Orbán Viktor, a magányos galamb

Az alábbi mondatok péntek délelőtt hangzottak el a Kossuth Rádióban:

»Orbán Viktor: (...) Ugyanis nem szankciókra volna szükség, hanem azonnali tűzszünetre, azonnali béketárgyalásokra.

Nagy Katalin: Erről más nem beszél?

Orbán Viktor: Nem, ebben én vagyok az egyetlen. Néha kicsit furcsán is érzem magam. (...) Ritkán van az úgy, hogy Magyarország egymaga van a szelíd oldalon, vagy ha úgy tetszik, a galamb oldalon, és mindenki más pedig héja.«

Június közepétől kéthetes diplomáciai nagyüzem indult a nyugati szövetségeseknél. Kezdődött azzal, hogy a francia elnök, a német kancellár és az olasz miniszterelnök együtt elutaztak Kijevbe, ahol csatlakozott hozzájuk a román elnök, illetve másnap megjelent a brit miniszterelnök is. Mindannyian azt ígérték, hogy további fegyvereket, nehéztüzérséget küldenek Ukrajnának. E kiállás azért is volt különösen jelentős, mert a német kormány az utóbbi hetekig ingadozott, hogy adjon-e fegyvereket, míg a franciák és az olaszok haderejük méretéhez képest szintén vonakodtak komoly segítséget nyújtani.

A látogatás utáni héten az EU-s tagállamok vezetői Brüsszelben tartottak csúcstalálkozót, ahol újabb közös fegyverszállítások mellett kötelezték el magukat, hiszen többek között ezt az állásfoglalást adták ki: »Az Európai Unió továbbra is szilárdan elkötelezett amellett, hogy további katonai támogatást nyújtson Ukrajnának annak érdekében, hogy segítse az orosz agresszióval szembeni önvédelem természetes jogának gyakorlásában, valamint területi integritásának és szuverenitásának védelme terén.« Továbbá nem béketárgyalásra szólították fel a harcoló feleket, hanem Oroszországot sürgették, hogy »azonnal és feltétel nélkül vonja ki az összes csapatát és valamennyi katonai felszerelését Ukrajnának a nemzetközileg elismert határain belüli teljes területéről« – azaz a 2014-15-ben elfoglalt területekről is, teljes összhangban azzal, amit az ukrán kormány képvisel.”

Nyitókép: MTI/Fischer Zoltán