Itt a harckocsi jövője, a jövő harckocsija – bemutatták a KF51 Panthert

2022. június 30. 12:01
Az ukrajnai háborúban látott veszteségek nyomán újból fellángolt a vita a páncélosok jövőjéről. Erre adott csattanós választ a német Rheinmetall a nemrég bemutatott KF51 Pantherrel. 

Folytatódik biztonságpolitikai szakértő, hadtörténész szerzőnk, Somkuti Bálint Háború, közelről cikksorozata az ukrajnai háború legfontosabb, legérdekesebb aspektusairól és tanulságairól. 

***

Amióta az első harckocsi kigurult a gyártócsarnok ajtaján és létrejött egy új harcieszköz kategória, minden egyes lánctalpas szörnyeteg három tényező kompromisszumának eredménye. Ezek a mozgékonyság, a tűzerő és a védettség.  Bár a páncélosok (nem tankok!) már az első világháború kimenetelére is jelentős hatást gyakoroltak, igazi aranykorukat a második világháború első évei hozták el. A világégés poklában a felgyorsult haditechnikai fejlődés sorra eredményezte a forradalmi változásokat, köztük az általános célú alapharckocsi feltűnését, vagy éppen a kumulatív lőszerek megjelenését.

Azonban a tömegpusztító fegyverek elterjedése nyomán sokan megkérdőjelezték az alig néhány évvel korábban még „mindenhatónak” és nélkülözhetetlennek gondolt harckocsik létét is. Hogy aztán a páncélosok helyi háborúk sorában bizonyítsák be kritikusaik tévedését. 

Az irányított páncéltörő rakéták (ATGM) megjelenése és elterjedése után újból sokan kongatták meg a vészharangot a „lánctalpas koporsók” felett. Azonban a reaktív és kompozit páncélzat, a passzív és aktív ellenintézkedések megjelenése után a mérleg újból egyensúlyba került. 

Az orosz-ukrán háborúban elvesztett jelentős számú orosz harckocsi miatt

újból fellángolt a vita a páncélosok jövőjéről.

Erre adott csattanós választ a Rheinmetall a nemrég bemutatott KF51 Pantherrel. 

Mielőtt belemennénk a részletekbe, egy fontos kitérőt szükséges tennünk. Egy modern háború talán túlzás nélkül az emberiség legösszetettebb vállalkozása. Hibázni – egy szó szerint ellenséges környezetben – nagyon könnyű, és a hadtörténelem arra tanít, hogy mindenki követ el hibákat. Ráadásul sok esetben az elért siker az ellenség hibájának volt köszönhető, és nem a saját erők jobb tervezésének, felszerelésének vagy felkészültségének. 

Éppen ezért, egy egyértelműen elhibázott koncepcióval megindított támadásban megsemmisült, sok szempontból elavult harckocsik veszteségeiből arra következtetni, hogy a páncélosok kora a lovasságéhoz hasonlóan lejárt, nos ez finoman szólva is naiv hiba. Minden harci eszköz, egy egymásra épülő doktrínákból, egymást támogató fegyvernemekből álló rendszer része. Ha a rendszer maga nem működik megfelelően, azért ritkán felelnek az egyes alkotóelemek. Fenti példát alapul véve olyan mintha a 2000-ben, a USS Cole ellen az ádeni kikötőben végrehajtott öngyilkos motorcsónakos támadás nyomán a rakétás rombolók korának végéről beszélnénk, a körülmények figyelembevétele nélkül. Persze a következtetéseket le kell vonni, de azért maradjunk a realitás talaján.   

Az angolban érdekes szójátékot képez a forradalmi és a (tovább)fejlesztett szavak hasonlósága (revolutionary vs. evolutionary). Ebből a szempontból

a 21. század első nyugati harckocsija egy reális kompromisszumnak tűnik.

A Leopard 2 alapjain megépített harcjármű, a KF51 Panther nem nevezhető forradalminak, szemben mondjuk a teljesen távirányított tornyot használó T-14 Armatával. Sokkal inkább a Panzer I-gyel elkezdődött fejlesztési folyamat logikus lépésének. És ha már Panzerek: a bevezetőben említett első alapharckocsi (angolul Main Battle Tank) a Panzerkampfwagen V Panther nevének újbóli felhasználásával úgy tűnik a németek leszámoltak történelmük árnyaival. De megfontoltan, óvatosan az amolyan „semmi hevesség!” németes módján. Valószínűleg ezért nem lett Tiger az új harcjármű neve, mert az már túl durva lett volna.ű

 

Videó: bemutatkozik a Panther

 

Rátérve magára a járműre, a nyugati harckocsiknál is lassan szabvánnyá váló automata töltőberendezést alkalmazó új ágyúval felszerelt torony több nóvummal is szolgál. Első a 120 milliméteres NATO-szabvány elődjénél akár 50%-kal nagyobb teljesítményt ígérő, 130 milliméteres új löveg. Ez az új fegyver azon túl, hogy évtizedek óta az első új nyugati harckocsiágyú, egyben azt is előrevetíti, hogy elődjéhez hasonlóan az új NATO-szabvánnyá is válik.  A töltőkezelő elhagyásával 3 fősre csökkent legénység miatt felszabadult helyre egyes hírek szerint a harckocsi túlélési esélyeit növelő drónkezelő kerül. Más források szerint a plusz helyre egy úgynevezett kötelékparancsnok ülhet, aki a modern és összetett harcmezőn küzdő alegységek irányítását fogja végezni. Ezzel a megoldással leveszi a teher egy részét vagy akár egészét a harckocsiszázad parancsnokok válláról, akiknek eközben a saját harckocsijuk irányításával is kellene foglalkozniuk.

A páncélos – szintén újdonságként – egy moduláris, küldetéstől függően cserélhető eszköz helyéül szolgáló területtel is rendelkezik. A torony felső részén elhelyezett berendezésen látszik igazán, hogy

milyen szinten építették bele a közelmúlt (a szír polgárháború, az azeri-örmény konfliktus, az orosz-ukrán háború) tapasztalatait is a páncélosba.

Ezen a helyen egyébként jelenleg egy négycsövű kamikaze drón (loitering ammunition) indító található, de felderítésre, megfigyelésre is alkalmas eszközök is felszerelhetőek ide, az egyébként teljesen digitalizált járműre. A torony fegyverzetet a fő löveggel párhuzamosított 12,7 milliméteres nehézgéppuska és egy drón elhárításra is alkalmas távirányítású állványba épített 7,62 milliméteres géppuska és egészíti ki. Ez utóbbi kissé marketingízű kijelentés, ugyanis attól függetlenül, hogy a fegyver csöve 85 fokig emelhető, a puskalőszer kaliberű légvédelmi fegyverek hatásos lőtávolsága és ereje már a 2. világháborúban sem volt elégséges.

Érdekes, hogy az új jármű 59 tonnás súlyával a francia Leclerc alapharckocsi által meghatározott úton indult el, és nem az elődje, a Leopard 2, valamint az M 1 Abrams féle „nehéz” alapharckocsi irányba. Az akár 70-80 tonnásra is meghízott modern harckocsik súlyát nem lehet tovább növelni, viszont a tapasztalatok szerint még ez sem elég a modern csatamezőkön rájuk leselkedő veszélyek ellen. Ezzel együtt a mobil és jól védett tűzerő kombinációját a harckocsin kívül más eszköz nem tudja biztosítani. Így a jelek szerint az új páncélosgeneráció védelméről nem elsősorban a passzív páncél, hanem a kitűnő mozgékonyság és az ellenintézkedések, valamint a fenyegetések jobb érzékelése (situational awareness) fog gondoskodni. Ráadásul a kisebb méretek egyszerűbb szállíthatóságot, és a legtöbb vasúti alagút előkészítés nélküli használatát is lehetővé teszik a KF51 Panther számára. 

Mivel már szinte minden megjelent a sajtóban az új járművel kapcsolatban, az alábbiakban csak arra a néhány képességre térnék ki, amelyek csodálkozást, homlokráncolást, esetleg egyszerre mind a kettőt kiváltották belőlem. Első ezek közül a nehezen lefordítható lövés előtti érzékelési képesség (pre-shot detection capability).

Itt egészen vad sci-fi dolgokra tudtam csak gondolni,

amíg némi kutatás után kiderült, hogy a kifejezés egy érzékelő rendszert jelent, amely a járműre irányuló optikákat érzékeli valahogy. Másik hasonló és teljesen logikus fejlemény, hogy a jármű minden funkciója minden kezelői helyről elérhető. Így az Armatához hasonló távirányítású torony felszerelése is lehetővé válik a jövőben. Szintén logikus lépés a számítógépes hálózatot is tartalmazó és széleskörben alkalmazó harceszköz teljeskörű kibervédelme, bár mint a harckocsi és a páncélelhárító eszközök esetében, itt is folyamatos a versenyfutás a támadás és a védelem között. És ha már szó esett a franciákról, akkor azt, hogy az új jármű hogyan illik bele a német-francia közös fejlesztésű, Leopard 3 néven futó projektbe, egyelőre nem tudni.

A szárazföldi haderőnem páncélos fegyverneme a károgók ellenére köszöni, él és virul, és erről nem csak az évek óta ismert orosz T-14 Armata és a KF51 Panther tanúskodik, hanem a US Army napokban bejelentett új könnyű harckocsija is. A bevezetőben említett hármas követelményrendszerre utaló Mobile Protected Firepower, azaz mobil páncélozott tűzerő projektben megvalósuló eszköz a könnyűgyalogságot, azaz az ejtőernyős és légiszállítású erőket hivatott támogatni. Nehéz lett volna ennél frappánsabb választ adni a vészmadaraknak, mint az elmúlt két hét eseményei.    

Bízzunk benne, hogy a Magyarországon létesített Rheinmetall gyár is kiveszi majd a részét az új harckocsi gyártásából

– már csak azért is, mert a 44 darab megrendelt Leopard 2A7 csak egy dandár felszerelésére elég. Ezzel szemben az ország megnyugtató erejű védelméhez ennél kicsit (sokkal) több páncélosra van szükség.  
 

Összesen 178 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Menő lesz ilyennel bevonulni a Kárpátaljára.

No meg a II.világháború legjobb harckocsija is a Párduc volt, nem a Tigris.
Bár az tény, hogy a Tigrisnek jobb volt a sajtója.

Oroszországban az elmúlt 20-25 évben három különböző koncepciójú tank prototípust fejlesztettek. Az Armatát, a T-95, a harmadik pedig Fekete sasnak nevezett tank volt Ennek az új KF51 Panthernek a koncepciója megegyezik az orosz Fekete sas tank koncepiójával a kilencvenes évek végéből.

A Fekete sas egyik prototípusa videón:
https://www.youtube.com/watch?..

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés