A lap szerint több mint 50 fegyvertelen civilt ölhetett meg a brit hadsereg egyik egysége Afganisztánban 2010 és 2011 közötti kiküldetésén.
Legalább 54, fegyvertelen ember haláláért felelhet a brit hadsereg különleges erőinek kötelékében, az SAS-ben szolgálatot teljesítő egyik egység, mely rajtaütései során gyanús körülmények közt végzett ki fegyvertelen, letartóztatott embereket – hozta nyilvánosságra a BBC Panoráma című műsora, amelyet az Euronews szemlézett.
A műsor újságírói többszáz oldalnyi, 2010-2011-ben készült SAS dokumentumot vizsgáltak át, köztük tucatnyi esetben „gyilkosság vagy elfogás” címkével ellátott, rajtaütésekről szóló riportokat is, melyek mindegyikét ugyanaz az SAS szakasz követte el.
A cikk szerint gyanújukat először az keltette fel, hogy nagyon sok, egymáshoz kísértetiesen hasonló jelentést találtak olyan afgán férfiakról, akiket azért lőttek halálra, mert AK-47-esekkel, vagy kézigránáttal lőttek függönyök vagy bútorok mögül, miután elfogták őket. A szakasz hat hónapos kiküldetése alatt a feljegyzések szerint háromszor annyi halálos áldozatot ejtettek, mint az előttük szolgálatot teljesítő egység ugyanott –
Az is gyanús volt, hogy a helyszíneken sokszor több halottat találtak, mint amennyi fegyvert, amiből nyilvánvaló volt, hogy egyesek fegyvertelenek voltak, mikor megölték őket. Ezután kezdték felkutatni azokat, akik ott voltak a szakasszal: közülük többen is úgy nyilatkoztak, hogy
Több személy is megerősítette, hogy az SAS különböző szakaszai versenyeztek egymással, ki tud több embert likvidálni, és hogy az a szakasz, mely után a BBC nyomozásba kezdett, megpróbálta megelőzni az előtte szolgáló egységet. Ennek érdekében a speciális erők tagjai több alkalommal használták azt a taktikát, hogy a helyszínen hagytak valamilyen fegyvert, pl. egy AK-47-est, hogy ezzel igazolják, miért volt szükség a fegyvertelen emberek legyilkolására.
A csatorna által megszerzett belsős levelezések, emailek azt is mutatják, hogy a legmagasabb szinten lévő vezetők is tudtak a dologról és aggódtak is a valószínűleg törvénytelen kivégzések miatt – de elmulasztották jelenteni a gyanújukat a katonai rendőrségnek – pedig erre törvény kötelezettségük van.
Egy rangidős katonatiszt, aki a különleges erők székhelyén dolgozott akkoriban, a BBC-nek azt mondta: „valós aggodalommal” nézték a szakasz jelentéseit. „Túl sok embert öltek meg az éjszakai rajtaütésekben, a magyarázatok pedig nem támasztották alá ezek szükségességét. Ha valakit elfognak, annak nem szabadna holtan végeznie. Az, hogy ez itt mégis újra és újra megtörtént, riasztó jel volt a központ számára.
Egyértelmű volt, hogy valami nem stimmel”.
A belsős emailek azt is megmutatták, hogy a vezetőség hitetlenkedve fogadta az újabb és újabb jelentéseket a terepről, igazán hihetetlennek titulálva azokat, az egység működését pedig egy emailben egyenesen mészárlásnak nevezték. Egy, a levelezésben részt vevő tiszt a kollégájának azt írta, hogy ez már a tizedik alkalom két héten belül, amikor a jelentés szerint az egység visszaküldött a kiürített épületbe egy már elfogott embert, ő pedig egy AK-val tért vissza.
A közszolgálati műsorszolgáltató úgy értesült, hogy a brit speciális erők korábbi parancsnokát, Sir Mark Carleton-Smith tábornokot is meghallgatták később a törvénytelenül végrehajtott kivégzések ügyében, de az így szerzett bizonyítékokat nem adták át a Királyi Katonai Rendőrségnek, még az után sem, hogy nyomozásba kezdtek egy, az SAS hatáskörében elkövetett, feltételezett gyilkosság után. A tábornok nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
A védelmi minisztérium a csatorna megkeresésére úgy reagált:
A brit csapatok bátran és professzionálisan szolgáltak Afganisztánban”.
A konkrét ügyben nem kívánt nyilatkozni – de ez nem jelenti azt, hogy elfogadná az állítások valóságtartalmát, emelték ki válaszukban. Véleményük szerint a Panorama „megalapozatlan következtetésekre jutott olyan állításokból kiindulva, melyeket korábban már teljes mértékben kivizsgáltak”. Mint írták, az elmúlt években két alkalommal is folytattak nyomozást az ügyben, de egyik esetben sem vitték vádemelésig az ügyet, miután a bizonyítékok nem voltak eléggé megalapozottak.
Fotó: EyePress News / EyePress via AFP
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Csercsa Balázs szerint bármit is állít a Tisza Párt, valójában igent mondanának a háborúra, és a kezdetek óta együtt dolgoznak elismert külsős szakértőkkel, mint például Kéri Lászlóval vagy feleségével, Petschnig Mária Zitával.
Szörnyű hírek érkeztek Moszkvából.
Kiterítette a lapjait a moszkvai védelmi minisztérium.
A Kreml szóvivője még a célpontokat is megnevezte.
Résen kellett lenniük az ukránoknak.
„Az ukrajnai béke kulcsa nem Moszkvában vagy Kijevben van, hanem Brüsszelben” – nyilatkozott a miniszterelnök Mórahalmon.
A hírek szerint nincs mitől tartania.
Sikerült meglepni Kubatov Gábort.
