A pénzügyminiszter szerint a globális minimumadó bevezetése egy versenyképességet rontó lépés lenne.
Amint arról lapunk is beszámolt, az USA felmondja a Magyarországgal kötött adóegyezmény. Döntésüket azzal indokolják, hogy a magyar kormány megvétózta a globális minimumadó európai elfogadását.
Erre a lépésre reagált Varga Mihály pénzügyminiszter. A tárcavezető kijelentette, hogy nem lepte meg az Egyesült Államok elnökének döntése, miszerint felmondja a Magyarországgal 1979-ben megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezményt. A kormány korábban is kapott már olyan amerikai üzenetet, hogy Magyarország álljon el a globális minimumadót érintő álláspontjától – idézte Varga Mihályt az Index.
A portál felidézte, hogy a kormány a felmondásról pénteken kapott hivatalos értesítést. A tárcavezető az amerikai döntést úgy kommentálta, hogy mindenképpen rögzíteni kell, hogy
„Magyarország továbbra is az Európai Unió és a magyar gazdaság versenyképességét tartja fontosnak,
tehát nem értünk egyet olyan adóemelésekkel, amelyek jelentősen megnehezítenék a helyi vállalkozások adóterhét, márpedig a globális minimumadó javaslata ilyen” – húzta alá a miniszter.
Hangsúlyozta: a kormánynak továbbra is az az álláspontja, hogy az egyezmény felmondásának valós okai valójában nem a hivatalos indoklásban szereplő adópolitikai és technikai érvek, hanem az áll a döntés mögött, hogy Magyarország kiállt a saját, és - véleménye szerint 0ľ az Európai Unió hosszú távú érdekei mellett.
„Továbbra is úgy látjuk, hogy különösen a jelenlegi háborús helyzetben és amikor elszabadultak az energiaárak, indokolatlan egy ilyen lépés, ráadásul nehezen is érthető, hiszen a globális adóreform érdemi elindulását 2024-re módosította a nemzetközi közösség, és az uniós irányelv is ezt tartalmazza” – emelte ki Varga Mihály, rámutatva, hogy a céldátumig még rengeteg idő áll rendelkezésre a tárgyalásokra, illetve a problémák megoldására.
A pénzügyminiszter szólt arról is, hogy Magyarország már 2010-ben ratifikálta a most felmondott megállapodás új változatát, amely a most felvetett amerikai aggályokat teljes mértékben kezelné.
– tette hozzá.
Fontosnak tartotta elmondani azt is, hogy az amerikai fél kifogásolta, hogy Magyarországon jelentős mértékben csökkent a társasági adó, ami azért érthetetlen, mert egy itt működő amerikai cég esetében az Egyesült Államok beszámítja az adóteherbe a Magyarországon megfizetett adót, vagyis a vállalkozás teljes adóterhe nem csökkent.
Hozzátette, hogy nem arról van szó, hogy Magyarországon nem adóznának a cégek, csak a társasági adó helyett a fogyasztási és a forgalmi adókra helyezi a hangsúlyt a kormány. „Ez a döntés egy adószuverenitási kérdés, amit minden országnak egymással szemben tiszteletben kell tartania” – húzta alá a tárcavezető.
Kiemelte, hogy Magyarország eddig is együttműködő partner volt az adóügyi kapcsolatokban, és a kormány arra törekszik, hogy a felmerülő kérdéseket az adott állammal megoldja.
Varga Mihály a globális minimumadóval kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy
ami veszélyeztetné munkahelyeket, és több olyan ország van, amely nem készül ennek a bevezetésére. Ráadásul az erről szóló tárgyalásokból hiányzik az igazi érdekeket sértő globális digitális cégek megadóztatását előkészítő rész – jelezte.
Hangsúlyozta: ha a kormány elfogadná a javaslatot, akkor a magyarországi 9 százalékos vállalati nyereségadót minimum 15 százalékra kellene emelnie, ami nem segítené az itteni vállalkozások helyzetét.
Mint mondta, a két ország közötti jó gazdasági kapcsolatoknak nem előfeltétele a most felmondott egyezmény – Brazília, Argentína, Szerbia és Szingapúr sem kötött ilyet az Egyesült Államokkal – , és az amerikai cégek azért is választották Magyarországot, mert itt kedvező üzleti környezetet támogató helyzet van és az adózás is kedvező.
„Furcsának tartjuk, hogy az Egyesült Államok felmondta Magyarországgal szemben ezt a megállapodást, miközben például Oroszországgal nem mondta fel az adóegyezményét” – mondta Varga Mihály.
(MTI)
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád
Az Unió vezetése továbbra is a háború folytatása, és az orosz-EU viszony leépítésére tett javaslatot. Magyarország miniszterelnöke viszont ezúttal nem lesz egyedül.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
A lap a józan ész irányába mutató tengerentúli politikai nyomás miatt nyafog, és az Európai Unió egységét félti az amerikai elnöktől.
Megtartotta 2025 utolsó kamatmeghatározó ülését a jegybank monetáris tanácsa. Ahogyan az várható volt, ezúttal sem változtattak az alapkamat mértékén.
A büdzsére csak a Fidesz-KDNP frakció mondott nemet, véleményük szerint megkérdőjelezhető annak megalapozottsága.
A politikai botrány elsodorta a Trump-család nagyszabású tervét.
