„A magyarok tömegeinek az az elvárása, hogy kisgatyában mászkálhasson télen a 25 fokos lakásában” – vélekedett Greenpeace szakértője.
Hosszú tudósításban számolt be a Telex arról, hogy egyes NGO-k szerint milyen óriási léptékű strukturális változásokra van szüksége Magyarországnak ahhoz, hogy felszámoljuk Magyarország gázfüggőségét.
A lap munkatársai az Egyensúly Intézet friss kiadványainak bemutatóján jártak, ahol Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány felelőse, Bart István, az Energiahatékonysági Intézet ügyvezetője és Csernus Dóra, az intézet klíma- és környezetpolitikai szakértője beszélgettek arról, hogyan kell(ene) a magyaroknak megváltoztatni az életüket a következő évtizedekben.
A szakértők többek között olyan ötletekkel álltak elő mint
Perger András szerint a kritikus helyzetet „az eddigi kormányok nem kezelték sehogy, csak újabb csatlakozások és vezetékek felépítésével, utána pedig elkezdtek az embereknek pénzt adni rezsicsökkentés címen, hogy nyugodtan használjanak csak annyi gázt, amennyit akarnak”. A szakértő szerint a szokásokat is át kéne alakítani, de ez még aktív állami szerepvállalással sem lenne egyszerű feladat. Az pedig politikai értelemben teljesen racionális, hogy a kormány nem vállalja az emberek egyesével győzködését arról: mostantól ne az legyen, hogy meleg lesz a lakásban olcsón, komfortosan, hanem ehelyett bizonyos átalakításokra, lemondásra, kényelmetlenségre van szükség. Ha ugyanis bármi ehhez kapcsolódót említ az ember, akkor a választók megijednek, ahogy azt sem lehet szóba hozni, hogy mi lenne ha csak 20 fokra fűtenénk fel a lakásokat télen. A Greenpeace szakértője szerint ez a téma Magyarországon szentségtörésnek számít, „míg a skandináv országokban nincs abban semmi különös, hogy az emberek gyapjúzokniban és vastag pulcsiban vannak otthon, a magyarok tömegeinek az az elvárása, hogy kisgatyában mászkálhasson télen a 25 fokos lakásában”
A tudósításban idézett megszólalók szerint konkrét lépésekre is szükség lehet a változás érdekében. A közlekedés terén ilyen lenne például az alacsonyabb sebességkorlátozás bevezetése az autópályákon. Rengeteg benzint lehetne például azzal megspórolni, ha 110 kilométeres maximális óránkénti sebességet vezetnének be az autópályákon.
Nyitófotó: AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A távhő az egyik legnagyobb rejtett zöldenergiakincs: ma még főként fosszilis, pedig óriási mennyiségű hulladékhő és megújuló forrás várja, hogy a rendszerbe kapcsolják. Egy friss tanulmány szerint csak az európai adatközpontokból visszanyerhető hő a háztartási igények akár tizedét is fedezhetné.
Elemzésünkben nyolc online hírportál – az Index, a HVG, Mandiner, a Telex, az Origo, a 24.hu, a Pesti Srácok és a Magyar Hang beszámolóit hasonlítottuk össze, sajtókörkép következik.
A Telex egy, a sorkatonaság témáját bemutató, több mint tízperces videót közölt, amelyet az Arte európai platformon készített.
Rácz András plágiumkeresőre épített érvelése inkább a dokumentum eredetiségéről, mintsem annak fiktív voltáról árul el fontos dolgokat.
A miniszterelnök szerint ideje volt, hogy a Tisza tervei kapcsán tiszta víz kerüljön a pohárba.
A rezsihátralékok gyors növekedése azt mutatja, hogy a lakosság jelentős része már a legalapvetőbb közüzemi díjakat sem tudja kigazdálkodni a háborús gazdasági helyzetben.
A politikus-sportvezető elmondta, a magyar labdarúgás számára még az FTC-nél is fontosabb.
A Tisza Párt brüsszeli képviselői mindent megtettek a források ellehetetlenítéséért.
