Magyar filmen még soha nem látott módon tárul elénk a középkor világa – ezt ígérik az 1222 Aranybulla készítői, amelyben Trill Zsolt alakítja az idősebb II. Andrást. A Nemzeti Filmintézet egyre nagyobb súlyt helyez az ehhez hasonló, a történelmünk jelentős epizódjait és nagy formátumú személyiségeit bemutató alkotások támogatására. Most Trill Zsoltot kérdeztük a filmről!
Az év legnagyobb hazai filmes meglepetéseként harangozta be Kriskó László rendező-producer az Indexnek adott interjújában az Aranybulla-sorozatot és a belőle készülő játékfilmet.
Az Aranybulla kiadásának nyolcszázadik évfordulója apropóján több mint egymilliárd forintból – ebből hatszázmillió volt állami támogatás – forgatott négyrészes dokumentumfilmet, amelyben játékfilmes jelenetek és történészi elemzések váltják egymást, a tervek szerint decemberben mutatják be a Duna Televízióban, és tárgyalások folynak arról is, hogy az egyik kereskedelmi csatorna ezzel egy időben szintén műsorára tűzi.
és a nemrég kijött trailer alapján igen látványosnak ígérkezik. A készítők ígérete szerint magyar filmen még soha nem látott módon tárul elénk a középkor világa, hiteles jelmezekkel, díszletekkel, kellékekkel.
Az idősebb II. Andrást Trill Zsolt, a fiatal királyt Veréb Tamás, Gertrúdot Törőcsik Franciska, János érseket Rátóti Zoltán alakítja, a teuton lovagok vezére Fenyő Iván, az öreg keresztes lovag László Zsolt.
A III. Béla halálától (1196) a muhi csatáig (1241) nagyjából fél évszázadot felölelő történet készítőinek célja – a dokumentumfilm- és a moziverzióban egyaránt –, hogy minél objektívebb képet fessenek erről az időszakról.
akiről az a sematikus kép él, hogy „baletturalkodóként” eltékozolta a vagyont; a történészek közt arról is vita folyik, hogy az Aranybulla az ő zseniális húzása volt-e, vagy a magyar urak kényszerítették ki a létrejöttét. A legújabb kutatások szerint – több mint tíz szakértő segítette a sorozat létrejöttét – valóban elég bonyolult a képlet, az azonban kikristályosodni látszik, hogy
„II. András valamit nagyon máshogy akart csinálni – hol jobban, hol rosszabbul, de sok tekintetben mégis zseniálisan. Egészen biztos, hogy II. András nem olyan egysíkú személyiség volt, amilyennek felületesen, például a Bánk bánból, az élete egy kiragadott szelete alapján ismerjük. Ennél sokkal izgalmasabb pali lehetett, és valószínűleg nem volt könnyű ember” – mondja Trill Zsolt lapunknak.
A színművész szerint nemcsak ezért érdemes őt jobban megismerni és megismertetni az utókorral. Hanem mert amellett, hogy az Aranybullával megalapozta a magyar jogállamiságot, egész életében Krisztus nevében gondolkodott és cselekedett.
„Végtelenül erős hite volt, ami nélkül egy ország vezetése elképzelhetetlen. Ez így volt a múltban, és így van ma is:
– vallja Trill Zsolt.
A színűvész szerint András király tudta ezt, ezért indult el a Szentföldre, majd jött vissza, hogy már a megvilágosodás jegyében egy másfajta országot építsen. „Olyat, amelyik közelebb áll Istenhez. Óriási dolog, hogy most a középpontba állíthatjuk a személyét egy történelmi kalandfilmben. Ami a tényeken alapulva mond el egy csodálatos mesét a magyar múltból úgy, hogy az a 21. században is átélhető és a nagyszabású akciójelenetek révén a fiatalok számára is vonzó legyen.”
Trill Zsoltnak nem az első olyan filmes munkája, amelyben a magyar nemzetért történelmi tettet végrehajtó, mára kissé mégis elfeledett – vagy nem a helyén értékelt – karizmatikus alak bőrébe bújik.
A Szikora János rendezte A lehetetlen küldetés a „leghuszárabb huszár” berlini kalandját meséli el az Aranybullához hasonló lovaglós, kardozós, kosztümös kivitelezésben.
Mindez illeszkedik a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Káel Csaba nevével fémjelzett Nemzeti Filmintézet azon új irányvonalához, miszerint nagyobb súlyt kell helyezni a magyar történelem egyes epizódjait feldolgozó filmek és sorozatok gyártására.
Ennek jegyében számos alkotás kapott nagy összegű támogatást, több közülük már forog, vagy az utómunkákat végzik. Így mások mellett
(10,6 milliárd forint, ebből hétmilliárdot az állam áll), 2024 tavaszára az 1848. március 15-i eseményeket feldolgozó Most vagy soha! játékfilmet (4, 8 milliárd, ebből kétmilliárd kormányzati támogatás). És ide sorolható természetesen az első szabadon választott magyar kormányfő, Antall József életét két idősíkon végig kísérő, másfél milliárd forintból elkészült Blokád is, amelynek mozipremierje idén októberben lesz.
Hivatalosan legalábbis 2025. december 1-jén kezdte meg az állandó műsorsugárzást. Nem előzmények nélkül: Puskás Tivadar Telefonhírmondójának egyre bővülő kínálatú napi műsorát már korábban is élvezhették a kiváltságos előfizetők. Most egy új dokumentumfilm idézi fel az első húsz év aranykorát.
A rendszerváltás óta nem ültek be ennyien hazánkban készült filmre.
Az 1957 tavaszán játszódó, személyes ihletésű történet a Kádár-korszak kezdetét idézi meg.
A négy díjat is bezsebelő film a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült.
Évtizedek óta nem volt példa rá, hogy két magyar alkotó is esélyes legyen az Arany Oroszlánra. A ma kezdődő 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon egyszerre debütál Nemes Jeles László Árva és Enyedi Ildikó Csendes barát című alkotása.
A Hunyadi sorozat a magyar sikert – televízióban és streaming felületeken szintén csaknem egymillióan látták – követően Európa szerte hódít, bemutatták a szomszédos országok mellett Németországban, Ausztriában, Olaszországban, sőt a törökök is érdeklődnek a produkcióért.
Székesfehérvár fideszes polgármestere kijelentette: nyitottak az egyeztetésekre a szakminiszterekkel, és szívesen átadják korábban kidolgozott szakpolitikai javaslataikat is.
Wadephul Ukrajnát tekinti példaértékűnek az energiaválság kezelésében.
