha az EU-nak van is a saját területén kívül befolyásolási képessége a világ eseményeire, az az Uniót körülvevő térségre korlátozódik.
• Fel kell hagyni Európa idealizálásával. Vannak kérdések, ahol jó válasz kerekedik ki, és vannak kérdések, ahol rossz válasz adódik abból, ha a tagállamok közösen próbálják megoldani.

Orbán Viktor az akkori amerikai választás kapcsán elmondta, hogy a kinyílt lehetőségek közül Donald Trump elnöksége volna a jobb Európa és Magyarország számára. Kiemelte, hogy a republikánus jelölt jó javaslatokat tett a terrorizmus megfékezésére. „Aligha tudtam volna jobban megfogalmazni európaiként azt, hogy mire volna szüksége Európának” – tette hozzá a kormányfő. Trump javaslata az volt, hogy létre kell hozni a világ legjobb titkosszolgálatát, a demokráciaexport politikáját abba kell hagyni, amely összefügg a migráció kezelésével.

V4-ek megerősödése, Soros-terv

2017-es tusványosi beszédében az addig eltelt egy év legfontosabb fejleményének Orbán Viktor a visegrádi négyek megerősödését nevezte meg. „Azt tudjuk mondani, hogy Varsó, Prága, Pozsony és Budapest egy hangon beszél, ami nagy dolog, hiszen karakterében különböző országokról van szó” – jelentette ki a kormányfő.

A miniszterelnök ekkor beszélt arról is, hogy dimenzióváltásra van szükség a demográfia, a nemzetszervezés és a modern technológia magyar gazdaságba való beillesztésének kérdésében.

A kormányfő kijelentette: létezik egy Soros-terv. Négy pontból áll:

1. be kell hozni a migránsokat muszlim világból az Európai Unió területére,
2. mindegyikőjüknek kell adni az érkezéskor 4,5 millió forint értékű eurót,
3. a beérkezett migránsokat szét kell osztani Európa országai között egy kötelező és állandó mechanizmus keretében,
4. fel kell állítani egy európai bevándorlási ügynökséget, amelynek el kell vennie a migránsügyben való összes döntési jogot a nemzetállamoktól.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: „ha Európa jövőjéről beszélünk, akkor először azt a mondatot kell kimondanunk, hogy ahhoz, hogy Európa élni tudjon, és Európa az európaiaké maradjon, először is az Európai Uniónak vissza kell nyernie a szuverenitását a Soros-birodalommal szemben.”

„Mi vagyunk Európa jövője”

Orbán Viktor a 2018-as kétharmados választási győzelmét követően, tusványosi beszédében kijelentette: a nemzeti és keresztény alapokon álló politikai rendszer stabilizálása sikerült, az alap szilárdnak, illetve tartósnak tűnik, és nem indokolatlan, hogy a következő négy évre a korszaképítést jelöljék meg feladatként, olyan nagy célokat tűzzenek ki maguk elé, amelyeket korábban elképzelhetetlennek gondoltak.

Beszédében a miniszterelnök arra is kitért, hogy szerinte mit fog csinálni a következő négy évben Oroszország. Kifejtette:

Az EU védelmére kitérve a kormányfő elmondta: nem élhetünk folyamatosan az amerikaiak pénzén és az ő biztonsági ernyőjük alatt, jó, ha itt vannak, kell a NATO, de Európának rendelkeznie kell saját önvédelmi képességgel, ezért szükség lesz európai haderőre.

„Ha a '68-as elit megy, akkor már csak egyetlen egy kérdésre kell válaszolnunk, hogy ki jön?” – tette fel a kérdést a kormányfő a 2019-es európai parlamenti választásokkal kapcsolatban, majd meg is válaszolta: mi jövünk. „30 éve még azt gondoltuk, hogy Európa a jövőnk, ma pedig azt gondoljunk, mi vagyunk Európa jövője” – jelentette ki Orbán Viktor.

Magyarország biztató pályán maradását kívülről fenyegeti veszély

A 2019-es Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban mondott beszédében Orbán Viktor úgy fogalmazott: a magyar nemzet birtokában van azoknak a politikai, gazdasági, és hamarosan birtokában lesz azoknak a fizikai képességeknek, amelyekkel meg tudja magát védeni, és amelyeknek segítségével független tud maradni.

– sorolta fel a kormányfő 2019-es beszédében. Úgy vélte, Magyarország biztató pályán van: rendezett pénzügyek, csökkenő adósság, erős növekedés, emelkedő bérek, izmosodó kis- és középvállalatok, gyarapodó családok és lendületes nemzetépítés.

Ugyanakkor hozzátette: Magyarország biztató pályán maradását nem belülről, hanem inkább kívülről fenyegeti veszély. Ilyen lehet a nemzetközi térből érkező veszély: az EU migrációs politikáját, illetve gazdasági intézkedéseit kritizálta.

A kérdés nem az, hogy jönnek-e, hanem az, hogy mennyire lesznek nehezek. És az én személyes véleményem az, hogy nagyon nehezek lesznek – fogalmazott Orbán Viktor még a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború előtt.

A kormányfő hangsúlyozta: „az előttünk álló 15 évet azzal fogjuk eltölteni, az lesz a nemzedéki küldetésünk, hogy szembe forduljunk a liberális korszellemmel és a liberális internacionalizmussal.” „Mert Magyarországot csak így tudjuk megerősíteni” – tette hozzá a kormányfő.

Orbán Viktor miniszterelnök 2022. július 23-án, szombaton ismét beszédet mond Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban, amelyet olvasóink a Mandineren percről perce követhetnek majd.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd